Az európai mesék világa elválaszthatatlan az erdőségektől. A szereplők eltévednek, vagy éppen elrejtőznek bennük üldözőik elől, a fák megbüntetik vagy megjutalmazzák őket, próbatételeket állítanak elébük. Az erdők elsőbbsége jóval azután is tartja magát, hogy megszűntünk természeti népek lenni, a műmesék manapság is szívesen mesélnek erdei állatokról, tündérekről, viszik be hőseiket a vadon szívébe, és a mesék nagytestvére, a fantasy is gyakorta téved a rengetegekbe.

A következő két héten a fantasztikumban előforduló erdőségeket barangoljuk be. Kenyérmorzsát előkészíteni, indulunk!

Egyelőre tegyük félre a fantasyt, és kezdjük az utat a legelején, a gyerekkorunkban hallott történeteknél. Felsorolni is kimerítő lenne az összes mesét, amelytől elválaszthatatlan az erdő, és ez a cikk is épp csak kedvcsinálónak elég, mert minden egyes meseváltozat újabb ágat jelent a történetek nagy fáján.

Az európai mesék többsége ősi és a természetben gyökerezik, képeik, szereplőik, fordulataik alapozzák meg, mit várunk a mágikus történetektől. Az erdő még jelenlegi megszelídített, erdőgazdálkodás által jól fésült formájában is a béke, az emelkedettség, vagy éppen a félelem otthona. Egykor pedig még többet jelentett. A vadon egyszerre adott építési alapanyagot, tűzifát és vadak és termések formájában élelmet. A középkorban a jobbágyok élete nagy mértékben múlt azon, hogy milyen jogokkal rendelkeztek a földesúr erdeiben, hiszen a föld az akkori mezőgazdasági színvonalon jó esetben is csak az elvetett mag három-ötszörösét teremte meg. A háziállatokat (főként a disznókat) az erdőben legeltették, és bár a vadászat az alsóbb néprétegek számára tiltott volt, rőzsét gyűjthettek, és csalitok kialakításával valamiféle erdőgazdálkodást is folytattak, gombákat, bogyókat gyűjtögettek.

Andy Paciorek grafikája

Andy Paciorek grafikája

Nem véletlen, hogy a fák a mesékben is többnyire segítő, oltalmazó szerepet játszanak. Az angol hiedelemvilág almaembere a gyümölcsöskertek terméséért felelős; az egyik Grimm-mesében mogyoróbokor védi meg a szamócát gyűjtő asszonyt a viperától; és sokszor a halott szülők is a sírjukra ültetett fákon keresztül segítik gyermekeiket, mint például abban a  finn-orosz Hamupipőke-variánsban, amelyben a boszorkány előbb birkává változtatja a feleséget, majd megöleti a férjével, a csontjaiból azonban csodálatos nyírfa nő ki, amely a mostoha sorsra jutott leánygyermeket ruhákkal, ékszerekkel segíti, hogy elnyerhesse a királyfi szívét.

Sok mesében talál biztos menedékre a hős az erdő mélyén. A lány, akinek fivérei hattyúkká változtak, az erdőben meghúzódva varrogatja a virágból (egyes variánsokban csalánból) szőtt ingeket, amelyekkel megszabadíthatja testvérbátyáit. Hófehérke is a rengetegbe menekül, miután a vadász megkíméli életét, és ott talál rá a törpék házára. Az eltévedés a vadon mélyén jelenthetett mágikus utat és jutalommal kecsegtető próbatételt, de a legkisebb testvér előtt elbukott mostoha- és édestestvérek sorsa emlékeztetett arra is, hogy a szerencse forgandó, és a győzelmet a ravaszság, tiszta szív és talpraesettség jelentik. Elveszni az erdőben, majd új értékekkel előkerülni belőle egyben beavatás is – ritka az a mese, ahol a hős nem jól megérdemelt jutalommal távozik.

Az erdő egyszerre volt az élet, de a veszély forrása is. A benne élő vadállatok vagy társadalom peremére szorult emberek a sötét vadon ismeretlenségével együtt a fenyegetést testesítették meg. Az erdőben a gonosz boszorkányok mellett gyilkosok és haramiák is laknak – utóbbiak a mesékben is sokszor felbukkannak. Számomra meglepő volt, hogy a Grimm fivérek kétszáztíz történetet tartalmazó mesegyűjteményében csupán huszonkilenc olyan mese található, amelyeknek hercegek és hercegnők a hősei, és még a rablók is megelőzik őket. A harminc, rablókat felvonultató mesében viszont érdekes módon a haramiák  jelentette fenyegetésben nincsen semmi személyes, nem kifejezetten a hős ellen irányul – legalábbis nem jobban, mint az erdőkben leskelődő többi, természetes veszélyforrás. S persze előfordul olyan eset is, amikor a haramiák segítők színében tűnnek fel, így például Az ördög három arany hajszálában.

rackhamAhogy a civilizáció fejlődött, úgy szorult a szántóföldek és városok megismerhető, ember által rendezett világából a mágia az erdőkbe, Ott éltek a különféle erdei istenségek, tündérek, szörnyetegek, ott álltak a képzelet elrejtett várkastélyai a hercegekkel, boszorkányokkal és varázslókkal. A vadon egy másik világot is jelentett, egy olyan mágikus helyszínt, ahol bármi megtörténhetett, és ahol az erdei élőlények és maguk a fák is elvarázsolt teremtmények voltak. Az erdei anyóka című Grimm-mesében a rablótámadás után az erdőben eltévedt lány egy fává változtatott ifjút szabadít meg, aki néhány órára galamb alakját is felöltheti, és sok magyar népmesében a felvágott almából, nádszálból lép elő az elbűvölt leány. Néha nem is egymagában. A világszép nádszálkisasszony története számos variációban él a magyar népmesekincsben, hol tölgyfaágak változnak tündérleányokká, hol nádból vágja elő őket a hős, hol az üveghegy tetején álló citromfa gyümölcsei változnak át.

rackham-tree+girlAz európai mesék gyakorta még akkor is az erdőkhöz kötődnek, ha a szereplők be sem teszik a lábukat a rengetegbe – de favágók szerepelnek bennük, a főszereplő erdei állatokkal találkozik, vagy rőzsegyűjtő öregasszonnyal, fává változnak, vagy fák segítik őket varázstárgyakkal. Különösen szépnek találom azokat a meséket, amelyekben a meghalt családtag – anya vagy testvér ˜– fa képében segíti a hőst, vagy maga a megölt hős lesz fává, hogy aztán a belőle készült furulyával, hegedűvel adjon hírt a sorsáról. „Lassan húzd, te én hóhérom, meg ne sértsed gyönge karom! Gyenge karom nyirettyűje, Király Erzsi hegedűje.” – szól a hangszer, és a gyilkosok lelepleződnek, az élettelen tárgy pedig ismét életre kel, a hős legyőzte a halált.

Az erdőt én a mesékben leginkább átjárónak látom, ahova a hős szegényen, sorscsapástól sújtottan belép, majd különféle próbákat kiállva gazdagon és győzedelmesen keveredik ki belőle. (A puszta életben maradás persze nem elég jutalom, még Jancsi és Juliska is találnak egy kincsesládát a boszorkány házában azután, hogy a kemencébe vetették a banyát.) A rengeteg megváltoztatja azt, aki belép a fái közé, sokszor szó szerint: a lány (más variánsokban fiú), aki őz lábnyomából iszik, maga is őzzé változik.

egigero_fa1.tif.600A magyar népmesék legismertebb erdőségei kétségkívül a réz-, ezüst- és aranyerdők, amelyek számos mesében felbukkannak. A távoli királyság gazdagságát jelzi, ha ezüstréten ezüstkaszával vágják a füvet, az aranyerdő aranyalmákat terem. Másik világot jelent, ha a fémerdők felbukkannak.  A papucsszaggató királykisasszonyok is ide járnak mulatozni, kilépve a saját világukból, ide követi őket az őrzésükre vállalkozott juhászlegény. Mivel bizonyos szempontból a túlvilágot jelentik, nem csoda, ha sárkányok lakják, és hogy számos mesében az égig érő fa levelein találhatóak.

eletfaÉrdekes, milyen gyakran párban jár ez a két jellegzetes elem a magyar mesékben: az égig érő fa és a sárkánylakta fémerdők. A tetejetlen fa voltaképpen a sámánhit világfájának felel meg, és különféle formákban más népeknél is megtalálható. Ez köti össze az alvilágot, a középső világot (vagyis a miénket) és a felső világot, mind a gyökere, mind a lombja mágiával átitatott közegben burjánzik, levelein pedig erdők, mezők, várak, teljes országok találhatóak. Aki megmássza a csodálatos fát, a túlvilágra jut el, a varázslat földjére, és az elrabolt királylányt így voltaképpen a halálból ragadja vissza.

A mesékben fák és erdők kísérik végig a hősök életét: fákból és gyümölcsökből születnek, az erdőből és az erdő által szereznek maguknak társat, és a halálon túli élettel is a fák ajándékozzák meg őket. Biztos vagyok benne, hogy még sokáig az erdei mesék jelentik majd számunkra az „igazi” meséket, még akkor is, ha a világunk egyre inkább távolodik a rengetegektől, és egyre távolibb a mágia a mindennapoktól.

 

 

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon