Ha az elmúlt évtizedek ikonikus, vagy éppen elfeledett zsánerfilmjeit nézi az ember, John Carpenter neve kikerülhetetlen. A horror- és sci-fi mozik mestere annyi kultuszfilmet készített, hogy nehéz a választás. Írjak a klasszikus science fiction horrorfilmről, A dologról, amelynek a zenéjét Ennio Morricone szerezte? Pécézzem ki a Christine-t, a Stephen King regényéből készült filmet? Válasszam a disztópikus Menekülés New Yorkbólt vagy a felejthetetlen rettegtetést, A sötétség fejedelmét? Esetleg horgonyozzak le a zavarbaejtően hülyéskedősre sikerült Nagy zűr kis Kínában mellett?

Nem, én egy nagyon különleges, furcsa filmről írok most, az eredetileg They Live címre hallgató 1988-as sci-fi horrorfilmről.

they_live_xlgA főszereplő, a film során nem nevesített Nada magányos alak, afféle hobó, aki munkát keresve az ég alatt húzza meg magát. Egy nap építkezésbe botlik, és hamar fel is veszik a munkások közé. Szemközt, átellenben az utcán áll egy kis episzkopális gyülekezeti ház, amelynek vak prédikátora ótestamentumi szövegeket vegyítve különös dolgokról beszél a köréje gyűlő, igen gyér tömegnek. Szerinte valakik megvakították az emberiséget, hogy ne lássák az igazságot, és ebben a csúnya összeesküvésben a vezetők is benne vannak. Születésünktől a halálunkig a foglyaik vagyunk, ők az uraink, ők etetnek minket – állítja az elkeseredett lelkész. Ébredjetek fel, mindenütt jelen vannak! De nem csak a fekete lelkipásztor mond furcsaságokat: a tévéadást megszakítva egy szakállas arc hackeli meg az épp futó műsort. Gyors, pattogó hangon elmondja, hogy nyolc hónappal ezelőtt kezdődött el a mozgalom: tudósok egy csoportja fedezte fel a jeleket, amelyek az emberiséget mesterséges transzállapotban tartják, mintha kollektívan benyugtatózták volna fajunkat.

Az egykedvű Nada felfigyel arra is, hogy rendőrség tartja szemmel a gyülekezeti házat. Kíváncsiságától vezéreltetve belopózik, és látja az összeesküvőket, köztük a tévében látott, kattantnak tűnő tudóst. Egy éjszaka hatalmas erőkkel kivonul a rendőrség, ledózerolja a szegények viskóit és kiürítik a templomszerűséget is, elhurcolva és alaposan megverve a prédikátort és másokat is. Nada visszarohan a házba, és az előző látogatásakor megtalált titkos falrészből kivesz egy papírdobozt, amely tele van fekete napszemüvegekkel. A rendőrség előli menekülés közben elrejti a dobozt, de egy napszemüveget megtart magának. Amikor másnap fényes nappal az utcán felveszi – egy másik világgal találkozik. A valódival, és ahogy tizenegy év múlva Neo, ő is elkezdi meglátni az igazságot.

THEY LIVE FightMai szemmel nézve az Elpusztíthatatlanok nem pályázhatna blockbuster címre: nagyon lassú, ütemtelen, végig úgy érezzük, mintha kívülről néznénk, és a film nem tudna bevonni a világába. De mindezekért bőségesen kárpótol az a rész, amikor főhősünk először teszi fel a szemüveget. Egyszerre közhelyes, elszomorító és erős képekkel adja tudtunkra Carpenter a fogyasztói világba süllyedt (amerikai) társadalom állapotát. Ezt alaposan megkeveri egy adag jól fejlett paranoiával a Testrablók támadása stílusában. Ehhez hozzátesz még egy kis erőszakot, a filmtörténelem egyik legmacsóbb verekedős jelenetét, üldözést, sci-fit. A film egyediségét erősíti, hogy a film főszereplője nem egy színész, hanem a pankrátorvilág egyik nagy sztárja, a legendás Roddy Piper, aki rendkívül hihetően formálja meg Nada alakját.

Még a viccesnek tűnő filmtrükkök sem tudják elfeledtetni, hogy nagyon különös, besorolhatatlan és felejthetetlen alkotásról van szó. Az a napszemüveges jelenet elképesztő, ha egyszer megnézi valaki, soha többé nem megy ki a fejéből. Morpheus kék kapszulája sehol sincs ehhez.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: film

Eddig 12 hozzászólás.

  1. Belánszky István szerint:

    Cáfolom, hogy “lassú” és “ütemtelen” lenne a film dramaturgiája. Inkább arról van szó, hogy nem a tipikus mai, ADD-generációra szabott, kapkodó vágással rendelkezik, melyhez a nem ADD-s nézők is hozzászoktak már sajnos.

  2. sfinsider szerint:

    Ha megnézed mondjuk a Menekülés New Yorkból vagy a Nagy zűr kis Kínában című Carpenter-filmeket, akkor nagyon látszik a különbség az Elpusztíthatatlanokhoz képest. Azért a nyolcvanas évek elején készült pl. az első Indiana Jones, vagy ott a Rövidzárlat is ’86-ból: azok ehhez képest valóságos adrenalinbombák. Inkább nekem úgy tűnik, hogy a rendezőnek volt egy jó ötlete (pontosabban az eredeti novella írójának), de ebből nem sikerült hosszabb távon is pörgős filmet csinálni.
    Ettől függetlenül a vágásra vonatkozó észrevételed igaz, bár meg kell jegyezni, az 1981-ben induló MTV programja a ludas benne leginkább:)

  3. Andris szerint:

    Szerintem a film tempója direkt lassú hogy ezzel is érzékeltesse a világ hanyatlását, és azt hogy az emberek egyfajta kábulatban élik le az életüket. Nekem a lassúsága teljesen természetes volt.

  4. vegyeskazetta szerint:

    Nem az a gond vele, hogy “ütemtelen”, amúgy se értem, mit jelent ez a szó 🙂 Hanem hogy egy színvonaltalan, szélsőbalos, összeesküvés-elméletes, antiszemita baromság. Nagy tisztelője vagyok Carpenternek, de ez a szégyenfolt mélyen alulmúlja a híres filmjeit, kb. mint a szintén értékelhetetlen marsos filmje.

  5. sfinsider szerint:

    vegyeskazetta:

    Ütemtelen – nincs üteme. Se nem lassú, se nem gyors, ill. ahol gyorsabbnak kéne lennie, ott lassabb, ahol meg meg kéne állnia, ott felgyorsít, nekem legalábbis ilyennek tűnt, pont Carpenter más filmjeivel összevetve látom sutának a hasonló filmek sodrásához képest. (Ez egy sci-fi thriller akcióval!)
    Mondandód érdemi részével nem tudok mit kezdeni: az Elpusztíthatatlanok a konzumtársadalom, de leginkább a reagani éra fogyasztásmániájának, materializmusának nyers bírálata. Összeesküvés-párti, antiszemita? Na, ne hülyéskedj.:)))

  6. vegyeskazetta szerint:

    A film erről szól, ismerős valahonnan?

    “Paraziták vannak köztünk, akik látszólag hasonlítanak hozzánk, de valójában idegenek, akik nem tudnak, és nem is akarnak beilleszkedni. Minden az övék, az összes tévé, újság, média, azt sulykolnak a fejedbe, amit akarnak, manipulálnak a tévécsatornáikkal, persze az összes bankban meg nagyvállalat vezetőségében csak ők ülnek, nyilván egymásnak osztogatják a zsíros állásokat, jó hogy a rendőrök is úgy ugrálnak, ahogy ők fütyülnek!”

  7. sfinsider szerint:

    vegyeskazetta:

    Nem ismerős, erről, mint sci-fi fogyasztónak, nem a ZS-betűs szó jut eszembe, bocs, hanem a paranoiás-idegenes történetek. Semmi sem utal arra, hogy a konzumtársadalmon kívül bármilyen népcsoportot is bírálna a rendező. Amúgy: nincsenek a filmben azonosítható analógiás elemek, az eredeti elbeszélés írója Dick jóbarátja és az inváziós sztorik kedvelője (olvasd el az adaptáció alapját!), ebbe a filmbe antiszemitizmust belelátni azért elég erős. Ezen az alapon az ötvenes évek “idegenek köztünk” típusú novellái is ilyennek minősülnének, és erről szó sincs. Jonatham Lethem is elég jókat mondott a filmről, érted, Lethem, csak feltűnt volna neki, ha valaki az őseit gyalázta volna.
    Persze, abszolút jogod van ezt hinni, de legalábbis… furcsa elképzelés.:)

  8. vegyeskazetta szerint:

    @sfinsider:
    Ebben mind igazad van, hogy a mesterségesen generált fogyasztásmániáról, materializmusról stb. szól a film. A film kérdése viszont az, hogy ezért ki a felelős, miért van ez így. Erre a kérdésre pedig tök nyilvánvalóan egy nagyon régi, jól azonosítható antiszemita toposszal válaszol – közénk férkőzött, háttérből mindent irányító idegen faj stb., nem ismétlem meg, amit írtam, de bőven vannak “analógiás elemek” 🙂

    Nem tudtam, hogy Lethem írt róla, megkeresem majd, talán az eredeti sztorit is. Az 50-es évek idegenes sztorijainak idegenképe teljesen más volt, más történelmi-pszichológiai környezetben születtek, mástól féltek akkor az emberek, és mást láttak az idegenekben.

  9. vini szerint:

    Nagyon jó film, pont nemrég néztem újra, de lehet, hogy ismét előkerül 🙂 Kösz a cikket!

    ui.: én még sosem láttam ilyen koponyafejű zsidókat, de ha azt mondjátok, hgy ezek azok, hát, én elhiszem a külpolitikailag műveltebbeknek, bár már uncsi ez az állandó zsidózás mindenhol 😀

  10. sezlony szerint:

    Én már azon is meglepődtem, amikor a Mandineren kiderítették, hogy a Hihetetlen családban Mr. Irdatlan irodai főnöke a tipikus zsidó tőkés megtestesítője. 🙂 Szerintem a They Live idegenei nem mennek túl az általános kapitalista-uralkodó osztály kritikáján, de nyilván akadnak, akik a világnézetük függvényében ha kell, ha nem automatikusan helyettesítik be a zsidókat. Azért az sokatmondó, hogy egyik film kapcsán sem volt tapasztalható felhördülés. Innentől ez tényleg egyéni mindenbenazsidókatlátom-hobbinak tűnik.

  11. Sam Reed szerint:

    Elovastam az elbeszélést, amiből a film készült, abban zöld gyíkok szerepeltek. A “we are property” egyik változata.

  12. Johann szerint:

    A fogyasztoi tarsadalomrol: azt hallottam (olvastam?) a film kapcsan, hogy a bemutatot kovetoen jelentosen csokkent a napszemuveg-eladasok szama. Hm, lehet hogy csak legenda. Mennyire is akarunk vakok maradni a nyilvanvalo igazsagra?
    Ha jol tudom, a film vilagat egy sorozatban vittek tovabb, talon V vagy vmi hasonlo volt a cime.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon