A Hollókirály 2004-ben jelent meg, és azóta számos rajongót szerzett magának. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Susanna Clarke első (és eddig sajnos egyetlen) regényéből a BBC készített minisorozatot, amelyet idén láthattunk a tévéképernyőkön. (A regényről már írtunk korábban itt és legutóbb itt.) A könyv majd’ nyolcszáz oldalát a sorozat készítői hét darab egyórás [ More ]
Egy műsor, ami úgy vonult be a Guinness rekordok könyvébe, mint a leghosszabb ideig futó és a legnépszerűbb science fiction TV-sorozat, és aminek egyetlen igazán állandó szereplője egy kék rendőrségi telefonfülke a hatvanas évekből? Na, ilyet is csak az angolok találhattak ki, gondolnánk, és felrémlenek előttünk a Monty Python tagok és Douglas Adams. És, valljuk [ More ]
„- It’s all quite simple: I am he and he is me. – And we’re all together, goo-goo-g’joob?” (The Three Doctors, 1972) Aki figyelemmel kíséri a Doctor Who – Ki vagy, doki? – sorozatot, és megnézte a november 23-án levetített The Day of the Doctor című jubileumi epizódot, az bizonyára leginkább azt élvezte benne, hogy [ More ]
Előre figyelmeztetek mindenkit, hogy ez a kis cikk egy nem is olyan burkolt himnusz Paul McGannhoz, aki sorban a 8. megtestesülése volt a „Doctor Who” sorozatból ismert Időlordnak. Ez a karakter egészen mostanáig inkább csak egy bűn rossz mozifilmből, valamint számtalan regényből, novellából és rádiójátékból volt ismert, míg a BBC 2013. november 14-én ki nem [ More ]
November 23-án mutatták be a Doctor Who – Ki vagy, doki? – jubileumi epizódját. A kultikus sci-fi sorozat első részét a BBC-n. A The Day of the Doctor címá ünnepi részben a Doktornak szembe kell néznie legszörnyűbb tettével, de ezúttal segítői is akadnak: saját inkarációi.
A Ki vagy, doki? (Doctor Who) nem csupán a televíziót hódította meg az elmúlt öt évtizedben, hanem számtalan rádiójáték és regény is készült. Utóbbiak közt találhatóak önálló történetek, amelyek a sorozattól független eseményeket mesélnek el, de ugyanígy vannak olyanok, amik egy-egy epizód novellizációi. Mivel azonban a Doctor Who-ról beszélünk, a helyzet nem ennyire egyszerű. A [ More ]
Anélkül, hogy különösebben elárulnék valami fontosat – sajnos, a történet miatt még utólag sem tudom eldönteni, mi a lényegi információ és mi a sallang -, annyit talán mondhatok, hogy ez az évad River Song körül forog. River még David Tennant „Doktorsága” idején bukkant fel, mint olyan személy, aki a Doktorról rengeteget tud, mi azonban még róla semmit. Ezt követően szerepe az ötödik évadban egyre hangsúlyosabbá vált, és a Doktorral való kapcsolata is fokozatosan átalakult és így egy izgalmas aspektussal gazdadogott szeretett időutazónk személyisége.
A brit Doctor Who 2005-ös újra indulása óta több évadot is megélt, váltakozó színvonallal. Viszont majd minden rajongó egyetért abban, hogy a széria negyedik évadja mind a részek egyedi minőségében, mind az évad összességében kiemelkedő. Hogy minek köszönhető ez? Talán a Doktor új társának, Donna Noble-nek is.
A Doctor Who világában majd minden évadban legalább egyszer idegenek özönlik el a Földet. És bár a Doktor mindig megment bennünket, fölmerül a kérdés, mi van, ha ő nincs éppen a közelben? Erre gondoltak a Torchwood sorozat készítői, amikor külön sorozatot adtak az idegenekkel foglalkozó brit intézetnek. Lássuk, hogyan is oldották meg a feladatot!
Egy műsor, ami úgy vonult be a Guinness rekordok könyvébe, mint a leghosszabb ideig futó és a legnépszerűbb science fiction TV-sorozat, és aminek egyetlen igazán állandó szereplője egy kék rendőrségi telefonfülke a hatvanas évekből? Na, ilyet is csak az angolok találhattak ki, gondolnánk, és felrémlenek előttünk a Monty Python tagok és Douglas Adams. És, valljuk be, nem is járunk messze a valóságtól.
Sir Arthur Ignatius Conan Doyle-t (1859–1930) legtöbben mint Sherlock Holmes megteremtőjét ismerik, pedig több fantasztikus történetet is írt. Ezen történetei leghíresebb főhőse George Edward Challenger professzor volt, aki félig tudományos, de inkább kalandos utazásokba keveredett útitársaival. Az öt, Challenger professzor főszereplésével készült regénye közül a legelső volt Az elveszett világ, melyet a filmesek többször feldolgoztak. A legelső adaptáció 1925-ben készült és stop motion trükkjei máig emlékezetesek. De amiről most beszélni szeretnék, az a BBC 2001-ben készített két részes filmje.
|