Hajdu Szabolcs Fehér tenyér című 2006-os filmjével jelentős sikereket aratott, többek között a Karlovy Vary-i filmfesztiválon is díjat nyert. Magas tehát a mérce vele szemben. 2010-es, Bibliotheque Pascal című alkotása alighanem minden elvárásnak eleget tesz.

Egy fiatal, félig magyar félig román nő egyéjszakás kalandja során megfogan. A gyermeket később nagynénjénél hagyja, ő maga pedig Angliába kerül prostituáltnak. Hazatérését követően a gyámhivataltól kell visszaszereznie a kislányt, mert a nagynéni nem viselte gondját rendesen. Ezek alapján szokványos társadalmi dráma lehetne a film, mégis sokkal több annál. A Bibliotheque Pascal világa ugyanis tele van varázslattal: történnek csodák és olyan valószínűtlen események, amelyek csodákkal érnek fel.

A film plakátja

A film plakátja

Nem éppen szokványos esemény például, hogy a román tengerparton egy lány egy magát a fövenybe ásott bűnöző mellé telepedik le, aztán Mona (a lány) Viorel (a bűnöző) túsza lesz, de még azon az éjjelen egymáséi is lesznek. Viorelnek van egy különleges tulajdonsága: álmai megelevenednek. Így Mona, ahelyett, hogy megszökne, részese lesz álombeli menyegzőjüknek. Másnap azonban brutálisan elszakítják egymástól a párt.

Mona életének újabb fordulatát tékozló apja hozza el: míg kislányára apja testvére vigyáz, ő bécsi közvetítéssel Liverpoolba kerül a közép-amerikai származású Pascal luxusbordélyába – a Bibliotheque Pascalba –, amelynek minden szexrabszolgája egy-egy irodalmi hős alakjában szolgálja ki a vendégek perverzióit. A lány kezdetben Shaw Szent Johannáját játssza el, de lázadását követően latexruhás Desdemona lesz belőle. A szabadulást Viorel öröksége hozza el: kislánya, Viorica álmai szintén megelevenednek, és egy igazán szürreális vízió által kiszabadulnak Pascal foglyai.

A film kerettörténetében Mona a gyámhivatal ügyintézőjének meséli el történetét. Sosem tudjuk meg egyértelműen, nem Mona féktelen fantáziája terméke-e a történet, annyi biztos, hogy a hivatalos papírokon nem marad nyoma a csodáknak.Bibliotheque Pascal

A Bibliotheque Pascal sajátos iróniával kezeli az alapvetően drámai cselekményt. A Variety újságírója Terry Gilliam hatását emeli ki, ez különösen a második álomjelenetben érhető tetten. Jól illik a különös hangulathoz a film zenéje is, melyet a német Flanger együttes szerzett.

A mozi remekül visszaadja Erdély etnikai sokszínűségét: a román-magyar együttélés ábrázolásán túl megjelenik benne például a gáborcigányok különleges társadalma is. Figyelmet érdemel a nyelvhasználat – román, angol és magyar nyelvű párbeszéd egyaránt van a filmben.

Kiváló a Bibliotheque Pascal csattanója is: jól mutatja, hogy bár lehetséges a boldogulás világunkban, azért az idill csak a mesékben érhető el.

További információk:

  • A film 2010-ben a Magyar Filmszemlén elnyerte a fődíjat, a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját, a legjobb operatőri munkáért járó elismerést és a diákzsűri díját, emellett több külföldi filmfesztiválon is sikerrel szerepelt.
  • A Bibliotheque Pascal lett volna Magyarország jelöltje a 2011. évi legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjra, de a jelöltlista szűkítése során kiesett.

Link:

A film honlapja

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: film

Eddig 4 hozzászólás.

  1. tapsi szerint:

    “A Variety újságírója Terry Gilliam a hatását emeli ki”

    még mindig nem stimmel ez a mondat, van benne egy nagyon fölösleges “a”… 😉

  2. Hackett szerint:

    Már nincs.;)

  3. nimandi szerint:

    Wow, magyar, “művészfilm”, legalábbis könnyebben ragad rá ez a címke, mint más, és felbukkan az SFMagon. Még nem láttam, de a bemutató miatt helyeket ugrott előre a listámon. Köszönet!

  4. csokker szerint:

    Megnéztem, és még mindig itt motoszkál a fejemben, gyönyörű film.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon