Az SFmag, mint sokszor írtuk, a fantasztikumot kedvelő írók, szerkesztők, fordítók és olvasók által működtetett magazin. Összeköt bennünket a zsáner szeretete, az elkötelezettség az SFmag céljai iránt – de nem megszállott kereszteslovagok vagyunk, hanem rajongók, akik szeretnek sokat beszélni arról, ami érdekli őket.
Egy év nagy idő, és bár sokan ismertük már korábban egymást, a magazin és a vele járó munka még közelebb hozott minket egymáshoz. A születésnapi bulin sem elsősorban komoly, a zsáner megváltásának lázában égő emberek találkoztak. Hogy mennyire nem, azt sajnos fotókkal nem tudom (merem) tanúsítani.
A legerősebb élményem az volt, hogy akárhová, akárkik mellé ültem le a teremben, mindig épp olyasmiről folyt a szó, ami érdekelt, és mindenhol hallottam olyat, ami új volt, lenyűgöző vagy mulatságos, és ezzel nem csak én voltam így. Megtudtam például, hogy készült egy Holdstock-esszékötet (amiről írunk is majd itt az SFmagon), és van kilátás új és érdekes esszékre is. Ezenkívül összemértük a sörök árát Írországban és itthon, kicsit beszéltünk a jövőről és a múltról, az elvetemültebbek statisztikáztak, valamint hallhattunk borzalmas/zseniális szóvicceket.
Az SFmag stábján kívül megjelentek a Fantasztikus kéziratok éjszakájának túlélői és néhány támogatónk is, és remélem, ők is ugyanolyan jól érezték magukat, mint mi.
Mrs. Sfinsider egy fehéboros-birsalmakrémes tortával lepett meg bennünket. Egyelőre egy gyertya díszelgett a tetején, de reméljük, eljutunk majd odáig is, hogy el sem fér majd a logó a gyertyáktól. (A képen az SFmag két apukája és anyukája fújja a passzátszelet.)
A felszeletelést három magvas limerick előzte meg. Íme (erős kifejezésekre érzékenyek ugorják át):
Gaura Ágnes
Magvaszakadt magyar vámpír szomorúsága
Ede, a hun vámpír fura lény.
Lakhelye nem más, mint Edelény.
S magában állva
A magjára várva
Tudja, így nem lesz kis Ede-lény.
Első szovjet kísérleti távoktatás a maghasadásról a kivitelezést végző űrhajós számára
„A mag, hasadás után, lesz társa
A magnak, melynek szakasztott mása.
De farkadat tedd be
A szkafanderedbe,
Mert más magot hasítunk, Szása!”
Vesznáj démon siralma a sokadjára megtekintett „Amerikai pite” című film reklámszünetében
„Úgy elhinteném már magom.
Csak ne lenne oly démonszagom.
De így science-fiction
Marad az action
És pitébe verhetem tagom.”
Remek este volt, amely tudtommal éjszakába is nyúlt – remélem, mindenki legalább olyan jól érezte magát, mint én.
Köszönjük a részvételt azoknak, akik eljöttek, és minden támogatást, jó szót és kritikát azoknak, akik távolról gondoltak ránk!
Hozzászólások
[hanna további írásai]
Bár én csak jócskán megkésve tudtam beesni a rendezvényre, a tortából azért még maradt egy kevés, és tanúsíthatom, hogy remekül sikerült! Végre személyesen is találkoztam egy csomó emberrel, akiket eddig csak a nickjükről ismertem; az egyik „apukával” a buli vége felé részletesen megbeszéltük, hogyan járulhatnék hozzá a továbbiakban az SFmag-stáb munkájához; és nemcsak én éreztem jól magam az összejövetelen, hanem a partnerem is, aki pedig eleinte el sem akart jönni, mivel abszolút nem szakmabéli és nem örvendett éppen a legjobb egészségi állapotnak. Ismételten köszönöm a meghívást, és ezúton jelezném, hogy ha lesz még potya torta, amit dicsérhetek a pultosnak :), rám a jövőben is számíthattok.
Utólag is köszönöm a meghívást, a torta nagyon finomra sikeredett!:) A receptjét lehetne közkinccsé tenni?:)
Az Oregano hangulatos helye, de ez a katedra-várárokszerű elrendezés sajnos szétszabdalta a társaságot.
Még egyszer boldog szülinapot, remélem a jövőben sokszor adódik még ilyen alkalom!:)