És jaj a magnókazetták istenének és a táviratos kisasszonyok istenének, mert mindegyikre ugyanaz a sors vár: ha az emberek nem hisznek bennük, végük. Ettől szűköl mindegyik új isten, akik még csak nemrég törtek hatalomra, és ezért készülődnek egy mindent eldöntő háborúra a régi istenek ellen. Ha pedig ebbe egy halandó is belekeveredik, az nem sok jóra számíthat.
Neil Gaiman modernkori sámán, káprázatos mesék szövője, amelyek mítoszokról, nem egészen evilági lényekről és a tudattalan végtelen birodalmáról szólnak. Egyik legsikeresebb regénye az idén tizedik évfordulóját ünneplő Amerikai istenek, amely többek között a Hugo-, Bram Stoker-, Locus- és Nebula-díjat is magáénak tudhatja. A díjak tömkelege, amelyekkel eltérő zsánereket: sci-fit, horrort, fantasy-t szoktak értékelni, jól jelzi, hogy Gaiman regénye milyen nehezen behatárolható: mitologikus útiregénynek ugyanúgy definiálhatnánk, mint társadalomkritikával átitatott thrillernek.
Az Amerikai istenekben a főszereplő halandó, Árnyék belecsöppen egy hol méltóságteljes, hol komikus isteni enumerációba, a háborúra készülő istenek seregszemléjébe. A nagydarab, csöndes Árnyék sofőrje lesz Odinnak, aki a hozzá szóló imák és áldozatok apadtával kénytelen alantas munkából megélni, mígnem elhatározza, hogy a régi istenekkel háborúra indul a híveket elorzó újak: a tévé, az internet és a bankkártyák istenei ellen. A toborzó keresztülvisz minket Amerikán, miközben hőseink számos istenséggel találkoznak (köztük egy magyarral is), akikről kiderül, hogy hasonlóan lecsúszott egzisztenciák, ki prostituáltként, ki taxisofőrként keresi a kenyerét. Kivételt ez alól Jézus képez, aki nem bukkan fel a regényben, csak egy félmondatban utalnak rá, hogy ő köszöni szépen, jól van, nagy túlélő. A nagy összecsapásra a regény vége felé kerül sor, azonban Gaiman még az utolsó lapokon is fordulattal várja olvasóit.
A fő történetszálba Gaiman kis novellisztikus betéteket ékel, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a cselekményhez, inkább egyfajta előtörténetet festenek fel, az istenek új világba kerülését. Ez azonban csak háttérként húzódik meg az egyes emberek, kisközösségek elbeszélt sorsa mögött. Az egyikben a varázslatos világokat vizionáló, révült sámánnal is találkozhatunk, aki akár Gaiman regénybeli alteregója is lehetne.
A regény számos motívuma megtalálható Gaiman egyik legsikeresebb alkotásában, a tízrészes Sandman sorozatban is. Az álmok hatalma, álom és az ébrenlét valóságának összemosódása, amely a Sandmannél központi szerepet játszott, itt is fontos része az eseményeknek: az álmok egy alternatív világba repítenek el, irányt mutatnak, és segítenek értelmezni a kaotikus világot. Odin és társai felbukkannak a Sandmanben is, a regénynél sokkal karikaturisztikusabb megformálásban. A keresztény isten a regényben csak egy a sok közül, míg a Sandmanben megvan a hierarchia – a negyedik kötetben ez világosan érződik.
Az Amerikai istenek amúgy nem csak a tízéves jubileum kapcsán nyert újra aktualitást, hiszen Gaiman nemrég adta el a regény filmjogait, így ha minden jól megy, hamarosan a mozgóképként is találkozhatunk az istenek harcával, mégpedig a minőségi sorozatairól híres HBO jóvoltából, akik 6 évados sorozatot terveznek a regényből.
A cikket Oláh Szofi írta.
További információ:
- A regény magyarul először 2003-ban jelent meg a Szukits Kiadónál, Juhász Viktor fordításában, de 2012-ben új fordításban ismét megjelenik, ezúttal az Agave kiadótól.
Hozzászólások
[cikkbot további írásai]
Végül is az ismertető csak az első mondatban fejt ki valamit, ami a könyvben azért mintha jóval később derülne ki, és csak a harmadik bekezdésben kerül elő egy indokolatlanul masszív spoiler, ami nagyjából elveszi az olvasónak azt az örömét, hogy jé, önállóan is összeraktam valamit a félszemű fószerről…
Gratulálok, ez egy ennyire rövid ismertetőben azért szép teljesítmény.
Vagy inkább nem. Inkább nagyon nem.
Ez a Gaiman-sámán vonal pedig erősen wtf…???
Borzalmas cikk valóban.
Lyajjj.
Gyujtemény a sandman. A co-mix-on sokkal tobb részből állt.
Azért ekkora spoilereket ellőni egy ismertetőben…
Hmm… Odinnal kellett volna csínján bánni, de emlékeim szerint anno a régi istenek kontra új istenek felállással reklámozták a könyvet sok helyen, én 2003-ban már úgy kezdtem el olvasni a regényt, hogy ezzel tisztában voltam, mégsem vont le az élvezetéből. Mondjuk nehéz is megkerülni, mert erre a konfliktusra épül a regény, így ezt leírni szerintem olyan, mintha A gyűrűk uráról mondanánk azt, hogy „a láthatatlanná tevő gyűrű gonosz, be kell dobni egy vulkánba, hogy a gonosz nagyúr elpusztuljon”.
Azt nem vágom, hogy ebből hogyan lehet hat évadnyi sorozatot kihozni. Egy felet esetleg.
Nekem amúgy tetszett a könyv, nagyszerűek az ötletek, de valahogy szenvedve olvastam végig. Picikét túl vagyon hájpolva Gaiman szvsz.
@Crei
Úgy, ahogy A holtsávból: az eredeti mű durva megerőszakolásával.
6 évad helyett bőven elég lenne az egy. Arról nem beszélve, hogy a 6 évad bőven elég arra, hogy félúton megszakadjon.
De hát bízzunk a legjobbakban, aztán majd morgunk, ha látjuk a végeredményt! 😀
Nihil: legutóbb olyat kottyantott el Gaiman egy interjúban, hogy az első évad tulajdonképpen az egész regényt felölelné. Onnantól pedig új történetek jönnének. Akár még jól is elsülhet… de azért jobban örültem volna egy kerek minisorozatnak, és kész. (Aztán ki tudja, eljut-e egyáltalán a sorozatig. Egy Preacher adaptáció már behalt az HBO-nál.)
Bevallom, sose értettem ezeket a spoiler-rinyálásokat, az életnek is tudod a végét, nem?
Amúgy biztos nekem kórosan túlfejlett az agyam, de Low Key marha szubtilis személyazonossága kb. másodszorra leesett, Odin meg elsőre, a skandináv mitológia még közepesen művelt gyíkok körében is jól ismert.
Mi a ráknak kell a regényt újrafordítani? Viktor szövege első osztályú munka. Annak idején külön felhívtam és gratuláltam neki hozzá.