Az SFmag, mint sokszor írtuk, a fantasztikumot kedvelő írók, szerkesztők, fordítók és olvasók által működtetett magazin. Összeköt bennünket a zsáner szeretete, az elkötelezettség az SFmag céljai iránt – de nem megszállott kereszteslovagok vagyunk, hanem rajongók, akik szeretnek sokat beszélni arról, ami érdekli őket.

Egy év nagy idő, és bár sokan ismertük már korábban egymást, a magazin és a vele járó munka még közelebb hozott minket egymáshoz. A születésnapi bulin sem elsősorban komoly, a zsáner megváltásának lázában égő emberek találkoztak. Hogy mennyire nem, azt sajnos fotókkal nem tudom (merem) tanúsítani.

A legerősebb élményem az volt, hogy akárhová, akárkik mellé ültem le a teremben, mindig épp olyasmiről folyt a szó, ami érdekelt, és mindenhol hallottam olyat, ami új volt, lenyűgöző vagy mulatságos, és ezzel nem csak én voltam így. Megtudtam például, hogy készült egy Holdstock-esszékötet (amiről írunk is majd itt az SFmagon), és van kilátás új és érdekes esszékre is.  Ezenkívül összemértük a sörök árát Írországban és itthon, kicsit beszéltünk a jövőről és a múltról, az elvetemültebbek statisztikáztak, valamint hallhattunk borzalmas/zseniális szóvicceket.

Az SFmag stábján kívül megjelentek a Fantasztikus kéziratok éjszakájának túlélői és néhány támogatónk is, és remélem, ők is ugyanolyan jól érezték magukat, mint mi.

Mrs. Sfinsider egy fehéboros-birsalmakrémes tortával lepett meg bennünket. Egyelőre egy gyertya díszelgett a tetején, de reméljük, eljutunk majd odáig is, hogy el sem fér majd a logó a gyertyáktól. (A képen az SFmag két apukája és anyukája fújja a passzátszelet.)

A felszeletelést három magvas limerick előzte meg. Íme (erős kifejezésekre érzékenyek ugorják át):

 

Gaura Ágnes

 

Magvaszakadt magyar vámpír szomorúsága

Ede, a hun vámpír fura lény.

Lakhelye nem más, mint Edelény.

S magában állva

A magjára várva

Tudja, így nem lesz kis Ede-lény.

Első szovjet kísérleti távoktatás a maghasadásról a kivitelezést végző űrhajós számára

„A mag, hasadás után, lesz társa

A magnak, melynek szakasztott mása.

De farkadat tedd be

A szkafanderedbe,

Mert más magot hasítunk, Szása!”

Vesznáj démon siralma a sokadjára megtekintett „Amerikai pite” című film reklámszünetében

„Úgy elhinteném már magom.

Csak ne lenne oly démonszagom.

De így science-fiction

Marad az action

És pitébe verhetem tagom.”

Remek este volt, amely tudtommal éjszakába is nyúlt – remélem, mindenki legalább olyan jól érezte magát, mint én.

Köszönjük a részvételt azoknak, akik eljöttek, és minden támogatást, jó szót és kritikát azoknak, akik távolról gondoltak ránk!

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!

Eddig 2 hozzászólás.

  1. Kornya_Zsolt szerint:

    Bár én csak jócskán megkésve tudtam beesni a rendezvényre, a tortából azért még maradt egy kevés, és tanúsíthatom, hogy remekül sikerült! Végre személyesen is találkoztam egy csomó emberrel, akiket eddig csak a nickjükről ismertem; az egyik “apukával” a buli vége felé részletesen megbeszéltük, hogyan járulhatnék hozzá a továbbiakban az SFmag-stáb munkájához; és nemcsak én éreztem jól magam az összejövetelen, hanem a partnerem is, aki pedig eleinte el sem akart jönni, mivel abszolút nem szakmabéli és nem örvendett éppen a legjobb egészségi állapotnak. Ismételten köszönöm a meghívást, és ezúton jelezném, hogy ha lesz még potya torta, amit dicsérhetek a pultosnak :), rám a jövőben is számíthattok.

  2. cyrus szerint:

    Utólag is köszönöm a meghívást, a torta nagyon finomra sikeredett!:) A receptjét lehetne közkinccsé tenni?:)
    Az Oregano hangulatos helye, de ez a katedra-várárokszerű elrendezés sajnos szétszabdalta a társaságot.
    Még egyszer boldog szülinapot, remélem a jövőben sokszor adódik még ilyen alkalom!:)

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon