Ínséges évek után úgy tűnik, kezdenek végre visszatérni a minőségi sci-fi sorozatok. Az utóbbi években elindult egy Expanse, egy WestWorld, tavaly végre újra lett Star Trek. Ezen túl itt van még a Black Mirror, egy Philip K. Dick antológiasorozat, és sok minimál sci-fi, fantasztikus, disztópikus elemeket felhasználó sorozat, mint pl. a Stranger Things vagy A szolgálólány meséje. Emellett  [ More ]

Kánai András: Holnap történt

Küldte fbdbh - Kategória: irodalom - 0 Comment

Van egy szokásom, amikor tényirodalmat olvasok – mindig egyből a végére lapozok megnézni a bibliográfiát / irodalomjegyzéket; ez nálam egyből meghatározza, mire számítsak. Kánai András jegyzeteinek terjedelme harminc oldal, és tudományos folyóiratra, tudományos-fantasztikus regényre, ismeretterjesztő könyvre, cikkre és teljesen efemer hírre is hivatkozik – szóval nem elég, hogy alaposan kikutatott, de még erőteljesen hibrid könyv  [ More ]

Idén ötödik alkalommal osztják ki a The Kitschies díjat, amellyel a progresszív SF műveket tüntetik ki. Fiatal kora ellenére figyelemreméltó díjról van szó, zsűritagjai a szakma kiválóságai közül kerülnek ki, ugyanakkor nem veszi magát véresen komolyan (a díj többek között némi rummal jár). Tegnap este kiosztották a díjakat, a győztesek: Red Tentacle (regény kategória: Ruth  [ More ]

A magyar származású íróval, Zoltan Istvannal beszélgettünk első regényéről.

A kalandos életű, magyar származású Zoltan Istvan első regénye, a The Transhumanist Wager kérlelhetetlen vádbeszéd az anti-transzhumanista nézetek ellen, kiállás egy transzhumanista szép új világ mellett.

Amikor David Brin megírta a méltán elismert Uplift – sorozat első darabját, a Sundivert, csak 30 éves volt, éppen doktorálni készült alkalmazott asztrofizikából, és néhány rövidebb írást leszámítva nem is nagyon publikált még. Mindez 1980-ban történt. Azóta eltelt három évtized, Brin napjaink egyik legelismertebb futurológusa, megszámlálhatatlan irodalmi és jónéhány tudományos díj birtokosa, és olyan, a  [ More ]

Interjúnkban Jacek Dukajt kérdezzük Extensa című regénye megjelenése kapcsán, ami a Typotex kiadó gondozásában jelent meg nemrég.

[orka]_Onmaga_isteneve_Dune_navigator_500300

A transzhumanista jövőkép gyakorlatilag minden eleme ismert science fiction-toposz is egyben. Felületesen szemlélve azt is mondhatnánk, hogy a transzhumanisták egy olyan közeljövő bekövetkeztét valószínűsítik, várják és – amennyire eszközeikből telik – siettetik, amit a science fictionből már ismerhetünk. Fordítva ez azonban nem feltétlenül igaz. A közeljövőben játszódó, az említett technológiákat tartalmazó novellák, regények filozófiája ettől még nem címkézhető automatikusan transzhumanistának. Sőt, a science fiction – ha úgy tetszik – élen jár a lehetséges kedvezőtlen következmények feltárásában. A magyarul megjelent science fiction művek között is találunk mind pozitív, mind inkább negatív végkicsengésűeket.

R. Kurzweil, a technológiai szingularitás ideájának egyik korai kidolgozója összegyűjtötte az emberiség technológiai találmányait, és azt találta, hogy a hasonló mértékű technológiai újítások között eltelt idő egyre rövidül. A gondolat alapja a Moore-törvény, azaz hogy a legalacsonyabb árú processzorok teljesítményének megduplázódásához szükséges idő közel állandó. Kurzweil ezt általánosította az egységnyi költségű számolási teljesítmény tekintetében a múltra és a jövőre is. Ehhez szükséges volt egy további hipotézis bevezetése, mely szerint amikor az egyik technológia eléri a fizikailag lehetséges határt (pl. mechanikus számológépek, elektro-mechanikus számítógépek, stb.), akkor már rendelkezésre áll a következő technológia (vákuumcsövek, tranzisztorok), ami átveszi az előző helyét, így biztosítva, hogy a fejlődés töretlen (és töretlenül gyorsuló) lehessen. Ma még nem tudjuk, hogy milyen technológia veszi át a jelenlegi helyét a számítástechnikában: lehetséges, bár egzotikusan hangzó jelöltek a fotonikus vagy a kvantumszámítógépek, míg mások a biológiai rendszerek lemásolásában látják a jövőt.

A transzhumanista jövőkép kiindulópontja szerint a közeljövő technológiai környezetét a ma emergens technológiáknak tartott informatikai és mesterségesintelligencia-kutatások, robotika, nanotechnológia, genetika és biotechnológia, valamint a kognitív tudományok alakítják ki. A fúziós erőművek (vagy még egzotikusabb energiaforrások), a molekuláris nanotechnológia és a génmérnökség elterjedése, valamint az űrbéli gyarmatosítás az energetikai és termelési technológiák gyökeres átalakulásával jár, a jelenlegi pénzügyi és gazdasági berendezkedés gyökeresen átalakul. A termelési lehetőségek korlátai lecsökkennek vagy eltűnnek, új fogyasztói igények és új gazdasági ágak jelennek meg. A lehetséges technológiai változások és következményeik már ma is beláthatatlanok. Akár egyetlen nagy jelentőségű találmány elég ahhoz, hogy érvénytelenítse világunk ortodox jövőképeit, együttes bekövetkeztük pedig felismerhetetlen és megjósolhatatlan jövőt jelent.



Keresés az oldalon