Irodalmi elismerés a „láthatatlanokért”: nők díjaznak nők által írt spekulatív fikciót – egy angol nyelvű összefoglaló a fennállásának 19. évébe lépett Women’s Prize for Fantastic Fictionről.
***
Rendkívüli videó a Gravity vizuális effektjeiről.
***
***
A Fantazmo.hu összegyűjtött néhány, a filmekből, könyvekből ismert, híres SF-gyermekszereplőt John Connortól Ender Wigginig.
***
Megérkezett az első előzetes Darren Aronosfky (Black Swan) monumentálisnak ígérkező Noé-újraértelmezéséhez. Főszerepben Russel Crowe, Sir Anthony Hopkins, Jennifer Connelly és Emma Watson.
***
Új trailer a Robocop-reboothoz.
***
Veszélyben a kék telefonfülke: a Doctor Who ikonikus időgépének, a TARDIS-nak a jogaiért kíván pereskedni az azt megálmodó Anthony Coburn fia. Apja hiába ruházta át a jogokat szóban a BBC-re, az örökös most jogdíjat szeretne minden ide vágó jelenet után.
***
Izgalmas előadásokkal, 3D-s vetítésekkel és interaktív programokkal várja a HungaroCon a tudományos-fantasztikus zsáner szerelmeseit 2013. november 17-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
***
Idén a főleg Neil Gaiman és Philip K. Dick fordításairól ismert Pék Zoltán kapta a legjobb fordítónak járó Trethon Judit-emlékgyűrűt. A hivatalos átadóra a vasárnapi HungaroConon kerül sor.
***
A hétvégén indul a FOX-on a J.J. Abrams (Star Trek, Lost, Fringe) produceri felügyeletével készült Almost Human című scifi-krimisorozat, amely egy feszültségektől nem mentes rendőrpáros, egy ember és android nyomozásairól szól a nem annyira távoli jövőben.
***
A Mitágó-erdő szerzőjének, Robert Holdstocknak évekkel ezelőtt jelent már meg regénye magyarul, a Merlin-mitológiát feldogozóKeltika, ami a kiadó webshopjában éppen különleges, korlátozott ideig tartó akció keretében 250 forintért kapható.
***
Amennyiben hírt, sajtóközleményt, új könyvmegjelenést vagy érdekes linket szeretnél megosztani velünk a fantasztikum világából, küldj levelet az sfmaglink_@_gmail.com címre. Az egyszerűség érdekében kérjük, a beérkező ajánlók ne legyenek hosszabbak néhány mondatnál. Az SFmag fenntartja a jogot a beérkező anyagok szelektálására. Az ajánlások akkor kerülhetnek be az aktuális heti hírsalátába, ha az adott héten szerda éjfélig beérkeznek.
Hozzászólások
[cikkbot további írásai]
Számomra a hét tizenegyes fokozatú atomvillanása a Thor 2 volt. Így kell ezt csinálni.
(Remélem, az MoS és a ST Into the Shitness kreatív stábja a megtekintését követően kollektív öngyilkosságot követett el.)
„A hétvégén indul a FOX-on a J.J. Abrams (Star Trek, Lost, Fringe) produceri felügyeletével készült Almost Human című scifi-krimisorozat, amely egy feszültségektől nem mentes rendőrpáros, egy ember és android nyomozásairól szól a nem annyira távoli jövőben.”
Kicsit hasonlatos a Total Recall 2070-s sorozathoz
A bátran porosnak nevezhető Asimov univerzum egyik sajátos része az ember-robot nyomozópáros (Elijah Baley és R. Daniel Oliwav). A régebbi kiadásban a Gyilkosság az űrvárosban címmel adták ki nálunk. Ez aztán később – ha jól tudom – az (eredeti angolból átvett) Acélbarlangok címen jött ki. Aztán folytatása a Mezítelen nap.
Igencsak régi művek…
Hollywoodnak megint sikerült eredetit alkotnia. :::)
DBL: És az, hogy régiek, mennyiben változtatja meg az értéküket?
DBL: abszolút nem vitatom el az elsőbbséget Asimovtól, de miért is baj az, ha hatvan évvel egy regény megjelenése után valaki esetleg felhasználja az amúgy elég sok különböző feldolgozásra alkalmas alapötletet? (Ráadásul a sorozat inkább tűnik a buddy-cop filmek scifis átértelmezésének, mint a Caves of Steel nyúlásának, bár bevallom, jó húsz éve olvastam a regényt). Már ha éppen innen ihletődtek a producerek, az ember/robot nyomozópáros előkerült az elmúlt évtizedekben máshol is, még a tvtropes-on is van külön szócikke: http://tvtropes.org/pmwiki/pmwiki.php/Main/AndroidsAndDetectives
Kedves Viktor… 🙂
Az a helyzet, kevés nagyobb örömet ismerek, mint Hollywood szapulását. Elég galamblelkű ember vagyok, de ezt az egyet nem tudom megállni. Azt hiszem a Dűnében mondják, hogy „a félelem az elme gyilkosa”. Ez tévedés. Az elme gyilkosa Hollywood. Sajnos, ezt még csak nem is én találtam ki, hanem egy amerikai újságíró még a 40-es évek végén.
Ő mondta:
„A magyarok két nagy találmánnyal ajándékozták meg a 20. században a világot. Az atombombával és Hollywooddal. Az utóbbi a veszélyesebb…”
Sam Reed. 🙂
Semennyiben.
Sőt… elmondanám (miután vélhetően nem ismerjük egymást), hogy személy szerint folyamatos bunyónak vagyok kitéve a konzervatív hard SF iránti rajongásom miatt… :).
A poros Asimovnak talán minden magyarul kiadott sci-fi könyve megvan…, és el is olvastam őket.
A többit Viktornak írt hozzászólásom tartalmazza…
DBL: hát nem is értem, a negyvenes évek végén már volt golyóstoll, szerintem simán nagyobb találmány bármi másnál…
DBL: OK, akkor félreértettelek. Bocs.
DBL: Ezek szerint a válaszod a feltett kérdésre az, hogy „mert nem tudom megállni”. Ez azért annyira nem komoly érv vagy magyarázat, beláthatod.
DBL: „Sajnos, ezt még csak nem is én találtam ki, hanem egy amerikai újságíró még a 40-es évek végén.”
Hát, ez rémesen leegyszerűsített általánosításnak hangzik. Azért születtek ott bőven olyan filmek, amelyek nélkül szegényebb lenne a világ. Ettől függetlenül valószínűleg felesleges erről beszélgetnünk, ha személyes hobbid Hollywood szapulása, én meg aztán nem akarlak meggyőzni az ellenkezőjéről 🙂 (bár úgy érzem, mindezt anélkül teszed, hogy az elmúlt tíz év terméséből egyetlen filmet is láttál volna…)
Kedves Viktor… 🙂
Megpróbálom kicsit érthetőbbé tenni a fenti nagyon karakteres kijelentésemet Hollywoodról.
Akkor pontokba szedve…
1./ Szinte az összes neves és kevésbé neves amerikai filmet megnéztem az elmúlt tíz év terméséből. No meg a korábbiakból is. Legfeljebb arról van szó, hogy az igazi filmrajongókhoz képest bizonyos késéssel…
Egy másik felületen már leírtam, hogy még a ZS kategóriájú filmeket is tudom élvezni. Az ellentmondást az rejti magában, hogy szeretek én is kikapcsolódni a hétköznapi gondjaimból, amennyire csak lehet. Ez pedig szellemi-lelki kikapcsolódást jelent (gondolom másnál is).
Csakhogy én szeretem a szellemileg komoly erőfeszítést jelentő, ne `adj Isten lelki gyötrelmeket is okozó alkotásokat is. Könyvben, filmben egyaránt.
Mivel Hollywood egy pénzgyártó konglomerátum, abba nem nagyon fér bele semmilyen valós kockázati tényező. Ezért van, (hogy csak felhozzam)az, hogy a mai napig alig készítettek a sci-fi legnagyobb alkotásaiból filmet. Ami most a mozikba került – az Ender`s Game – csak eddig olyan vegyes kritikákat kapott, hogy letettem egy multiplexben való tülekedésről, majd megnézem, ha kijött legális DVD-n.
Addig legfeljebb még egyszer átolvasom, hogy még jobban a hollywoodi csibészek pofájába verhessem, mit tettek a könyvvel… 🙂
2. Ne haragudj, de az a bizonyos 40-es évekbeli idézet nem általánosítás. Nem az számít, hogy ki volt pontosan, hanem az, hogy amerikai volt és rendkívül kemény, gyilkos és pontos véleményt mondott Hollywoodról.
3. Engedelmeddel a Neked szánt hozzászólásban térnék ki a többiek véleményére, mert egy csomagról van szó. Nem primitív érzelmi reakció feltétlenül, ha valaki valamit nem bír megállni. Egyszerűen NEM akarom megállni, hogy belekössek. Ezért ez nemcsak érzelmi, hanem nagyon tudatos intellektuális töltet eredménye, amit vállalok. Tetszik, nem tetszik, részemről az a környezet Mammon temploma (semmilyen vallásos kicsengést nem kell belemagyarázni…), ami azt jelenti, hogy semmilyen kulturális követelménynek sem kell eleget tenniök. A nagyon is tudatos politikai céljaikra most nem kívánok kitérni.
4. Nem vagyok nagy formátumú szellemi karakter. A véleményemet kialakító szintemet annak a kulturális igénynek köszönhetem, amit a szüleim és környezetem plántál belém. Egyszerű tanács volt. Olvass minél többet. Megfogadtam, és ebből adódóan kialakult bennem egy kulturális világkép, nemcsak erőteljes közép-európai, de meglepő módon legalább annyira erős angolszász irodalmi érdeklődéssel, tartalommal.
Ugyanis a félreértések elkerülésére közölném, hogy ezt a könyörtelen Hollywood ellenességet elsősorban a kiváló, letehetetlen angol-amerikai irodalmi alkotásoknak köszönhetem. Ráadásul nemcsak a fantasztikus irodalmon, hanem a mainstreamen belüli olvasásról is beszélek, amit megtehettem. Annyit, amennyit egy keményen, és rohadt sokat dolgozó ember megtehetett élete során.
Tisztelettel megkérek mindenkit, akit ez az eszmefuttatás irritálna…ez nem nagyképű provokáció. Egy ember szemléletének a motívumairól beszéltem, amit úgy gondolom tiszteletben lehet tartani, ahogy én is tiszteletben tartom másokét.
Merthogy eddig mindig megtettem azt.