Végre magyarul is megjelent Mary Doria Russell 1996-os sci-fi regénye, a Verebecske az I. P. C. kiadó gondozásában. Hanna ismertetőjét olvashatjátok a könyvről. Rakhat bolygójára két expedíció indult el, ám csak az elsőből tér vissza túlélő: Emilio Sandoz jezsuita pap, aki azonban testileg-lelkileg megtörve képtelen beszámolni arról, ami vele történt. A hivatalos jelentésekből és Földre  [ More ]

Tolkien életművének vallási hatása

Küldte _acelpatkany_ - Kategória: irodalom - 7 hozzászólás

Tolkien grandiózus opusa tele van varázslatos, mágikus, végső soron vallási elemekkel. Varázslók, istenek, misztikus jelenségek sorjáznak a lapjain, amelyekkel számos Tolkien-szakértő foglalkozik. Az elmúlt években indult vizsgálat, hogy a populáris kultúra egyes művei vagy elemei hogyan jelennek meg a különféle új vallási csoportok között, és ide kapcsolódik az ún. tolkieni miliő kutatása. Ebben a cikkben Markus Davidsen munkája alapján igyekszem röviden bemutatni a közösségeket, amelyek Tolkien műveire hivatkoznak.

Korunk élő klasszikusának, Ursula K. Le Guinnek a Szigetvilág (Earthsea) történetei mellett leghíresebb fiktív világa az ún. Hainish Cycle. Magyarul a haini történetekből eddig két regény és néhány novella jelent meg. 2011-ben a Delta Vision kiadta a harmadikat, a 2000-es, Locus-díjas A rege (The Telling) című könyvet.

Philip K. Dick műveiben jobbára a mi valóságunktól igen nagy mértékben eltérő, különleges világokat mutat be – elég ha az Ubikra, a Kizökkent időre vagy akár a Palmer Eldritch három stigmájára gondolni. A posztumusz megjelent Timothy Archer lélekvándorlása csak minimális mértékben variálja a valós eseményeket, így az is megkérdőjelezhető, sci-fivel van-e dolgunk.

Philip K. Dick legmegszállottabb rajongói számára a 2011-es év egyik legnagyobb eseményét jelenti, hogy megjelent a The Exegesis of Philip K. Dick, vagyis a szerző Exegézisének egy szerkesztett, de ezidáig legteljesebb változata. Hogy mi az Exegézis? Mondjuk úgy, hogy vallásfilozófiai napló. Az írót ért 1974-es látomás-megvilágosodás-anamnézis elemzése, a valóság és Isten keresése, a lét értelmezése egy sci-fi író szemén át, filozófiai önmarcangolás… mintegy ezer oldalon.

Az, hogy a hitet irodalmi alapanyagként használják, egyáltalán nem új keletű dolog. Sőt, az sem, hogy magáról a vallásról írjanak, vagy megjelenjen a vallás a művekben. A sci-fi és a fantasy művekben is – bár előbbinél igyekeznek ezt sokan cáfolni – fontos szerepet kap a vallás. Rengeteg olyan művet tudnánk felsorolni, amelyekben megjelenik. De vajon a fordítottjával mi a helyzet? Léteznek-e olyan vallások, hitrendszerek, amik a fantasztikum területéről származnak, abból merítenek?

Az Eli könyve egy poszt-apokaliptikus világban játszódó film, melyben egy férfi útját kísérhetjük figyelemmel élethivatása beteljesítéséig. Központi szerepet játszik benne a Biblia, amely egyszerre a remény forrása és hatalmi tényező.

Lovecraft néhány művében felsejlik egy nagyjából azonos háttér, egy kvázi-mitológia. Bár találunk ellentmondásokat ennek a mitológiának bizonyos jellemzőire vonatkozóan, illetve maga a mitológia is igen homályos és töredezett, mégis a szerzői fogásoknak köszönhetően egy hatalmas egész látszatát keltik. Ez a kvázi-mitológia a XX. század folyamán több új vallási irányzat számára szolgált hitbéli alapnak, útmutatónak, ill. a mitológia bizonyos elemei beépültek csoportok és egyének vallásos világképébe.

A Calculating God nem egy olyan mű, ami mellett szó nélkül elmehetünk. Ajánlott olvasmány, mivel úgy vet fel, és jár körbe nagyon érzékeny kérdéseket hitről, Istenről, evolúcióról, hogy közben szórakoztat, és gondolkodásra késztet. Még ha kissé részrehajlónak is tűnik olykor.



Keresés az oldalon