Az Eli könyve egy poszt-apokaliptikus világban játszódó film, melyben egy férfi útját kísérhetjük figyelemmel élethivatása beteljesítéséig. Központi szerepet játszik benne a Biblia, amely egyszerre a remény forrása és hatalmi tényező.

A Hughes testvérek filmje nem éppen popcornmozi. A kötelező – hiszen Hollywoodban vagyunk – akciójelenetek között lassan csordogál a cselekmény, kevés a párbeszéd, főhősünk eleve nem egy beszédes fickó. Szikár, letisztult képi világ jellemzi a produkciót, ahogy az a világhoz illik is: a valószínűsíthető atomkatasztrófát követően romok és sivatag uralják a tájat. Ebben a világban a patkány ritka ínyencfalat, fegyver nélkül biztos halál vár az útra kelőre, a víz pedig a legdrágább kincs.

Hősünk (Denzel Washington) – akinek nevét jó ideig nem tudjuk meg – nyugatra igyekszik, és senki nem tudja megakadályozni ebben a szándékában: sem a kannibál útonállók, sem Carnegie (Gary Oldman), az útjába eső kisváros teljhatalmú ura, akinek jól jönne a kiváló harcos – és még jobban annak féltve őrzött kincse, egy valódi Biblia. A vallásos könyveket ugyanis a harminc éve bekövetkezett nagy pusztuláskor szinte egytől egyig megsemmisítették, de általában az olvasás kultúrájának is befellegzett. Carnegie a Bibliát bővülő hatalma bázisaként kívánja felhasználni: a keresztény hitre tanított tömegek kiváló és engedelmes szolgák lehetnek. Felajánlja Eli-nak mostohalányát, Solarát (Mila Kunis) is, csak hogy magánál tartsa, ám az elutasítja az ajánlatot. Eli hiszi, hogy ha eljut nyugatra, a Biblia majd egy új világot teremt, vagy újrateremti a régit.

Sokan ebben a formájában is nehezen nézhetőnek tartották a filmet, pedig a készítők sok kompromisszumot tettek a nézők kedvéért. Jóval több harci jelenet van benne, mint azt a történet szükségessé tenné, Eli pedig valóságos szuperhősként diadalmaskodik mindannyiszor, noha a zarándok köpenyét viseli. Csak minimális utalás van arra, hogy ellentét van az előrejutás érdekében elkövetett gyilkosságok és a keresztény hit között. Bár a világban az erőszak kultusza a meghatározó, vannak még, akik képesek könyörületesek lenni. Különös módon ők csaknem kivétel nélkül nők.

A mozi végét Bradburytől kölcsönözték: a Bibliát emlékezet alapján reprodukálják. Ám ahogy a Fahrenheit 451-ben, úgy itt sem tudjuk meg, hogyan szerveződik meg a régi világ romjain az új, hogyan veszi át a pusztulás helyét az élet. És persze nem kapunk választ arra sem, hogy erőforrások (víz, energia) híján egyáltalán hogyan állítható helyre a civilizáció. Eli hite szerint a Biblia képes megadni mindehhez az alapot, ám a nézőt nem feltétlenül győzi meg.

A film meghatározó gondolata, hogy a könyveknek, különösen a vallásos könyveknek hatalmuk van. Ám vitatható, hogy ez a hatalom magukból a szövegekből ered, vagy azokból a közösségekből, amelyek ezeket a szövegeket olvassák. Eli magányos harcos, és a film nyilvánvalóvá teszi, hogy a továbbiakban is szükség lesz magányos harcosokra. De hol vannak azok a tanítók, akik magyarázzák, értelmezik a szent szövegeket a köznép számára?

És persze az a kérdés is megválaszolatlan marad, érvényes lehet-e a keresztény tanítás a romokban heverő világban. A filmben azt láttuk, a legerősebb marad életben: aki a másik orcáját is odatartja, ha felpofozzák, nem maradhat itt életben. Több kérdést vet fel a film, mint ahányat megválaszol, ám talán nem is ez volt a cél. Hanem hogy a hívő ember gondolja át, hogyan viszonyul hite a modern világhoz. Kétségtelen, hogy nem hívők számára kevesebbet mond az Eli könyve, talán banálisnak is hat, bár a könyvek hatalmáról mindenkinek érdemes elgondolkodnia. Ami többé teszi a filmet egy közönséges prédikációnál, az, hogy sosem nyilatkoztat ki, és nem tudjuk meg, Eli valódi próféta volt, vagy csak egy rögeszme rabja.

További információ:

  • Denzel Washington a főszerep mellett a film produceri feladatait is ellátta.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: film

Eddig 26 hozzászólás.

  1. Kornya_Zsolt szerint:

    A film végkicsengése sajnos az, hogy az elhivatott magányos keresztesvitézek majd jól szanaszét rúgják a rosszfiúk tökét, és ha netán mégis elhullanak a küzdelemben, előbb még kinevelik a helyükbe lépő új nemzedéket. A filmben nyoma sincs a keresztény eszmeiség olyan alapvető elemeinek, mint a bűnbánat vagy a megbocsátás. (Még a vak csaj is kaján gúnnyal rúg egyet a haldokló Carnegie-n.) A szereplők fekete-fehér felosztása született jókra és született gonoszokra kiváltképpen fájdalmas. Akkor inkább a Mad Max, azt legalább nem öntötték nyakon holmi fatálisan félreértelmezett ideológiával; vagy ha emelkedő sorrendben rangsoroljuk a poszt-apokaliptikus filmeket, akkor a Juggers és a Road.

    Az ismertető korrekt, következetesen és találóan mutat rá a filmben rejlő ellentmondásokra.

  2. Kornya_Zsolt szerint:

    Ja, és még egy utógondolat, ami már a Roadban borzalmasan idegesített (a filmben éppúgy, mint a könyvben). Szép dolog a brutális barbárságba süllyedt jövő übersötét színekkel árnyalása – de az ember, mint fehérjeforrás, jóval hamarabb kifogy, mint a patkány. Ha az ökológiai erőforrások hirtelen drasztikusan beszűkülnek, először a tápláléklánc csúcsán lévő elemek hullanak ki. Vagyis x évvel az apokalipszis után kannibálközösségek már nem nagyon lesznek, patkányevők viszont biztosan. Az emberevés lehetőségei a kezdeti felvirágzás után igen gyorsan kipörögnek, ahogy a rendelkezésre álló tartalék vészesen megcsappan. Ökológiailag ez igencsak lúzer taktika.

  3. colton szerint:

    Hm…úgy látszik a Óegyiptomi, babiloni, távol-keleti, perzsa, indiai, kis-ázsiai ősi bölcselet, illetve ezen kultúrák “szent szövegei” az szemétre való bagatell szösszenet kiadványok voltak a Biblia és a kereszténység fontosságához képest.

    A Hughes testvérek még nem nagyon halhattak mondjuk az Upanisadokról, vagy a buddhizmus talaján kivirágzott ősi írásokról, és arról az egyszerű statisztikai tényről hogy a keresztények erős kisebbségben vannak a világ összlakosságában.

  4. Ekhnaton szerint:

    @colton : majd egy bangladesben játszódó poszt-apokaliptikus sztoriban az Upanisadokat fogják megmenteni, ok ? 🙂

    De amúgy igazad van, tényleg jobb lett volna hogyha a film konfliktusának középpontjában egy senki által nem ismert ókori kis-ázsiai bölcseletfüzér állt volna, az jobban megvilágította volna a problémát. Vagy még jobb lett volna, ha az összes valaki által fontosnak ítélt művet magával cipelte volna Eli, mondjuk egy szekéren húzva maga mögött, és akkor a rendező testvérpár bemutatta volna hogy nem csak a Bibliáról hallott…

  5. adeptus szerint:

    Azért anyit a film védelmében, hogy a mai Egyesült Államok területén játszódik, ahol azért pillanatnyilag messze a kereszténység a legelterjedtebb vallás.

  6. Kornya_Zsolt szerint:

    Meg ugye, a Koránt könnyebb lenne megmenteni. 🙂 Azt ma is több százezren tudják betéve fejből.

  7. colton szerint:

    Zsolt!

    Tényleg, erre nem is gondoltam.

    Ekhnaton:

    Én csak arra akartam rávilágítani, hogy egy poszt apokaliptikus világban átrendeződnek az értékek kicsinykét és nem biztos hogy azok a dolgok lesznek fontosak a “mainstream” terén ami korábban.

    Legkevésbé az fog számítani, hogy az a kiégett pusztaság az egykor az USA volt. (Ahol megjegyzem, -ha már Zsolt felhozta őket-, élnek ám muszlimok szép számmal, sok egyéb vallás mellett.)

    Csak nem tetszik a film egyoldalú kereszténység nyalása, hogy úgy állítja be a Bibliát mint a kulturális örökség alfáját és ómegáját egyszerre, ami mellett mindenki más csak futottak még kategória. Engem ez állatira irritál.

    A világégésnek pont az a lényege hogy irreleváns hogy Bangladesben vagy az USA-ban játszódik a történet.

    Arról nem beszélve ha már így felhoztad a földrajzi régiókat éppen Ázsia az a földrész, ahol a túlszaporulat miatt biztos lehetsz benne, hogy a mongoloid nagyrassz népei lazán überelik a fehéreket, és ezt a fajta realizmust is alulreprezentálják kicsinykét, ha már azt a témát feszegetik, milyen lenne egy nagy armageddon utáni világ.

  8. adeptus szerint:

    @colton
    Azért ne felejtsük el, hogy a film végén a gyűjteményben akadt más vallások szent könyveiből is!
    A rendezők választása a Bibliára esett, mert valamit muszáj volt választani, és a film célközönségének zöme a keresztény kultúrkörhöz kötődik. Nem mellesleg Denzel Washington – aki ugye producer is – maga is keresztény, ő nyilván a Bibliát tartja fontosabbnak.

  9. Kornya_Zsolt szerint:

    @Colton: “Tényleg, erre nem is gondoltam.”

    Arról a poentírozott válaszról jutott eszembe, amit Ekhnaton adott a te hsz-edre, mert ugye Bangladesben bizony a Koránt mentenék, még véletlenül sem valamelyik Upanisadot. (Mivel a lakosság kilencven százaléka muszlim.) 🙂

  10. Bardajszan szerint:

    Colton: “Hm…úgy látszik a Óegyiptomi, babiloni, távol-keleti, perzsa, indiai, kis-ázsiai ősi bölcselet, illetve ezen kultúrák “szent szövegei” az szemétre való bagatell szösszenet kiadványok voltak a Biblia és a kereszténység fontosságához képest.”

    Úgy tűnik, nem foglalkoztál még különösebben a felsorolt kultúrák egyikével sem, de a Bibliával és annak kutatásával sem, mert különben tudnád, hogy a Bibliában vannak áthallások az általad felsorolt szent szövegekből is. A Zsoltárok könyvében benne van Ekhnaton fáraó Naphimnuszának átirata, Lót története valószínűleg az egyik legautentikusabb zoroasztriánus forrás (bár ezt a mai iszlamizált párszik tagadnák), a babiloni, kis-ázsiai párhuzamok annyian vannak, hogy fel sem tudnám sorolni őket. Kákosy professzor annak idején írt egy rövid tanulmányt India és Egyiptom, India és a Biblia kapcsolatáról, ha valaki kifejezetten ezt kutatná, bizonyára százával mondhatna példákat.

    “A Hughes testvérek még nem nagyon halhattak mondjuk az Upanisadokról, vagy a buddhizmus talaján kivirágzott ősi írásokról, és arról az egyszerű statisztikai tényről hogy a keresztények erős kisebbségben vannak a világ összlakosságában.”

    Ezt a részt megint erősen vitatnám. 1., a keresztények jelen pillanatban még mindig a világ legnagyobb vallása, igaz, erejüket megosztja, hogy ezernyi felekezetre vannak bomolva, de több tucat új vallás is kifejlődött belőlük. 2., Sokaknak nem esik le, de a Biblia ószövetségi része szent könyve a zsidóságnak is(most az apróbb technikai különbségekbe ne menjünk bele), illetve az ott leírtakat bizonyos fokig tolerálják a muszlimok is (mondjuk, Mohamed próféta is csak a “Disney-chanel verzióját” ismerte a Bibliának). Egy ilyen bunyós-akcióhős filmkarakter közelebb áll az ószövetségi részek eredeti mondandójához (a rabbinikus irodalom azért erősen átértelmezte és felpuhította az eredeti Tórát és a csatolt részeit – összefoglalva Tanakot -, tehát már náluk sem buli az eredeti erőszakosabb mondandó, ezért mondom, hogy ez az eredeti, 3000 éves mondandóra vonatkozik). 3., A Biblia kultúrális értékét nem csak az adja, hogy az emberek hisznek benne, hanem az is, hogy már kétezer éve is hittek benne. Értsd: kultúránk teli van motívumokkal, jelekkel, utalásokkal, művészeti alkotásokkal, amik megérthetetlenek a bibliai források nélkül. Mert pl. Rembrand festményei épp úgy bibliai jelenetekre hivatkoznak, mint pl. a Keresztapa című mozifilm (majd olvasd el Dávid király történetét valami populáris bibliai ismertetőben, hogy értsd, miről beszélek), de én pl. vallástudós kollégáimnak ajánlom egy tanulmány elkészítését Darth Vader és a bibliai Mózes közös vonásairól (ennek is érdemes utánanézni már csak úgy hobbiból is, meg fogtok lepődni, az eredeti bibliai történetben Mózes egy megtört, félőrült hadúr, aki kénytelen maszkot viselni, hogy ne látszódjon rajta Isten jele — meg hogy leölte a saját családját is Palpatine… izé, az Úr parancsára — és amolyan Vaderesen írtja az útjába kerülőket a szent cél, az eljövendő dávidi Birodalom érdekében). 4., A buddhizmust nálunk nagyon “Disney-chanel” verzióban terjesztik, úgyhogy szerintem kevesen vannak tisztában azzal, hogy ez eredetileg mit is takar. (Egyes vallástudósok pl. nem feltétlenül tekintik vallásnak a buddhista tanokat, csak egyfajta kiegészítő filozófiának.) Én szoktam beszélgetni magukat buddhistáknak valló magyarokkal, akik erősen meglepődnek, amikor elmesélem nekik, hogy pl. a buddhizmus már rég kihalt volna, ha nincs a 800-as években egy tömeggyilkos kínai császárnő, aki még a saját férjét és gyerekeit is kivégeztette őrült hatalmi intrikáiban, majd valami ürügyet keresett, hogy akkor mégis miért maradhat ő a császár (eredetileg ágyas rabszolgaként kezdte a hárem-karrierjét, a törvény szerint tehát felségáruló betolakodó lett volna), így jutott eszébe a kis jelentéktelen határmenti buddhista kolostor, ahol az egyik szerzetes azt mondta neki, hogy ő bizony az első császár női reinkarnációja. A kínai buddhista egyház, amit a császárnő elvei szerint alapítottak, terjesztette el a hitet szerte Ázsiában, de szellemében méltó is volt a császárnő álszent örökségéhez, nem véletlen, hogy ott is annyian gyűlölték őket. (Vannak közismert XX. századi tömeggyilkos-diktátorok is, akik buddhista szerzetesként kezdték a pályafutásukat, ha gondolod, nézz csak utána.) Ilyenkor beszélgetőpartnereim ellenpéldaként szokták hozni a dalai lámát, mire én elmesélem nekik, hogy mi volt az újévi ünnep Lhászában a dalai láma kiskorában: kisorsoltak egy embert az önként jelentkezők közül, akit felfüggesztettek egy a túlvilágba vezető utat jelképező kötél végére fönn a dalai láma lakosztályában, majd az illető lecsúszott a kötélen a szomszédos völgybe (mire leért, a surlódástól kettévágta őt a kötél, tehát szó szerint a túlvilágba vitte a láma üzenetét, ez bizony emberáldozat, akárhogy nézzük is).
    Tehát javaslom, hogy mielőtt valaki vallásokról nyilatkozik, olvasson is el egy-két ismertető tankönyvet róluk, és ne csak a TV-ből tájékozódjon…

  11. Kornya_Zsolt szerint:

    “Most azért menj és verd meg Amáleket, és pusztítsátok el mindenét; és ne kedvezz néki, hanem öld meg mind a férfit, mind az asszonyt; mind a gyermeket, mind a csecsemőt; mind az ökröt, mind a juhot; mind a tevét, mind a szamarat.”

    (Sám. I. 15. 3.)

    “Elindult megölni a nőket és a gyermekeket, és nem gondolta, hogy barbár vagy embertelen módon cselekszik; először is, mert akikkel így bánt, azok az ellenségei voltak; másodszor pedig, mivel az Úr parancsára tette, akinek veszedelmes volt nem engedelmeskedni.”

    (Ios. Flav. Ant. Iud. VI/7.)

    Ehhez képest az Eli fiú tényleg lájtos, kiköpött humanista. 🙂

  12. Justin szerint:

    Én nem voltam különösebben elragadtatva a filmtől, és ebben nagy szerepet játszott az, hogy túl sok “suspension of disbelief”-et kívánt meg tőlem. Pl. – amit fentebb is felemlegettek – engem is zavart a kereszténység kizárólagossága, azaz ha az összes Bibliát elégetjük, nem marad vallás a földtekén (az pedig, hogy minden vallás minden írását sikerült begyömöszölni az etázsfűtésbe, hát, khm…). Mondhatnánk, hogy oké, az amerikai kontinensen vagyunk, nade ott is rengeteg egyéb vallásos iratnak kellett lennie, pl. néhány millió Koránnak. És ha már Korán: a film főgonosza, aki oly nagyon vágyik a vallás által elnyerhető hatalom után, szerintem simán beérte volna a Koránnal, sőt!
    A másik ilyen “suspension of disbelief” problémám az ismertető zárszavához kapcsolódik: “sosem nyilatkoztat ki, és nem tudjuk meg, Eli valódi próféta volt, vagy csak egy rögeszme rabja”. Nos, van ugye egy csavar a film végén, amit most nem akarok idespoilerezni, de szerintem AZOKAT az akciójeleneteket látva “racionálisan” nem hihető ez a csavar, hanem csak úgy, ha Isten hathatós segítségét is belekeverjük. Ami persze beleférhet, de akkor nem beszélhetünk a kritika írója által méltatott lezárásról, miszerint nincs kinyilatkoztatás. De igen, ott egy megkérdőjelezhetetlen csoda a film végén.
    Szóval összességében nem az volt fő a bajom, hogy a film prédikál, hanem hogy tehetné elegánsabban is.

  13. colton szerint:

    Bardajszan!

    Tényleg nem vagyok bibliakutató, de én nem is állítottam azt hogy nincsenek “áthallások” a Bibliában, hanem azt mondom hogy az hogy mi számít kulturális értéknek erősen relatív.
    Ezen az alapon tényleg menthette volna a főhős a Koránt is, mert mint az közismert, erős “áthallások” vannak benne a Bibliából.

    Ami a kereszténységet illeti földrajzilag valóban a legelterjedtebb, de a keresztények lélekszámát összevetve a világ NEM KERESZTÉNY összlakosságával, kissé vulgárisan kifejezve kurvára kisebbségben vannak:

    http://kepfeltoltes.hu/111002/valas_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

    Jó ez egy ’91-es adat, ami még 5,2 milliárd főre vetítette le, de abban gondolom egyetértünk, hagy nagyjából most is ezek az arányok az uralkodók.

  14. Justin szerint:

    Ja, még a főgonosz vallási igényeihez:
    Érthetetlen, hogy nem születnek vallások, melyek az emberiséget sújtó katasztrófát misztifikálják. Főgonoszunk simán kitalálhatna egyet, ha ennyire kell neki: a vallás vigaszát áhító emberek hittek volna neki, és máris megvan a hatalom. Nade ugye a Biblia az igazi.

  15. adeptus szerint:

    @Justin
    AZOK az akciójelenetek a csavartól függetlenül is teljesen hihetetlenek, ezért írtam a cikkben, hogy Eli sokszor szuperhősként viselkedik. Láttunk már máshol is hasonló adottságokkal rendelkező szuperhőst, és zavart is, hogy ennyire elrugaszkodtak a realitástól.

    Egyébként meg valószínűleg könnyebb egy kész vallást felújítani, mint a semmiből egy újat alkotni, például nem kell hozzá kitalálni egy komplett mitológiát.

    Mindenkinek: persze, hogy menthette volna a Koránt is, de most már azt mondja meg valaki, hogy mi szól a Biblia ELLEN?

  16. Justin szerint:

    adeptus:
    – Hihetetlen és hihetetlen között van azért különbség, nem is kicsi, legalábbis szerintem. Elvi akadálya nincs ilyen harci tudásnak, legfeljebb nehezen hihető, hogy a gyakorlatban is működjön. Ez nálam belefér a suspension of disbeliefbe. A csavarral együtt viszont már nem, ott már elvi akadály van. Kivéve, ha belevesszük Istent.
    – Igen, könnyebb egy kész vallást felújítani – de megéri a teljes henchmen-készletét feláldozni, elképesztő ámokfutást rendezni, rengeteg pótolhatatlan hadianyagot pazarolni, mindent kockára tenni, csak hogy ne kelljen kitalálni egy új vallást (urambocsá’ olyat, amelyik jobban passzol a becsvágyó elképzeléseinkhez)? Ez megint csak a suspension of disbelief határait feszegető téma.
    – Semmi nem szól a Biblia ELLEN. A Biblia kizárólagossága ellen szól szerintem elég sok minden. Azaz mintha a film végig azt sulykolná, hogy a kereszténységen túl nincs vallás, a Biblia megkerülhetetlen – a Jók és a Rosszak is készpénznek veszik ezt a filmben, csak a Biblia csorbítatlan szövegének birtoklása számít.
    Összességében talán az zavart a legjobban, hogy a film posztapokaliptikus akciófilmnek nem lenne rossz, csak épp koloncként lóg a nyakán a vallás/hit téma, míg ha “művészfilmnek” akarjuk tekinteni, szerintem elég nehézkes és problematikus a mondanivalójának megvalósítása. Két szék közt a pad alá.

  17. adeptus szerint:

    Szerintem a filmben nincs direkt utalás arra, hogy Eli Isten támogatását élvezi. A hihetetlen harci tudás számomra épp a csavar hitelességét kérdőjelezi meg. Ha direkt isteni támogatást akartak volna beletenni, hallhattuk volna mi is Isten hangját, vagy legalább mutathattak volna egy szivárványt.

    Carnegie számára a kereszténységnekn megvolt az az előnye, hogy már ismerte, valószínűleg az iszlámról felületesebbek voltak az ismeretei. Azt viszont nem engedhette meg magának, hogy futni hagyja Eli-t, hiszen akkor oda lenne a tekintélye.

    Mint már kiemeltem, a film készítői között vannak hívő keresztények. Ők a saját nézeteiket igyekeztek belepakolni a filmbe, furcsa is lett volna, ha egy politikailag korrekt film lett volna a végeredmény. A nézőnek lehet ilyenre igénye, de ettől még a film logikája működik. Szerintük a Biblia kiemelkedik a többi szent könyv közül. A film élvezetéhez nem szükséges ezzel egyetérteni.

    Szerintem sem tett jót a filmnek az akció és a vallási téma vegyítése, bár én inkább az előbbit hagytam volna ki.

  18. tapsi szerint:

    Tökre nem akartam én itt ismételgetni, amit adeptus már leírt, de:

    “Azért ne felejtsük el, hogy a film végén a gyűjteményben akadt más vallások szent könyveiből is!”

    Tényleg baromira nem értem, min megy itt a sírás, amikor a végén a Bibliát egy Korán mellé teszik be a könyvtárban, és ott van mellette a többi is, szóval gyűjtik ám az összeset. Ilyen szempontból szerintem a film politikailag szerintem teljesen korrekt, az meg egy alapvetően keresztény országban készült filmnél már csak ne legyen gond, hogy a történet az ő szent könyvük útját kísérte, nem a többiét, _amit szintén begyűjtöttek és megőriztek, és ezt a tényt kellően fontosnak tartották ahhoz, hogy a végén meg is mutassák_.

    Arról, hogy most Eli harci tudása csavarral együtt hihető-e vagy sem, végül is kb. minden második távolkeleti verekedős filmben van ilyen, nem? De még Johnny Depp is megjátszotta a Volt egyszer egy Mexikóban, az ott gyengébb volt…

  19. Bardajszan szerint:

    Colton:
    OK, bocsánat az előző hozzászólásom kicsit erős hangneméért, de engem nagyon tud zavarni, hogy a mai köztudatban kialakult valami nagyon téves elképzelés a kultúrális értékek hierarchiájáról. Félreértés ne essék, én is kedvelem a keleti kultúrák szent könyveit, tanításait, stb., csak mivel foglalkoztam is ezekkel, tisztában vagyok vele, hogy ezek akadémiai kutatása nagyobbrészt a Biblia-kutatásból indult ki, a kettőt szembeállítani egymással tehát nem szerencsés. A kis-ázsiai hettitákról pl. nagyon sokáig úgy hitték, hogy azok egyedül a Biblia íróinak fejében léteztek, csak utólag sikerült bebizonyítani, hogy a leírás egy régészetileg is beazonosítható népcsoportot takar. Igazság szerint nem vagyok ellensége a buddhizmusnak sem, egyes tanításait és elgondolásait kimondottan kedvelem (a művészetüket pedig több féléven át tanultam és szerettem). Csak mivel foglalkoztam is vele, tisztában vagyok azzal, hogy a buddhizmus története is csak olyan, mint minden más emberi történet: tele van önellentmondásokkal és emberi gyarlóságokkal. Csak mivel korunkban vannak egyes érdekcsoportok (pl. a másik cikk kapcsán emlegetett scientológusok, a Moon-egyház, és még több száz másik hasonló képződmény), akik minden eszközt megragadnak a hagyományos nyugati egyházak meggyengítésére (hogy a helyüket végső soron ők vehessék át), ezért az általuk sugallmazott populáris kultúra próbálja úgy beállítani a buddhizmust, mintha az valami emberek felett álló, tökéletes eszme lenne–holott, mint látjuk, ugyanezek az érdekcsoportok a buddhizmust is megfosztják eredeti kultúrális gyökereitől. Az általad bemutatott statisztika azért érdekes (már ha elfogadjuk, hogy a statisztika tökéletes, bár az egy másik kérdés, hogy a statisztikák általában nem azok), mert rögtön be is mutatja, miért érdemes egy ilyen film elkészítőinek mégis a Bibliát választaniuk: a listán a legnagyobb többé-kevésbé egységes tanítású vallási tömb a keresztényeké. A buddhizmus számadatai azért ilyen szélsőségesek, mert egyes kultúrákban az ember csak akkor követ buddhista tanokat, ha az életfázisa vagy a hangulata épp megköveteli (Japánban pl. az emberek többsége csak akkor megy el buddhista szertartásra, ha meghal egy családtagja, amúgy, ha egyáltalán vallásosak, akkor a sintoizmust, vagy esetleg a kereszténységet, vagy valami más vallást követnek, ilyen szempontból tehát egységesen feltüntetheti akár mindhárom vallást a hitének). Ugyanígy a sámánság és az animizmus az inkább a népi vallásosság körébe tartozik (egy mongol ember pl. egyszere lehet buddhista és az állami sámánkultusz híve), de bizonyos fokig így viselkedik a sintoizmus is. A taoizmus hagyományosan egy rejtőzködő vallás, azaz hívei gyakran más vallásúnak mondják magukat közösségben és más vallásúnak privátban. A szunnita, siita, vahabita az mind muszlim felekezet. Ha ezeket mind levesszük a tábláról, rögtön látszik, hogy a kereszténység igazi számbeli riválisai a muszlimok, az indiai vallások, meg Kína tömegei, akik vagy hisznek valamiben, vagy nem. Értelemszerű tehát, hogy a film készítői mégis a Biblia keresztény változatát tekintsék mérvadónak, már csak pusztán a megcélozni kívánt célközönség kedvéért(mert nem kisebbségi művészfilmet készítenek, hanem egy minél nagyobb nézettséget elérni kívánó, bevételközpontú alkotást): ez a leghíresebb a szóba jöhető szent könyvek közül, ez az, amiről mindenki hallott.

  20. Justin szerint:

    adeptus:
    “Szerintem sem tett jót a filmnek az akció és a vallási téma vegyítése, bár én inkább az előbbit hagytam volna ki.”

    Hát, az akciótól megfosztva a Book of Eli egy elég banális történet, a gyerekeim hittankönyvében fordulnak elő ilyen tagadhatatlan jó szándékkal, de elég fárasztóan megírt tanmesék.

  21. adeptus szerint:

    Azt nem mondtam, hogy akció helyére nem lehetett volna például további párbeszédeket tenni. 🙂

  22. s_raven szerint:

    Üdv!

    Azt hiszem, hogy nem egy filmet néztünk.

    Az Eli könyve szerintem tök nem erről szól, mint amit az ismertetőben olvastam.
    A film valódi NAGY kérdéséről szó sem esett az ismertetőben, de a kommentekben sem találtam nyomát sem:
    Eli vak volt-e, és Isten vezette az útján? Vagy látó volt, és ennyire erős volt a hite? (Mellékesen jegyzem meg, hogy a filmmel kapcsolatban mindenki ezt a kérdést teszi fel, nem pedig azt, hogy sok-e a harcjelenet.)

    „A film meghatározó gondolata, hogy a könyveknek, különösen a vallásos könyveknek hatalmuk van.”
    Ez a kijelentés pedig a legmesszemenőbbekig nem áll meg! Javasolnám elfogulatlanság nélkül megnézni a filmet és utána ismertetőt írni róla!

  23. adeptus szerint:

    @s_raven

    Erőteljesem spoileresek lettünk a végére, de sebaj.

    “Vagy látó volt, és ennyire erős volt a hite?”

    Ennek a megoldásnak mi értelme lenne? Elég egyértelmű, hogy nem látott.

    A könyveknek egyébként szerintem is hatalmuk van, meg Ray Bradbury szerint is, meg még sokak szerint.

    Egyébként érdekelne, szerinted milyen irányból vagyok elfogult a filmmel szemben?

  24. s_raven szerint:

    @adeptus

    Szia!
    A vakság, vagy épp’ a látás kérdésére itt egy idézet, egy Denzel Washingtonnal készített interjúból:

    Because I never answered the question whether he’s blind or not. I don’t think it’s important. There’s different parties were kind of hung up. “Well, we need to show that he…” No we don’t. Maybe God gave him a Braille bible and said, “Learn it.”

    :SPOILER
    Bevallom, én sem tudom a választ a kérdésre. Többször is megnéztem a filmet. Voltak pillanatok amikor azt mondtam: ezt egy vak ember nem tudja megcsinálni, de voltak pillanatok (lásd: lépcsőbe ütköző bakancs, és lábbal tapogatózás), amikor azt gondoltam, hogy ilyet meg egy látó nem csinál.
    :/SPOILER

    Az elfogultságodra pedig onnan következtettem, hogy a kritikád olvasása közben végig azt éreztem, hogy te valami poszt-apokaliptikus Mad Max feelinget vártál a filmtől. Ahogy te írod: popcorn mozit… Vagy épp ennek az ellenkezőjét. Mert azért valljuk be, hogy a kritika is olyan, mint amikor az irodalomtanár az mondja, hogy “a költő ezzel azt akarta mondani…” OK! És ha nem azt akarta?
    Bár ha az elfogult helyett a szubjektív szót használom, nem vetted volna így magadra. 🙂

    Abban viszont egyetértünk, hogy ez egy amerikai mozi, ahol “leng a zászló” és fekete a jó, a fehér meg a gonosz, mint ahogy Kornya Zsolt írta. De valóban ez Hollywood.

    A könyvek hatalmával nem tudok vitatkozni, nem állítottam az ellenkezőjét. Sőt, egy Adolf nevű német férfi is hasonló véleményen volt.

  25. adeptus szerint:

    @s_raven
    SPOILER ON
    Azért amikor a kamera a vége felé rázoomol Eli szemére, az nekem elég egyértelmű jelzés volt.
    Persze lehet másképp is magyarázni, de szerintem tíz emberből kilenc a fenti megoldásra szavazna.
    SPOILER OFF

    Engem egyébként kimondottan a vallási problémafelvetései érdekeltek a filmnek: az akciófilmeket sosem kedveltem különösebben.

    Nyilván minden értelmezés függ az értelmező személyétől, de unalmas is lenne, ha az ismertetőkben csak az egyértelmű dolgok kapnának helyet.

    Azt még rég elmúlt irodalmi tanulmányaimból megtanultam, hogy nem az a lényeg, hogy a szerző mit akart, hanem az, hogy a “fogyasztó” mit kapott a műtől.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon