A szerző neve valószínűleg csak a Kozmoszon felnőtt SF fanatikusoknak mond valamit, az alapvetően költő és filozófus író egyetlen magyarul megjelent kötete, A szerény zseni 1976-ban üde színfoltja volt a Kozmosz Fantasztikus Könyvek (KFK) sorozatának. A könnyed formába csomagolt négy kisregény mindegyike morális mondanivalót hordoz, így illeszkedik az évben kiadott többi, a filozofálgatós sci-fi kategóriába sorolható kötet sorába. (Ebben az évben jelent meg, például Kaszás István, Michael Moorcock és Mircea Eliade egy-egy kötete.)

Vagyim Sefner hatvanas években született írásai akkor értékelődnek fel, ha a korszak szovjet munkáinak sorában próbáljuk elhelyezni őket. A szovjet sci-fi először a hard sf tematikájában mozgott otthonosan, különös figyelmet szentelve az ifjúság „megnyerésének” a tudomány, és a szocialista fejlődés számára. A korszak nagy hatású űrkutatási fejlődése, és az azzal összeköttetésben lévő csúcstechnológiában való feltétlen bizalom csapódik le a tervgazdálkodás és bürokrácia betontömbjeinek repedéseiből kihajtó abszurditásban.

A kortársak hatása jól érződik Sefner írásain: Bulgakov mágiája, Belajev és Jefremov tudományos fantasztikuma és a Sztrugackij testvérek társadalomkritikája mind megfér bennük.Sefner_orosz

Történeteinek középpontjában a realitás és a nóvum, a tudományos fantasztikum két alapköve áll. Műveit „félig-meddig hihető történeteknek”, vagy „meseregénynek” nevezi. A történetek értelmezhetők a sci-fi paródiájaként is, adódik a párhuzam Douglas Adams intelligens humorával, és mélyen a (nyugati) tudományban gyökerező iróniájával.

A szilikát selejtkészítmények alraktárosa

Hétköznapi emberek keverednek nem hétköznapi helyzetekbe, a gyakran fantasy elemekkel (tündérek, varázslás) tarkított tempós írásokban. Több műben is megjelenik a szerző személyes élettörténetének néhány epizódja, így például a háborúbeli jelenléte, és az ott elszenvedett sebesülései is. Érdekesség az is, hogy pozitivista világképében az űrkutatás és az elektronika mellett a pszichoterápiát is a korszak egyik vívmányának tartja, és a pszichés állapotok ábrázolására nagy figyelmet fordít.

„Ne lopj! szappan” versus ÉSZJEKÉSZ

Aki elolvassa a kötet címadó történetét, annak számára nem lesz kétséges, hogy a mély társadalmi kritika és a humánum elegye szórakoztató formát ölt Sefner munkásságában. Felbukkan a tehetség, a különböző képességek relativitása, hogy miből áll az igazi, államilag elismert géniusz munkája, és hogyan éli életét a felesége által a plafonra kényszerített feltaláló. A szerény zseni története egy tévesen értelmezett jövőkép nyomán megalkuvásra épített életet mutat be, ahol a főhős mindent megtesz, hogy kiszolgálja felesége igényeit. Élete egyre sivárabbá válik, míg egyszer csak ráébred sanyarú sorsára, és utolsó találmányával kilép belőle.

Lámpa néni a szellemi munka hadirokkantjának minősült, aki a földesúri igába nyomorodott bele

Az ember, aki maga az öt nem, nehéz csomagot kap szüleitől. Életére rányomja a bélyeget, hogy ő mennyire szerencsétlen és tudatlan, ráadásul nem is szép, bezzeg testvérbátyja tudományos karrierje magasan ível felfelé. De hősünket ez nem tölti el szomorúsággal, tisztelettel fordul szülei és bátyja felé, még akkor is, amikor kiadják az útját, hogy szobáját ki tudják adni. Utazásai során számos barátot szerez és kalandba keveredik, megtapasztalja például, milyen praktikus, ha az ember testét szőrzet fedi, és nem kell ruhát viselnie. Végül is földönkívüli barátja és egy zseniális fiatalító találmány révén boldogan él, míg meg nem hal.

Fizikailag exterritoriális

szerény zseni_magyarA gömbölyű titok ugyanúgy kezdődik, mint az előző két Sefner mű, egy jelentéktelen, tehetséggel nem túlságosan ellátott fiatalember rátalál egy biliárdgolyó méretű, idegen eredetű gömbre, amely azzal a furcsa tulajdonsággal rendelkezik, hogy nem távolodik el három lépésnél többre megtalálójától. Ez azért nehéz helyzetbe sodorja Anakondát (korábban Jurij Favágó), mivel nem tudja letagadni újdonsült őrangyalát. Az idegen szerkezet ugyanis azt vette fejébe, hogy nem hagyja, hogy baja essék, és ráadásul pénzzel is ellátja. Hamar rájönnek, hogy Anakonda tulajdonképpen egy pszichológiai kísérlet alanya, de az csak a történet végén derül ki, hogy mire megy ki a játék.

1899457-KM sz. alatt – Emberi szárnyak egyedileg működtetve, irányított repülés céljából, a légnemű közegben

Alekszej Lehetőfinek sincs könnyű dolga, néha besegít édesanyjának a felázott, járhatatlan utakon postai kézbesítő körútjain, amikor is tudományos érdeklődését kihasználva megalkotja az egy ember repülését lehetővé tevő szárnyakat, amivel könnyebb a kézbesítés és a bevásárlás. A társadalom azonban nem tud túllépni saját korlátain, és mivel már repülőgépek szántják az eget, sem a katonaság, sem a sportipar, sem a parti hajózási hivatalt nem érdekli a szerkezet tömeggyártása, egy bürokratikus szervezethez, a Lúdhattyú TEKI kapja meg a tömeggyártás feladatát, amelyet az eredeti találmány továbbfejlesztésével, és alvállalkozók bevonásával meg is valósítanak, csakhogy könnyed hattyúszárnyak helyett egy benzinmotoros fémszörnyet készítenek, ráadásul a különböző alvállalkozók nem ügyelnek az alkatrészek kompatibilitására, így a tesztrepülés fatális balesetbe torkollik.

A történetek kis hibája, hogy a végükön lévő csattanó néhol erőtlen, könnyen kitalálható hepiend, de ez élvezeti értékükből keveset von csak le. A lényeg ugyanis a főhős és környezetének reakciója az új helyzetre, fejlődésük, és a bürokratikus és hierarchikus társadalom mindent szürke permettel elborító közönye. Ebben a világban a csoda csak nehezítő körülmény, a zsenialitás csupán szükségtelen elhajlás, a segítőkészség csereáru. Nem meglepő tehát, hogy a hősök nem váltják meg világukat, saját sorsuk kézben tartására koncentrálnak, tudván, hogy jelentéktelenek ebben a gépezetben. Viszont minden történetben ott van, hogy a legváratlanabb pillanatban történhet egy apró csoda, ami kiigazítja az addig megtapasztalt igazságtalanságokat.

Néhol megjelenik a tudományba vetett szocialista hit propagandista megfogalmazásban, de Sefner szakavatott módon, vonneguti természetességgel kalauzol az abszurd valóságban, és időnként rejtői humorral fűszerezi háttérben megbúvó mondanivalóját.

Kígyós Tamás

A szerény zseni (KFK, 1976)

Tartalom:

  • A szerény zseni,
  • Az ember, aki maga az öt nem, avagy egy jámbor férfiú vallomása,
  • A gömbölyű titok,
  • Az elkésett lövész, avagy egy tahó szárnyai

sefnerA szerzőről: Vagyim Sefner (1915-2002)

Katonacsaládból származó (szovjet) orosz író, költő. Az iskola befejezése után porcelángyárban dolgozott, majd az 1930-as években fordult az írás felé. Bal szeme gyermekkorában gyógyíthatatlanul megsérült, ezért felmentették a katonai szolgálat alól, de később a II. Világháborúban behívót kapott, haditudósítóként szolgált. A háború tapasztalatai rányomják a bélyegét műveire, amelyek súlyát egyedülálló iróniával és humorral ellenpontozza. 2000-ben megkapta az orosz sci-fi legfontosabb díját, az Aelita-díjat (Lukjanyenko után).

 

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon