1 A Közös Vizsgálóbizottság jelentése (Washington DC, 2027), 2–3. old.
2 De az is lehet, hogy január 6-án. Mivel számos bizonyítékot megsemmisítettek, a bizonyítás lehetetlenné vált. Lásd: Jelentés, 342–64. old.
3 Willem Redmond e-mailje Stephanie Werks részére, 2019. január 8. 11:07, nyugati parti idő (PST) szerint. Tárgy: még egy dolog. A levelezést a Jelentésben gyűjtötték össze, 2. sz. függelék, Vonatkozó dokumentumok.
4 Werks e-mailje Beverly Dohnt (és 79 egyéb címzett) részére, 2019. január 8., 11:21 PST, Tárgy: Fwd: még egy dolog.
5 U.ott., 2019. január 8., 11:45 PST, Tárgy: Hoppá! 🙂
6 Továbbra is nehéz megmagyarázni, hogy a fertőzések és a kitörés között miért telt el két-három hét. A teljes anyagot lásd: James Skapt: Mi történt valójában? (London, 2022).
7 Connor DeSilva: A katasztrófa evolúciója (St. Louis, 2041). A Kansas állambeli Overbrookban január 30-án történt jóval híresebb kitörést ma már másodlagos eseménynek tartjuk.
8 Ezek a hatások lemásolták vagy utánozták a nanoideggyógyszerek első generációját. „Az agy helyreállítása: különszám”, Nanotudomány, 28. szám, (2017).
9 Technikai leírásért lásd: Madhu Mantri: „Rovarhormon-biztosítások szubsztituált ciklohexán tengelyeknél”, in: A 26. Nemzetközi Jövőkutató Alapítvány Jegyzőkönyve, 2018.
10 A meghatározó szakemberek egy része ezt továbbra sem fogadja el, hiszen a mechanizmust nem sikerült reprodukálni. Heather Malvey egy alternatív paradigmát ismertet Az ostobák összeesküvése c. művében (Carbondale, 2039).
11 Malvey, 165–82. old. Az Amerikai Járványügyi Központ még egy teljes évig ragaszkodott a vírus-hipotézishez.
12 Ha tényleg ez volt a helyzet, akkor az előzetes kutatásokat már el is végezték. Russell Sinnot, Xi Han, et al, „Enzimfehérjék in vivo evolúciója speciális katalitikus célokra.” Nanotudomány, 26. szám, 64–74 old. (2015).
13 Hafiz Tuzum, Wade Langer, H.M. de Heer, „A hippokampusz deformációja tenyésztett szerves processzorok hatására”, Nature, 2017. március 28., 1922–1925. old.
14 Az egyéb tünetek között megtalálhatjuk a képasszociációs készség súlyos romlását és az idegen akcentus-szindrómát, bár a bizonyítékok többsége anekdotikus. Lásd: Sinclair Roberts „Túl az anterograd amnézián: kísérlet a hatás felbecsülésére”. Agykutatás, 46. szám, 264–297 old. (2024).
15 Ennél sokkal átjárhatóbb karanténokat állítottak fel Amszterdamban, Újdelhiben, Kuangtungban és egyéb városokban.
16 A sterilizációs technikákkal kapcsolatos részletes tanulmányért lásd: Juan Morales és Shirley Hadlock: A halál Szilíciumvölgye, (Burlington, 2031), 3–5. fejezetek.
17 Az egyértelmű szabályozás hiánya más kormányok helyzetét is instabillá tette és végül több hatalomváltáshoz is vezetett. Evan N. Fier, A nem várt forradalom: kormány határok nélkül, 2019-2023. (ieBooks, 2039), 79–121. old.
18 Ezt Redmond eleinte tagadta. Interjúátirat, CNN, Special Report, cnn.news, 2019. február 2., archívum.
19 Ez az analízis Benn-Reich multinacionális döntéshozatali modelljén alapszik. Lásd: Sumiko Saito „A csendes-óceáni térség irányításának új kultúrája”, Vállalati antropológia, 3. kötet 2. szám (2011), 223–35. old.
20 Wei Ling, Anya Soboskey, et al. „Van egy kis gond: a vállalati döntésképtelenség esettanulmánya”, Vállalati antropológia, 15. kötet, 1 szám (2023), 1–37. old.
21 Werks, sajtóközlemény, 2019 február 3., in: Jelentés, 3. sz. függelék. Werks egészen a haláláig ragaszkodott ehhez az állításához, de korábbi asszisztensét soha nem találták meg és így nem is hallgatták ki.
22 Az ellenséges felvásárlás már az előző hónap során befejeződött. Úgy tűnik, hogy a fertőzést inkább a cég ázsiai és orosz vetélytársainak szánták. Lásd Morales és Hadlock, 179–181. old.
23 Redmond, Werks és Sundeep-ügy (U.S. kontra Belgium), 2029, Nemzetközi törvényszéki eljárás (július 1.). Wawn bíró különvéleménye.
24 Az először közzétett becslések azért voltak magasak, mert sok eltűntet halottnak gondoltak. Később csökkentették ezeket a számokat.
25 A rövid- és hosszú távú halálozásra vonatkozó becslésekkel kapcsolatban lásd: Jelentés, 7–16. old. és 4. sz. függelék; illetve Stanley Lamb-Stirling, „Az idegrendszer Hirosimája: 25 évvel később”, worldreport.news, 2044. január 11., archívum.
26 Victor Skilliman: Agyelszívás, (Boulder, 2029), 59–83. old. Jelentős eltérés figyelhető meg a Genfi jegyzék és a privát, non-profit „Állítsuk meg az őrületet” áldozatlistája között.
27 Idézet a „Még tizenhét ok, amiért nem felejthetünk” című verséből, Művészi reakciók, gyűjtötte Ella Hynde, the-hynde-site.arts, 2020, archívum. Íme a teljes vers, abban a formában, ahogy megtalálható a Tsuibo-kertben álló emlékművön:
XIII.
Mert mi is láttuk a feldöntött széket,
széthányt lapokat, a ledőlt térelválasztót
Mert gyorsan félreálltunk, félve,
Mikor elfutottak idegen önmaguk elől.
Szemét lebeg a folyón, országutak szélén,
Polisztirolhab-fehér csontok a barna avaron.
Néhányuknak, néhányuknak, még ennyi sem,
Elragadtatás trombiták és megváltás nélkül.
Fordította: Szabó Sándor
A szerzőről
C.C. Finlay1 amerikai sci-fi2 író.3 A Lábjegyzetek első, magyarul megjelent novellája.4 További információk5 a honlapján találhatók: www.ccfinlay.com.
1 C.C. a Charles Coleman rövidítése. Korábbi novelláit, beleértve a Lábjegyzeteket is, még teljes nevén publikálta.
2 Számos fantasy és horrornovellája is megjelent.
3 Finlay angol irodalom szakon végzett és történelemből posztgraduális képzésen vett részt. Ezt a novellát utóbbi alatt írta.
4 Könyvei és novellái kínai, cseh, észt, német, görög, héber, olasz, portugál, román, orosz és spanyol nyelven is megjelentek.
5 A Lábjegyzetek először a The Magazine of Fantasy & Science Fiction magazinban jelent meg 2001-ben.
Hozzászólások
[cikkbot további írásai]
Meglepő, színes, és meglehetősen egyedi novella, emiatt első olvasásra furcsa is volt. Rövidsége ellenére nehezen fogadtam be, de határozottan nem rossz. Érdekes formaválasztás.
Még mindig tetszik! 🙂
(Milyen egyszerű és remek ötlet lábjegyzetekbe foglalni egy novellát). ÉS az meg külön durva, hogy ezt nem tegnap írta…
Oké, de hol a novella? 🙂
Ez alapján az írót nem lehet megitélni. Jó lenne tőle egy regény.
Elég gazdag szöveg, és szépen kidolgozott, még neki fogok futni. Élvezetes, mint pl. Lemtől a Képzelt nagyság, ahol ugyanígy valami más elem és az abból elinduló, semmibe fityegő szál teszi valamivé a semmit. 🙂
Ez érdekes lehetne egy hosszabb írás részeként, így viszont szerintem teljesen értelmetlen. Mi a funkciója annak, hogy csak lábjegyzetek vannak?
Sam Reed: hát mert nincs meg a lábjegyzetelt szöveg (tkp. maga a „novella”) hozzá. Az olvasónak kell odaképzelnie.
Most gondold meg, ha ennyi és ilyen töredékes infó lenne maga „a novella”, akkor mennyire rossz lenne.
Sam Reed:
Pont az a lényege, hogy töredékes, és te rakod össze. Az író bravúrja, hogy ott van a történet.
szelony: de ez maga a novella. És annyira rossz. IMHO.
sezlony: bocs a neved elírásáért.
Csak van valami abban, hogy a SF az egyik legkonzervatívabb „műfaj” formai tekintetben…
Jópofa az írás formai megoldása, és tényleg összeáll a cselekmény a mozaikokból.
Ez persze csak egyszer elsüthető ötlet, de annak kiváló.
A „szerzőről” rész is nagyon stílusos volt. 🙂