SFmag

Nemrég jelent meg Brandon Hackett, alias Markovics Botond (egyben az SFmag.hu egyik alapító szerkesztője) legújabb sci-fi regénye, a Xeno az Agave kiadó gondozásában. A regényről hamarosan írunk, de előtte faggattuk egy kicsit az írót a Xeno történetéről, az idegen civilizációiról, valamint a terveiről. SFmag: A Xeno sok helyen tagadhatatlanul erősen merít a mai világunkból. Mennyire  [ More ]

Keverjük össze a kémregényt, a krimit és a fantasyt, a háttérnek választott fiktív világot a megszokott nyugati alapok helyett helyezzük egzotikusabb miliőbe, finomhangolásként tornázzuk fel a korai huszadik század technológiai szintjére, csapjunk hozzá halott isteneket, és meg is van az utóbbi évek egyik legeredetibb fantasztikus regénye. Bulikov valaha a Kontinens szakrális központja volt, a kiválasztott  [ More ]

Az Időrabló nem azért került a radaromra, mert kiszimatoltam volna benne a sosem látott újdonságot vagy a szédítő mélységet, csak szimplán szórakoztatónak és izgalmasnak tűnt, könnyednek, de ütősnek. Elolvasva a regényt örülök, hogy tulajdonképpen bejött, amit akartam, de nem tudom leküzdeni azt az érzést, hogy valami hiányzik. Mielőtt bármit mondanék, álljon itt: egy szerethető regényről  [ More ]

Neil Gaiman meséin és regényein is túlmutató dolgokról lesz szó: két könyvről is, hogy pontosabb legyek. Mindkettő non-fiction, ami azért valahol a népszerűség mércéje egy szerzőnél: az Agave rendíthetetlenül adja ki új és régi könyveit, szerencsére végre belefért egy kis kitérő a fikció mellett is. Szóval két könyv, amelynek témáit nem Gaiman találta fel, de  [ More ]

A Borne egy eredeti, jól megírt posztapokaliptikus regény.

Worlds of Wonder: How to Write Science Fiction & Fantasy című könyvében David Gerrold azt állítja, hogy mind a sci-fi, mind a fantasy egy „mi lenne/mi lett volna, ha” típusú kérdéssel kezdődik, e közös pont ellenére azonban a két műfaj között jelentős különbségek vannak. Míg a sci-fi annak extrapolációja, amit az univerzumról jelenleg tudunk, addig  [ More ]

A Könyvfesztiválra jelent meg stábtagunk, László Zoltán legfrissebb regénye, amely hosszabb hallgatást tört meg. Az Agave Kiadónál megjelent Távolvízről, írói módszereiről és terveiről is kérdeztük. (A Távolvízről pedig hamarosan jön az ismertetőnk is.) SFmag: Összefoglalnád pár mondatban, hogy mire számíthatunk a Távolvízben? Mit jelent a regény különlegesen hangzó címe? László Zoltán: A Távolvíz földrajzi fogalom, a  [ More ]

Megmondom, mi a bajom a legtöbb frissen megjelent science fiction regénnyel. (Nem, nem a hazaiakkal, azokkal több rétegű a problémám.) Az utóbbi időben egyre több regény olvasását vagyok kénytelen vagyok befejezni idő előtt, az ok: unalmasan indulnak, nem vonnak be, lassan csordogáló fejezetekkel kápráztatnak el az írók. És erre sajnos nincs időm. Úgyhogy nagyon tudtam örülni az  [ More ]

Nemrég jelent meg magyarul John Scalzi, 2013-ban Hugo-díjat nyert szatirikus sci-fi regénye, a Vörösingesek az Agave kiadónál, amelynek története egy a Star Trekből ismert sci-fi toposzra épül. A Star Trek óta viszonylag közismert fogalom a „redshirt” / “vörösinges”, vagyis az olyan mellékszereplő, akit bemutatkozása után viszonylag hamar kinyírnak az aktuális filmben / tévésorozatban. A kifejezés onnan ered,  [ More ]

Kilenc regény, jópár novella és egy terjedelmes esszé. Negyed század. Több százezer eladott könyv, sok száz internetes oldal, népes rajongói bázis, és egy megújított, felfrissült irodalmi zsáner. Ez Iain M. Banks (1954-2013) Kultúra-sorozata, az egyik legérdekesebb, legjellegzetesebb és legmegosztóbb sci-fi univerzum. (Hogy mi a Kultúra-univerzum, arról itt olvashattok egy hosszabb áttekintést.) A nagyszerű Nézz a  [ More ]

Ahogy észrevettem magamon és másokon, a kedvenc könyvsorozatainkkal általában úgy vagyunk, hogy akarjuk, de tényleg, nagyon akarjuk, hogy minden rész olyan jó legyen, mint az, amelyiktől rajongóvá váltunk (ezek leggyakrabban az első kötetek), de közben a józan eszünkkel tudjuk, hogy erre igen kicsi az esély. Kettő-három keserű tapasztalat után szomorúan eljutunk addig a megalkuvásig, hogy  [ More ]

A 2008-as Arthur C. Clarke-díjat bezsebelő regény nyomasztó látomás a napjainkban hirdetett társadalmi értékeivel meghasonló, széthulló világról. Néhány súlyos konfliktus után a Föld a 21. század végén újra egy békésebb periódusát éli, ám a nyugalom mögött ott kísért az erőszakos múlt. A piszkos háborúkra, szeparatista törekvésekre és rendteremtő akciókra genetikusan létrehozott, majd táborokban felnevelt tizenhármas  [ More ]

A Sötét Éden egy csillagától elszakadt kóbor bolygó, mely a világűr ismeretlen szegleteit járja, távol szülő napja éltető melegétől. Ennek ellenére mégsem halott világ, sajátos flórát és faunát hordoz, melyek a bolygómag hőjéből táplálkoznak. Ezen a rendhagyó világon szenved hajótörést egy emberpár, kiknek leszármazottai lesznek százötven évvel később a regény főhősei. A 2013. évi BSFA-jelölésig  [ More ]

Dan Simmons mára szinte klasszikussá vált 1989-es Hyperion-ciklusa egy irodalmi utalásokkal és áthallásokkal teli science fiction, de író az Ílion című, angolul 2003-ban megjelent sci-fijében még ennél is messzebbre merészkedett. A regény 12 év után magyarul is olvasható az Agave kiadó jóvoltából, de vigyázat, ahogy a Hyperion, ez is egy fél regény, a a könyv  [ More ]

Amikor 2004-ben megjelent Susanna Clarke első regénye, a Jonathan Strange & Mr. Norrell, többen az év könyvének titulálták, sőt olyan is akadt (Neil Gaiman), aki szerint ez volt az utóbbi hetven év legjobb fantasztikus regénye. Természetesen a díjeső sem maradt el (Hugo-, World Fantasy-, Locus-, Mythopoetic- és British Book-díj), a könyv pedig az Agave kiadó  [ More ]

Boldogság. Az emberek a legkülönfélébb módokon próbálják meg elérni, de nekünk geekeknek* sokszor elég sajátos elképzeléseink vannak a dologról. Mert persze jó dolog az a kiegyensúlyozott párkapcsolat, saját lakás és kocsi, de az ember szeretne olyan dolgokat kipróbálni, ami a valóságban nincsenek. Milyen lehet űrhajóval csatákat vívni, meglátogatni egy másik dimenziót vagy egy másik kort?  [ More ]

Ha létezik író, akit nem kell a hazai közönségnek bemutatnom, az Neil Gaiman. Azon kevesek közé tartozik, akiknek szinte minden regénye vagy novelláskötete megjelent hazánkban, és még a kísérletező Sandmannel is próbát tettek, még ha nem is jutottak vele messzire. Az említett képregénycikluson kívül kimondottan kedvelem még tőle a Tükör és füstöt, az Amerikai isteneket,  [ More ]

Egy nap idegen érkezik az álmos városkába. A westernfilmeknek hála, ez az alaphelyzet annyira ismerős, annyira lerágott csont, klisé, sablon és közhely, hogy elsőre csak legyintünk, ha ilyennel találkozunk. Az igazi írói bravúr abban áll, ha ezt a szerző új, meglepő tartalommal tölti meg. Mert ugyan milyen is lehetne egy nem mindennapi álmos városka? És  [ More ]

Annak, aki a kezébe veszi Brandon Hackett az Agave kiadónál frissen megjelent regényét, Az időutazás tegnapját, nem árt felfrissítenie az előzményeket. Az időutazás tegnapja ugyanis (majdnem) pontosan ott folytatódik, ahol Az időutazás napja véget ért. (A cikk olvasása elsősorban az első könyvet ismerők számára ajánlott – a szerk.) 2021. november 5-én működésbe lép az első időgép,  [ More ]

Pierce Brown valamibe nagyon beletalált a Vörös Lázadással indult space fantasy trilógiájával. Egyrészt az USA-könyvpiacon hatalmas sikernek számít az eddig megjelent két kötet, filmjogok is elkeltek, másrészt úgy tudott egyszerre disztópia és minimálisan YA-történet is lenni, hogy valójában nem az, hanem egy jövőben játszódó… Sci-fi? Epikus űrkaland? Space fantasy? Igazából, mindegy is. Arról mondjuk szinte  [ More ]