Valamiért az SFmagon újabban én kerülök abba az izgalmas helyzetbe, hogy olyan magyar megjelenésekről írhatok, amelyek a szépirodalom és a fantasztikum határát feszegetik, amelyek nehezen besorolhatóak, vagy ha mégis, akkor leginkább a „slipstream” vagy a „mágikus realista” címkét lehetne rájuk biggyeszteni – ide sorolom mondjuk A föld alatti vasutat, A Mandible családot és természetesen mostani [ More ]
„Amíg az oroszlánok el nem mondják a történeteiket, addig a vadászok lesznek a vadásztörténetek hősei.” Kulumanit oroszlánok tartják rettegésben, a földekre, a faluba is bemerészkednek, mancsuk láthatatlan nyoma ott van minden falubeli életében. Mariamar a nővérét veszítette el, amikor Silénciát megölték az oroszlánok, Hanifa a lányát, de meggyőződése, hogy felfalt szíve tovább él az egyik [ More ]
Ami a fantasy-irodalmat illeti, mondhatni, megközelítőleg rendben lennénk, ha nem lett volna a nagy rendszerváltás utáni felfordulás, amikor aztán válogatás nélkül annyi fantasy jelent meg itthon, hogy még a legtürelmesebb rajongókat is idővel meggyőzte arról, hogy minden fantasy egyforma. Emiatt van az, hogy ma annak ellenére, hogy szinte minden fontos szerző megjelent valami rém gagyi [ More ]
A lebombázott Coventry katedrális lépcsőjén fiatal lány vár csecsemőjével egy másik nőre, hogy örökbe adja neki a gyerekét. Cassie túlságosan elvarázsolt, szétszórt, felelőtlen a gyerekneveléshez, ebben mind a hat nővére és anyja is egyetért, az apa pedig már régen elesett a fronton. Cassie azonban az utolsó pillanatban mégis úgy dönt: nem mond le a fiúról, [ More ]
Volt egyszer egy öregember és egy öregasszony, akiknek nem volt gyerekük, bár nagyon vágytak rá. Egy napon elhatározták, hogy hóból gyúrnak maguknak kislányt, és a hóember, csodák csodája, megelevenedett…
Kezdetben minden apa óriásnak látszik. Aztán felnövünk.
Elfeledett hősök keresik önmagukat és útjukat a modern mítoszokban. Az elátkozott erdőben több klasszikus amerikai pop-kultúra mitológiája keveredik össze, miközben forog a felvétel…
Hajdu Szabolcs Fehér tenyér című 2006-os filmjével jelentős sikereket aratott, többek között a Karlovy Vary-i filmfesztiválon is díjat nyert. Magas tehát a mérce vele szemben. 2010-es, Bibliotheque Pascal című alkotása alighanem minden elvárásnak eleget tesz.
Livius hadnagynak két hete van hátra sorkatonai szolgálatából, amikor egy Isten háta mögötti helyőrségbe rendelik. Ez az alapszituációja a délvidéki születésű Hász Róbert 2001-es regényének. Bár a történet Jugoszlávia felbomlása idején játszódik, egyáltalán nem szokványos katonatörténetről van szó.
Noé bárkáján minden ma élő állatfajból egyetlen pár fért el. De mi történt azokkal, akik lemaradtak róla, vagy esetleg megtiltották nekik, hogy felszálljanak? Erre a kérdésre keresi a választ Nicholas Chritopher Bestiárium című regényének főszereplője.
Murakami Haruki az egyik legismertebb japán szerző nyugaton, amelyben közrejátszhat, hogy elbeszélésmódban és motívumokban is sűrűn nyúl az európai-amerikai kultúra felé. Szépirodalmi körökben divatos kérdés boncolgatni, hogy ponyvát ír-e vagy csak egy hajszál választja el a Nobel-díjtól, mert a népszerűséggel együtt mintha elkezdett volna tömegcikké válni. Persze a címkék lényegtelenek, az egyetlen mérce a könyvek minősége, arra pedig nem lehet panasz.
1988-ban egy addig ismeretlen ír-skót író tollából szokatlan mű született. Poszt CP, mágikus realizmus, űropera, de valójában egyik sem. Ian McDonald első regénye egy évtizedeken átívelő történet mozaik, melyből egy renegát marsi kolónia születése, virágzása és hanyatlása bontakozik ki.
|