A Wolfhound Centuryt úgy ajánlotta nekem Simon Spanton, hogy ez a nekem való könyv, kelet-európai hangulatú is, fantasy is, bizarr is. A borító alapján úgy tippeltem, Oroszországban játszódó regényről lesz szó, de tévedtem. Ugyan orosz nevek vannak benne és az országot is a sztálini Szovjetunióról mintázta Peter Higgins, a történet mégis egy másik világban játszódik, [ More ]
Kirill Jeszkov 1999-es regénye Mordor szemszögéből mutatja be A Gyűrűk ura utáni eseményeket.
Mielőtt elkezdtem írni ezt a cikket, úgy éreztem, muszáj kiderítenem, ki is ez a Viktor Pelevin egyáltalán. Sokat hallottam róla, a Generation P fele meg is volt (nem tartott ki a lelkesedésem végig, de újrakezdem), tudom, hogy az új orosz írógeneráció egyik nagy alakja. De ezen tömény regény olvastán valahogy ez kevés információnak tűnt. Persze, [ More ]
Vlagyimir Szorokin az oroszok Bret Easton Ellise, fojtó, szorongató érzés olvasni, mert nincs a szereplői között egy sem, akit igazán kedvelni lehetne, mind az emberiség pöcegödrének mélyéről került elő: prosti, céltalanul tengődő drogos, lelkiismeret nélküli üzletember – és ez kijózanító tükör is lehetne, ha A jég a másik oldalról nem folyna el a nyáltól.
Abban biztos vagyok, hogy mindenki hallott már a sebhelyes varázslótanoncról, de ismeritek-e orosz kuzinját, Tánya Grottert? Vagy hallottatok-e Kalkuttába vezető útjáról? Esetleg kínai kalandjairól? Bár abban biztos vagyok, hogy Heri Kóklerrel és az epekövével találkoztatok a könyvesboltok polcain. Harry Potter rövid idő alatt világméretű jelenséggé vált, ami rengeteg rajongót, kritikust, esetleg másolót szült. Így semmi [ More ]
Milyen érzés lehet Half-Life-ozás közben a Piknik az árokpartont olvasni, miközben a tévében az Aliens megy? Aki minderre képes, valami olyasmit kaphat, mint amilyen a Metro 2033 című könyv olvasása által adott élmény. Dmitrij Gluhovszkij a science fiction, a disztópia, a horror és a nagy orosz életérzés szerencsés vegyítésével írta meg első regényét, amely úgy [ More ]
Az oroszok mindig is „másféle” módon álltak hozzá a fantasztikumhoz. Ez szerencsére az után sem változott meg, hogy ők is áttértek a kapitalizmus építésére. Szergej Lukjanyenko híres (és magyarul a Galaktika Fantasztikus Könyvek gondozásában is hiánytalanul megjelent) sorozata , az Őrség ennek kitűnő példája. Természetesen vannak benne ismerős elemek: vámpírok, vérfarkasok, fény és setét harca. [ More ]
Kuczka Péter mesél el egy történetet A Bika órája utószavában, amelynél nem hiszem, hogy pontosabb elemzés született volna Ivan Antonovics Jefremov munkásságáról. „1945-ben, szinte abban a pillanatban, amikor a szovjet és amerikai csapatok találkoztak az Elbánál, megjelent egy novella az „Astounding” című amerikai science fiction magazinban. Címe „Az első kapcsolat” volt, Murray Leinster írta, és [ More ]
„Úgy szeretnék most szólni hozzátok, mint egyik halott a másikhoz.” Azt, hogy mi lesz az atomháború után, már sokszor láthattuk. Lerombolt városok, pusztaság, radioaktív hamu, betegségtől eltorzult, élelemért és vízért harcoló emberek. Különös, hogy a posztapokaliptikus víziók a nyolcvanas években kaptak szárnyra, a pusztulás végórája mintha olyan közel lett volna az emberek gondolataiban, mint a [ More ]
A science fiction alapvetően angolszász terület. Hogy ez jó, vagy rossz, az más kérdés, de be kell látni, az Egyesült Államokban a XX. század első felében végbemenő változások és az angol mint közvetítő nyelv nélkül a sci-fi ma egyáltalán nem olyan lenne, amilyen: színes. Ugyanakkor bármennyire is angolszász tematikáról beszélünk, mégis mindig fel-felbukkannak olyan alkotók, [ More ]
Az orosz zsánerirodalom ott a legerősebb, ahol nem próbál megfelelni a nyugati behatásoknak, hanem gazdag irodalmi és kulturális hagyományaiból merít. Az aranykor legismertebb orosz szerzői – mint a Sztrugackij fivérek vagy Jefremov – támaszkodhattak a századfordulón alkotó és sajátosan orosz ízű fikciós irodalmat teremtő Obruscsev és Alexszej Tolsztoj munkásságára, de akár Bulgakov műveit is ide [ More ]
A szerző neve valószínűleg csak a Kozmoszon felnőtt SF fanatikusoknak mond valamit, az alapvetően költő és filozófus író egyetlen magyarul megjelent kötete, A szerény zseni 1976-ban üde színfoltja volt a Kozmosz Fantasztikus Könyvek (KFK) sorozatának. A könnyed formába csomagolt négy kisregény mindegyike morális mondanivalót hordoz, így illeszkedik az évben kiadott többi, a filozofálgatós sci-fi kategóriába [ More ]
A következő hetekben új tematikus időszakot indítunk: megkíséreljük röviden, néhány fontos szerzőn, regényen, jelenségen keresztül bemutatni az orosz fantasztikumot. A kialakított kép természetesen közel sem lesz és nem is lehet teljeskörű, hiszen mind az irodalom, mind a filmek, mind pedig más művészeti ágak vizsgálata során találhatunk sok érdekes területet. Fontos továbbá elismerni azt, hogy a [ More ]
November 19-én este elhunyt Borisz Sztrugackij. A „fiatalabb” Sztrugackij, aki maga is 79 éves volt. Sorolhatnánk a száraz adatokat, végzettséget, első megjelent írást, és így tovább. De felesleges. Egy íróról a művei beszélnek. Beszéljünk hát mi is erről.
Kedvelem a népmesefeldolgozásokat, azokat meg különösen, amelyek nem csupán átdolgozzák a modernizált elemeket, hanem a már ismert fordulatokat teljesen új megvilágításba helyezve képesek új történetet elmondani. Ilyen a Deathless is: látszatra egy híres orosz népmese (és annak számos variációjának) feldolgozása, a valóságban azonban ennél jóval több.
|