Van egy szokásom, amikor tényirodalmat olvasok – mindig egyből a végére lapozok megnézni a bibliográfiát / irodalomjegyzéket; ez nálam egyből meghatározza, mire számítsak. Kánai András jegyzeteinek terjedelme harminc oldal, és tudományos folyóiratra, tudományos-fantasztikus regényre, ismeretterjesztő könyvre, cikkre és teljesen efemer hírre is hivatkozik – szóval nem elég, hogy alaposan kikutatott, de még erőteljesen hibrid könyv [ More ]
Pierce Brown elsőkönyves író, a Vörös lázadás című könyve (Agave Kiadó, 2014, fordította: Török Krisztina) pedig az utóbbi évek egyik legsikeresebb debütálása volt az angolszász könyvpiacon, egy trilógia első kötete, amelynek azóta elkeltek a filmjogai is, több nyelvre lefordították, januárban megjelent a második kötet is, amely aztán a NY Times bestseller listájának 6. helyén kezdett…
Andy Weir A marsi című sci-fi regénye igazi sikertörténet. A 2011-ben amazon.comra feltöltött e-könyv látványos sikert ért el az olvasók körében (3 hónap alatt 35 ezer példányt vettek meg belőle), rögtön fel is karolta egy kiadó, idén februárban megjelent a nyomtatott változat, ami márciusban a New York Times bestseller listájának 12. helyére ugrott a hardcover [ More ]
Dan Simmons a ma is élő legnépszerűbb science fiction-szerzők egyike. Neve a hazai olvasók körében elsősorban a Hyperion Cantos kapcsán ismert, amely már több magyar kiadást is megért.
Mi most azonban egy másik sci-fi duológiájával foglalkozunk, ami valami egészen egyedi módon keveri össze Trója ostromát a Shakespeare szonettekkel, poszthumán társadalmakkal, jupiteri robotokkal és sok minden mással. Cikkünk második részét olvashatjátok.
Dan Simmons a ma is élő legnépszerűbb science fiction-szerzők egyike. Neve a hazai olvasók körében elsősorban a Hyperion Cantos kapcsán ismert, amely már több magyar kiadást is megért.
Mi most azonban egy két részes cikkben egy másik sci-fi duológiájával foglalkozunk, ami valami egészen egyedi módon keveri össze Trója ostromát a Shakespeare szonettekkel, poszthumán társadalmakkal, jupiteri robotokkal és sok minden mással.
Kim Stanley Robinsontól eddig sem állt távol a közeli és közép távoli jövő részletes feltérképezése, gondoljunk csak a nagyszerű Mars trilógiára, amelyből egészen érthetetlen módon csak a ciklusindító Vörös Mars jelent meg magyarul. Meglehetősen sajnálatos dolog, mivel a folytatások, a Green Mars és Blue Mars, semmivel sem rosszabb regények. Ebbe az univerzumba tér vissza tavalyi könyvében, mely a meglehetősen ügyetlen 2312 címet kapta.
Rég volt már, hogy egy filmet ennyire reménykedve és rajongva, ugyanakkor előítéletekkel és félelemmel telve várjunk. Sokan epekedve gondoltak rá, mások az év legnagyobb filmes bukását látták benne. Vártuk, mert lelkünk mélyén sóvárogtunk a Mars kietlen vörös pusztaságán kalandozni, mert szomjaztunk egy hús-vér fantasy történetre. John Carter jött, és nem hagyott maga után semmilyen nyomot. Ismertetőnk visszafogottan kesereg egy sort a film kapcsán.
1912-ben a Munsey-féle sajtóbirodalom vezető pulp-magazinja, az All-Story, folytatásokban közölni kezdett egy kalandos románcot, Under the Moons of Mars címmel. A történet hőse John Carter, konföderációs veterán és „virginiai úriember”, aki a polgárháború után aranyásóként próbál boldogulni, ám az arizonai hegyekben vad apacsokkal keveredik összetűzésbe, és csapdába esik egy kísérteties barlangban. Itt megmagyarázhatatlan testen kívüli élménye támad, és minden átmenet nélkül a Mars bolygón találja magát, amit a bennszülöttek Barsoomnak hívnak. Először a zöld marslakókkal ismerkedik meg: e négykarú óriások barbár társadalma az erőszakon és a harcos-becsületen alapszik, a nemesebb érzelmeket nem ismerik…
|