Julianna Baggott Tiszták c. regénye YA-zsánerműnek látszik, de valójában jóval több annál: egy valóban egyedi ötletre épített, részletgazdag disztópikus poszt-apokaliptikus könyv.
A testbérlők. Lissa Prise első YA regénye az alzsánerrel csak épp ismerkedő fiatalokat célozza meg, ügyes ötlettel, de kidolgozatlanabb szereplőkkel.
Egy ideje begyűrűztek a mesefeldolgozások a YA irodalomba, de ezek között is friss koncepciónak számítanak a futurisztikus környezetbe helyezett történetek. Marissa Meyer idén január elején debütáló Cinder c. regényét nagy érdeklődés kísérte.
A Rio de Janeiro-ban született Veronica Rossi debütáló young adult regénye január elején jelent meg Amerikában. Az Under the Never Sky egy leginkább disztópikus, posztapokaliptikus alműfajba sorolható trilógia nyitó darabja, melynek jogait már huszonöt országban értékesítették, és a filmes jogokat megvette a Warner Bros.
A Pierrot (ötletgazda) és Szélesi Sándor (író) közreműködésében megjelent Jumurdzsák gyűrűjét több skatulyába is be lehet sorolni: ifjúsági regény, játékregény, időutazós könyv, de a kalandos ismeretterjesztő történet sem túl merész képzettársítás. A kiadó egyenesen magyar Da Vinci-kódként reklámozza. A kérdés az, mennyire felel meg az ezen kategóriákkal szembeni elvárásoknak, vagy éppen mennyiben lép túl azokon.
Panem tizenhárom körzete hetvenöt éve fellázadt a Kapitólium ellen, ám elbuktak, a Tizenharmadik Körzet pedig elpusztult. Azóta minden évben megrendezik az Éhezők Viadalát, hogy a körzeteket alárendeltségükre és a felkelésért fizetett árra emlékeztessék: minden területről egy fiút és egy lányt sorsolnak ki, hogy élő, egyenes adásban lemészárolják a többi gyereket.
A Sabriel 1995-ös könyv, de főhősén és a témaválasztásán egyáltalán nem fogott az idő – sőt komorabb hangvételével talán éppen most kezdi igazán beérni a divatot. A Sabriel ugyanis egy halottidéző nekromanta lány története, aki az életét kockáztatva a túlvilágon próbál leszámolni a világot fenyegető veszéllyel.
