SFmag

Tagadhatatlan tény, hogy a novellákat közlő internetes magazinok lassan kiszorítják nyomtatott társaikat. Egyre több az igényes netzine, melyek már nem másod- és harmadrangú íróktól közölnek írásokat, hanem az élbolytól. A Hugo- és Nebula-díjak novella kategóriáiban  lassan túlsúlyba kerülnek a netzine-eken megjelent írások, valamint az évente megjelenő „best of” antológiákban is egyre több olyan novella tűnik fel, mely az interneten jelent meg eredetileg. Jonathan Strahan 2011-es best of válogatásában a 28-ból 13, míg Rich Hortonéban 28-ból 16 novella származik internetes magazinoktól (via io9).

Míg a netes magazinok pályája felfelé ível, addig a nyomtatott társaik egyre rosszabb helyzetbe kerülnek. A Realms of Fantasy hol megszűnik, hol újraindul, a Magazine of Science Fiction and Fantasy pedig haviról kéthavi megjelenésre váltott. Az Asimov’s és az Analog tartja magát, de ők is visszaesésről számolnak be. Egyedül a hosszabb lélegzetvételű írásoknak, kisregényeknek kedvez a nyomtatott forma.

A tapasztalatom az, hogy ha nem akarok pénzt szánni a havi olvasnivalóra, akkor is bőségesen elláthatom magam minőségi rövid prózával az internetes magazinok által, sőt lassan már zavarba ejtően sok a fantasztikus novellákat közlő internetes médium. A következő kis összefoglalómmal szeretném összegyűjteni a színvonalasabbakat, melyek (többnyire) az SFWA által „akkreditáltak”.

Apex Magazine: Ha az internetes fantasztikumkiadást úgy képzeljük el, mint egy baráti társaságot, akkor az Apex az a lány, aki mindig feketében és vastag sminkkel jelenik meg, és történeteitől a hideg futkos a többiek hátán.

Tehát a fantasztikum (fantasy és sci-fi egyaránt) sötétebb oldalával foglalkozó netzinről van szó, melynek szerkesztését nemrég a tehetséges írónő, Catherynne M. Valente vette át. Eredetileg nyomtatásban megjelent magazin volt, de 2008-ban átváltott az internetes formátumra. Kellemes tulajdonsága, hogy sok, eredetileg Interzone-ban megjelent novella felkerül ide pár hónappal a megjelenés után. Havonta jelenik meg, minden számhoz szép borító tartozik, van e-book változata, az viszont pénzért.

Beneath Ceaseless Skies: Az a srác a társaságból, aki fiatalságát szerepjátszással töltötte, és bár abból már kinőtt és valami komolyabbra vágyik, az evilágból való elvágyódás és kalandozás továbbra is alapvető fontosságú a számára.

A BCS „irodalmi kaland-fantasy” magazinként jelöli meg önmagát, ami egy tradicionálisabb fantasy megközelítést takar, tehát az „urbánus fantasy” elől például mereven elzárkóznak. Azonban az indulás óta némileg eltávolodtak ettől a megközelítéstől, és már gyakran kapnak helyet modernebb jellegű írások is. Kéthetente jelenik meg nagyon szép borítókkal, ingyenesen letölthető e-book verzióval, és gyakoriak a minőségi podcastok is.

Clarkesworld: A társaság legizgágább tagja, sokszínű az érdeklődése, tele van ötletekkel, de ugyanakkor rendkívül szeszélyes is, állandóan csapong. Szélsőséges reakciókat vált ki az emberekből: vagy utálják, vagy imádják. De akármit is tesz, az komoly befolyással van az egész társaságra.

Jelenleg az egyik legmerészebb és leginnovatívabb médiuma a kísérletező jellegű sci-fi és fantasy rövid prózának. Rendszeres szereplő a Nebula jelöltek között, nem véletlenül. Vannak írások, melyek tematikájukban feszegetik a határokat, mások a narratív technikák terén teszik ugyanezt. Havonta jelenik meg, igényes borítóval, e-book verzió fizetős, de egyébként minden ingyenesen megtekinthető, és itt is az állandó kínálat része a podcast. (Egyébként az újság nem Arthur C. Clarke-ról, hanem a tulajdonosról Neil Clarke-ról kapta a nevét)

Fantasy Magazine: Csöndes és megbízható ifjú hölgy, a véleményét nem hangoztatja túl magabiztosan, de ha valaki hajlandó leülni beszélgetni vele, akkor érdekes történetekkel hálálja meg a figyelmet.

A Beneath Ceaseless Skies mellett a minőségi fantasy másik internetes bástyája. Ez a magazin irányelveiben pont az ellentétes pólusát képviseli a fantasy-nek, mint a BCS. Urbánus fantasy és slipstream itt gyakori vendégek. Érdekes, hogy náluk is megfigyelhető a korai irányelvekhez képest való enyhülés, hasonlóan mint a BCS esetében, tehát az utóbbi időben már tradicionálisabb fantasy írásokat is leközölnek. Hetente jelentkezik, látvány tekintetében igényes, de e-book verzióval ők sem szolgálnak.

Lightspeed Magazine: Az új fiú a soron, aki egy csapásra mindenki kedvence lett, ugyanakkor mindenki irigykedik is rá.

John Joseph Adams, a Magazine of Science Fiction and Fantasy korábbi társszerkesztőjének új internetes magazinja, mely rögtön az élbolyból rajtolt. A legnagyobb nevektől jelennek meg mind új, mind régebbi írások.  A sci-finek talán a kevésbé kísérletező, nagy nyomtatott magazinok által bevett oldalát képviseli. E-book verziója fizetős, de amúgy minden tartalom ingyen megtekinthető a honlapon. Külön kiemelendőek podcastjaik, mivel azokat gyakorta hivatásos színészek olvassák fel, így még az átlagosabb novellák is új dimenziókat nyernek, ezen a téren a Lightspeed az abszolút nyerő, a többi honlapon ehhez képest még gyerekcipőben jár a podcast, egyedül talán a BCS közelíti meg ezt a szintet.

Subterranean Online: A nagy öreg, komoly élettapasztalattal rendelkezik, ezért ha megszólal, akkor érdemes figyelni rá.

Szintén nyomtatott magazinként indult, de aztán váltásra kényszerült. Itt is a legnagyobb nevektől jelennek meg sci-fi és fantasy írások, egyetlen komoly különbség társaihoz képest, hogy a Subterranean kisregényeket is leközöl. E-book változat nincs, a honlap is egyszerű megjelenésű, de tartalmában annál igényesebb.

Strange Horizons: A különc irodalmár, akinek semmi érzéke nincs az öltözködéshez, nem tudja, hogy kell társaságban viselkedni, viszont annál érdekesebb gondolatok kavarognak a fejében.

A legrégebbi a most működő online magazinok közül, több mint tíz éve indult, és rútsága ellenére az egyik legigényesebb. A fantasztikum irodalmibb, művészibb megközelítése a jellemző rájuk, bár annál jóval sokszínűbb a felhozatal, hogy ezt így kategorikusan kijelenthessem. Hetente jelenik meg, nincs borító, sem e-book, de a színvonal az töretlenül magas.

Tor: A leggazdagabb és legnépszerűbb srác, minden kütyüből és ruhadarabból a legújabb és legmárkásabb kell neki. Igazi szószátyár, ismeri a legújabb vicceket, pletykákat és történeteket, és bár kétségkívül nagyon szórakoztató, sokszor felszínes személyiség.

A Tor kakukktojás, mert nem a novellák megjelentetése a fő profilja, hanem a különféle  blogbejegyzések. A rendszertelen időközönként megjelenő novellák viszont a fantasztikum krémjét képviselik, mindegyikhez külön illusztráció, ingyenes e-book verzió és podcast tartozik. Jelenleg az egyik legprofesszionálisabb médium.

Van még egy tagja a társaságnak, egy előkelő kurtizán, az Orson Scott Card’s Intergalactic Medicine Show. Vele sajnos nem tudtam közelebbi ismeretségbe kerülni, ugyanis hivatásához hűen barátságát csak pénzért árulja. Nem tanult a másik kéjhölgy hibájából: a Jim Baen’s Universe is hasonló üzletpolitikát követett, fel is kopott az álla (megszűnt).

Az internetes magazinok elsősorban a novellákat részesítik előnyben, kivétel ez alól a viszonylag új GigaNotoSaurus, mely a más oldalak által túl hosszúnak ítélt írásokat kívánja közölni, és az eddigi publikált neveket megnézve ígéretes kezdeményezésről van szó.

Pár cserediák is feltűnt mostanság, a többség vagy tudomást sem vesz róluk, vagy sandán méregeti őket. Lassan azért kezdenek barátokat szerezni, de igazán még maguk se találják a helyüket. Az elsősorban nem angolszász irodalmat közlő magazinokra gondolok, mint például a World SF Blog irodalmi részlege vagy az Expanded Horizons, mely a sci-fiben eddig alulképviselt társadalmi csoportok számára kíván médiumot szolgáltatni. Egyelőre viszonylag gyerekcipőben járnak, de dicséretes kezdeményezések.

Hozzászólások

hozzászólás

post_author >1) { echo "
["; echo the_author_posts_link(); echo " további írásai]"; } else { print '
A cikk írója nem adta meg az LFG.HU-s azonosítóját (vagy nincs neki).'; } ?>