Mandics Györgyről az utóbbi időben leginkább mint a Zsoldos Péter-díj (volt) zsűritagjáról hallottunk, pedig az idén 79 éves író-költő jelentős életművet tudhat maga mögött. Ezek közül a science fiction rajongók számára feleségével, M. Veress Zsuzsannával közösen írt Heraklida-ciklusa a legérdekesebb.

A Heraklidák szinte isteni hatalommal bíró tudóscsoportja a trilógiában – melyet a Vasvilágok, a Gubólakók és A dromosz című kötetek alkotnak – újabb és újabb kísérletet tesznek arra, hogy megteremtsék a tökéletes társadalmat, terveik azonban rendre megbuknak. A Gubólakókban a tervezők szándéka az, hogy a szélsőségek kizárásával az arany középút civilizációját építsék fel.

A sorozat tagjai a nyolcvanas évek második és a kilencvenes évek első felében jelentek meg a bukaresti Kriterion gondozásában. A Ceausescu-rendszer idejében nem volt kimondottan szerencsés kemény társadalomkritikát megjelentetni, így – ha igazak a pletykák – Mandicsék szándékosan rendkívül szárazzá, nehezen olvashatóvá tették műveik elejét, így elvéve a cenzorok kedvét a további olvasásától. Igaz vagy sem, tény, hogy kell némi türelem ahhoz, hogy az első fejezeteken átrágja magát az ember, viszont meghálálja a könyv.

Az 1988-as Gubólakók – és a trilógia másik két kötete is – lazán összefüggő novellák gyűjteménye, melyek összekötő eleme az ábrázolt világ, melynek folyamatos változását, leépülését is figyelemmel kísérelhetjük. A kötet földalatti világának meghatározó fogalma a Gauss-görbe: mindenben a középszerű, az átlagos a követendő példa, a szélsőségeket nem csak kerülni, egyenesen üldözni kell. Üldözendő mindenki, aki túl okos vagy túl szép, különösen pedig az, aki nem ért egyet a fennálló renddel. A társadalom kitaszítottjai az aberránsok (abik), akik a fizikai megsemmisítéssel néznek szembe, de a gubók világán kívül saját civilizációjukat építik ki.

A könyv keményen kritizálja a fogyasztói társadalmat: a “normák” világa nagyjából megfeleltethető a Fahrenheit 451 városlakóinak életével, az abik is hasonlóak az ottani ellenállókhoz. A bemutatott események olykor túlmutatnak a mű keletkezési idején: az abikat időnként valóságshow keretében hajszolják a halálba, elpusztításuk pedig dicsőség a gyilkos normának. A gubóvilág stabilitásáért a Gigantomat nevű számítógép-monstrum felelős, amely napról napra meghatározza, mi minősül a követendő átlagnak. A rendről a kegyetlen abivadászok gondoskodnak, akik nem ritkán vissza is élnek amúgy is tág jogkörükkel, mellettük pedig besúgóhálózat is működik, a szomszédok sokszor egymásról küldözgetnek jelentéseket. Szabályozzák a szerelmi életet is: az azonos kaszthoz tartozó fiatalok nem házasodhatnak össze.

A világ a Heraklidák terveinek megfelelően csaknem megdönthetetlen: belülről nincs esély a társadalmi rend megváltoztatására. Az elkerülhetetlen vég az abik részéről éri utol a rendszert, súlyos véráldozatok árán. Nem tudjuk meg, mi követi a háborút: a gubólakók jövője bizonytalan.

Mandics és M. Veress könyve egyszerre kritizálja az egyenlőség mindenek felett valóságát hirdető kommunista rendszert és a nyugati fogyasztói társadalmat, hitet tesz az egyéniség és az önmegvalósítás mellett. Számos meglátása ma éppolyan érvényes, mint megjelenésekor, így nyugodt szívvel ajánlhatjuk a mostani olvasóknak is.

 További információk:

  • Mandics György megítélését nagyban, és többnyire kedvezőtlenül befolyásolják ufóhívő nézetei, melyek több nem szépirodalmi könyvének alapját adják.
  • Mandics 1986-ban elnyerte az Arany Meteor-díjat.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 5 hozzászólás érkezett.

  1. Dain szerint:

    Egyik legnagyobb hatású és leginkább szeretett, magyar szerzők által írt regényolvasmányom.

    Mondanivalójában bőven túlnyúlik a hagyományos sci-fi keretein, szépirodalom a javából, a gondolkodós fajtából.

    Talán még Zsoldos Péter könyveit szerettem ennyire, bátran ajánlom mindenkinek, 500 forint alatt vesztegetik online antikváriumokban is ezeket a méltatlanul elfeledett gyöngyszemeket.

  2. hoild szerint:

    Még további információ, hogy Mandics György sok más erdélyi értelmiségihez hasonlóan aktív résztvevője volt a romániai forradalomnak.

  3. digitalisbuskepulovag szerint:

    Ahogy olvastam a cikket, egyszer csak beugrott, hogy ismerős nekem ez a két név… :)
    Aztán leemeltem a polcról a Vasvilágok című novellásgyüjteményt. Nos, azt is a Mandics-M.Veress páros alkotta. A Kriterion adta ki 1987-ben.
    Ennek Előhangjában elmondják kik is azok a Heraklidák…

  4. drakov szerint:

    Én is csak ajánlani tudom a Vasvilágokat és a Gubólakókat, gyerekkorom nagy kedvencei voltak!

  5. tetsuo szerint:

    A Vasvilágok amúgy van már ekönyvben is:
    https://www.ekonyv.hu/hu/konyv-reszletei/vasvilagok?eid=1580

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon