Orson Scott Card könyvei nálunk eléggé zilált módon jelentek meg: a Végjáték alapsorozata eddig három kiadónál járt, az Árnyék-sorozat az Alexandrához került, a Múltfigyelők mellett a Teremtő Alvin-sorozat öt részig jutott el a Kalandor kiadónál. Merem állítani, hogy a Delta Vision lépte meg az ebben a helyzetben legésszerűbb lépést: végre egy önálló kötetét olvashatjuk magyarul. A kegyelem ára (Hart’s Hope) egy 1983-ban megjelent fantasy, amelynek keletkezéstörténetét Card részletesen taglalja a How to Write Science Fiction and Fantasy című írástechnikai tankönyvében; én elsősorban azt olvasgatva figyeltem fel a könyv létezésére. Már a kiinduló ötletekben volt elég kraft, hogy érdekeljen a dolog.

Naivitás egy újabb Teremtő Alvin-féle kötetet várni ettől, elvégre bármennyire is bizonyítják azok a könyvek, mennyire jó fantasy-író Card, mégiscsak ott gyökerezik a sztori a történelmi Amerikában. A kegyelem ára ezzel szemben nem csak világteremtő, hanem több rétegben allegorikus, filozófiai koncepciókat körbejáró mű. Különös narratív szerkezet tartja egyben ezt a kifinomult, nagyon szokatlan módszerekkel átszőtt-bogozott próza-dobostortát, és az oldalezreken andalgó középkorias kalandregényekhez szokott olvasók bizony meg fognak lepődni, hogy mennyivel több itt a tartalom, mint az oldalszám.

Ennek legfőbb oka, hogy a stílus ködösíti a háttérvilágot: egy önmagát (lényegében) háttérbe szorító narrátor regéli el a szereplők dolgait, amolyan példabeszédszerű minifejezetek sorozatában. Nyelvezete homéroszi mondatstruktúrákból hoz ki valami egészen modern dolgot. Lényegében nem egészen prózai nyelven (száz kalóz! ezer dalnok!) próbál elmesélni egy elég naturalisztikus sztorit. Költői, légies képekbe lövöldöz teljesen profán, földbe döngölő realizmus-nyilakat, amelyek meglepőnek is tűnhetnek, bár engem az ilyen fogások a gonosz angyalok és filozofáló gengszterek erőltetett formuláira emlékeztetnek. Vagyis, hogy mondjam, így kell telefingani egy szonettet.

Card persze ennél a külsőségnél jóval többre képes, szerencsére. Ami a tematikát illeti, néhány morális kérdést (kegyelem, szabad akarat) eleinte érintőlegesen, majd bensőségesen kezel, ahogy a karakterek fejlődnek, változnak, egymást böködik. Igazából az egész nem egy hagyományos értelemben vett regény, amely valahol elindul, felépíti a maga konfliktusait, aztán levezeti, hanem valami elképesztő szemantikai hálóban mozog a történet lényegi része. Sőt, az egész gyakorlatilag emlékezés az eseményekre, vagyis eleve elfogult. Félre ne értsük: minden teljesen világos, lendületesen olvasható és még a legeseménytelenebb fejezetek is meglepően gyorsan elszaladnak. De az is bizonyos, hogy ez kétszer olvasandó és kétszer emésztendő könyv.

Azt is nehéz lenne megmondani, hogy melyik a legemlékezetesebb jelenet, mert valami bizarr módszer eredményeképpen kizárólag emlékezetes jelenetekből sikerült összefűzni a regényt. Gyakran emlékeztetett azokra a régi képes-mitológiás könyvekre, amelyeket gyerekként olvastam, és itt kifejezetten a magyar mitológiát bemutató könyvre gondolok (a Szarvas, a vezér álmot lát, stb.). Hangsúlyos, mitikus képek sorozata A kegyelem ára, amely nem mulasztja el a Card-féle világépítés kifinomultabb dolgait sem. A női karakterek kifejezetten érdekesebbek, mint a férfiak, a (vér alapú) mágiarendszer mellett pedig a nyelv, a vallásrendszer és a város felépítése is már-már önálló szereplőként kel életre.

Bravúros kezdés ez a Delta Vision konyhájából, ugyanis ez lenne a Fantasy MesterMűvek első darabja. Még ha nem is Card lenne a név a borítón, akkor is így kell bevezetni az embereket a haladó fantasybe, de azzal, hogy Card önálló köteteinek hiánypótlása is megkezdődött, azt hiszem, dupla álló taps jár a kiadónak – remélem, nem bicsaklik meg az ambíció a könyvpiaci kínálattól kővé dermedt olvasók közönyén, és a továbbiakban is számíthatunk ilyen meglepetésekre. Néhány formai megjegyzés: 1. örültem volna, ha Kornya Zsolt előszava inkább utószóként végzi, 2. bár nem szeretek fantasyt magyarul olvasni, ennek a fordításában semmi zavarót nem találtam, 3. nagyon tetszik a papír és a könyv minősége. A lényeg: csak így tovább, Delta Vision!

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 3 hozzászólás érkezett.

  1. onsai szerint:

    Jó ajánló. A könyvre is nagyon kíváncsi vagyok, örülök, hogy végre kijött magyarul.

  2. dominikblasir szerint:

    A tavalyi év egyik legkellemesebb meglepetése volt könyvfronton, nagyon élveztem különös hangulatát és döbbenetesen erős jeleneteit. Elvileg várható több Card-fantasy is magyarul, én nagyon várom őket, igen biztató volt a kezdés.
    Mellesleg a MesterMűvek fantas alsorozatának következő darabja is közel ilyen jó, azt is érdemes olvasni.

  3. salaander szerint:

    Én is örülök, hogy megjelennek Card könyvei magyarul, mert lesz kikkel beszélgetnem róluk, én csak azt nem értem, miért jönnek ki több mint kétszeres áron, mint külföldön. A fordítás és szerkesztés ennyit rátenne, vagy valami jogi dolog?
    Annak se örülök, hogy nem egy helyen jönnek ki hasonló kiadásban és szerkesztésben a részek, de jobb, mintha meg sem jelennének :)

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon