Ahhoz képest, hogy a Gormenghast-trilógia mennyire nagy hatású, mennyire hatalmas irodalmi teljesítmény a fantasyben, nem nagyon emlegetik, vagyis inkább csak úgy szűk körökben, leginkább az ínyencek, ugye, de azoknak a nevét már jobban ismerjük, akik tényleg szenvedéllyel beszélnek róla: China Miéville, Neil Gaiman, Michael Moorcock. Ezzel tulajdonképpen ki is rajzoltuk, miféle műre számítsunk: nem hőseposzra,  [ More ]

Moorcock könyvének olvasmányossága hetykén viszi az egyszeri érdeklődőt az első oldaltól a harmincadikig, miközben igazából semmi érdemleges nem történik, majd Ulrich von Bek az elkárhozottak vidékére érkezik: megtudja, hogy az ő sorsa megpecsételtetett.

Doktorok, ha találkoznak (Doctor Who)

Küldte _acelpatkany_ - Kategória: tévésorozat - 1 Comment

„- It’s all quite simple: I am he and he is me. – And we’re all together, goo-goo-g’joob?” (The Three Doctors, 1972) Aki figyelemmel kíséri a Doctor Who – Ki vagy, doki? – sorozatot, és megnézte a november 23-án levetített The Day of the Doctor című jubileumi epizódot, az bizonyára leginkább azt élvezte benne, hogy  [ More ]

A Doktor: Peter Cushing

Küldte _acelpatkany_ - Kategória: film, tévésorozat - 1 Comment

A Doctor Who sorozatot 1963-ban kezdték el vetíteni, A dalekek, ezek a sótartóra emlékeztető, WC pumpával felszerelt, recsegő hangú fémlények hamar igen népszerűek lettek, és hamarosan eladták az első dalek-sztori filmjogait. Így született meg a Dr. Who and the Daleks 1965-ben Peter Cushing, a Star Wars Tarkinjának főszereplésével, majd 1966-ban a Daleks – Invasion Earth: 2150 A.D.

Graham Joyce hatszor nyerte el a Brit Fantasy díjat, és eddig olvasott két könyve (a Some Kind of Fairytale volt a másik) alapján méltán.

Jane Rogers: Jessie Lamb testamentuma

Küldte makitra - Kategória: irodalom - 0 Comment

Jessie Lamb egy tizenhat éves lány, aki egy reménytelennek tűnő helyzetben él: a női lakosságot egy olyan vírus támadta meg, amelynek következtében belehalnak a terhességbe, így nem tudnak életképes gyermekeket a világra hozni. Jane Rogers Arthur C. Clarke díjas regényéről írtunk, ami nemrég jelent meg az Ad Astra kiadó gondozásában.

Kilenc regény, jópár novella és egy terjedelmes esszé. Negyed század. Több százezer eladott könyv, sok száz internetes oldal, népes rajongói bázis, és egy megújított, felfrissült irodalmi zsáner. Itt „tart” jelenleg Iain M. Banks Kultúra-sorozata, napjaink egyik legérdekesebb, legjellegzetesebb és legmegosztóbb sci-fi univerzuma… Így kezdődött volna a cikkünk, de sajnos azt kell ehelyett írnunk, hogy itt  [ More ]

Kilenc regény, jópár novella és egy terjedelmes esszé. Negyed század. Több százezer eladott könyv, sok száz internetes oldal, népes rajongói bázis, és egy megújított, felfrissült irodalmi zsáner (… és 2 SFmag cikk… ) Itt „tart” jelenleg Iain M. Banks Kultúra-sorozata, napjaink egyik legérdekesebb, legjellegzetesebb és legmegosztóbb sci-fi univerzuma. A nagyszerű Nézz a szélbe után Banks hét évig pihentette a Kultúra-könyvek írását, de szerencsére azóta újra felvette a korábbi tempót: 2008-ban kijött a középszerűnél némileg jobb Anyag, ami már nálunk is megjelent, természetesen az Agave gondozásában. Ezt követte 2010-ben a jól sikerült Surface Detail, majd idén októberben a legújabb, a Hydrogen sonata. A regény kellően sok olyan ismertetőjeggyel bír, ami egészében is jellemzi a Kultúra sorozatot, ezért ezek taglalása mellett a Kultúra univerzumra is vethetünk egy hosszabb pillantást.

Napjaink egyik nagyszerű hard-SF írója, sőt SF írója a walesi Alastair Reynolds. Az SFmag szerkesztőségében többen is vagyunk, akik igen sokra értékeljük eddigi munkásságát, és ha nem is lélegzet visszafojtva, de a szokottnál nagyobb érdeklődéssel várjuk az aktuális új műveit, és most megjelent magyarul a 2. Reynolds regény, mégpedig a híres Revelation space, magyarul a Jelenések tere, ami az ismertséget és a sikert hozta meg Reynoldsnak, és egy eddig 5 kötetre rúgó világ első regénye.
Ez alkalomból egy exkluzív interjút készítettünk Reynoldsszal, gyaníthatóan ez az első magyar nyelven.

John Wyndham legjobbnak mondott regénye emlékezetes és időtálló: ez is mutatja, hogy érdemes néha szemezgetni a nálunk kiadott, klasszikus SF-regények elfeledettebb címei közül is.

Hamilton Nagy-Britannia legsikeresebb sci-fi írója, majd két és fél millió eladott kötettel a háta mögött. A Night’s Dawn egy korábbi trilógia, a kilencvenes évek elején íródott, meghozva írójának az igazi ismertséget. A történetben felvázolt teremtett világot hívják Confederation Universe-nek. Mindig is nagyon kedveltem ezt a teremtett világ “zsánert”, amennyiben az túlmutat a szokásos ponyvás sci-fi kliséken.

A modern brit sci-fi egyik élharcosa ismét enciklopédia méretű regényfolyamot tett le az asztalra. A Commonwealth saga univerzumában játszódó újabb eposz Hamilton eddigi talán legjobb könyve, és vérbeli űropera. Pedig legalább a fele fantasy.



Keresés az oldalon