Érdekes az a hang, amit Sirokai Mátyás először A beat tanúinak könyve lapjain, és most A káprázatbeliekhez című kötetében szólaltat meg – illetve nem is ez az érdekes, hanem hogy ezekkel a kötetekkel milyen karaktert sikerült megteremtenie saját személyéből, gyakorlatilag két-három év alatt. A kozmoszba révedő prózaköltő imázsa ez, aki az újdonság erejével valami feltérképezetlen felé [ More ]
Ezt a könyvet a koffein hiánya okozta. Úgy képzeld el, hogy atomrészegre iszod magad este, reggel négykor kelsz, hogy bebuszozz a városba, miközben a téli erdőn keresztülderengő hajnalt bámulod az ablaknak nyomott fejjel, és a szarvasokra gondolsz, miközben a busz szabályos időközönként akkorákat ugrik, hogy kirepít az aszteroidák közé. Néha már azt se tudod, álmodsz, [ More ]
Karen Thompson Walker első regényét a young adult irodalomba sorolják, elsősorban a fiatal főszereplő miatt. A címke valahol jogos, hiszen a könyv fő motívuma egy kamaszodó lány útkeresése, és még szerelmi szál is akad benne; azonban megtévesztő is. A kulcsszó a hitelesség: a fiatalok nem idealizált, vágyteljesítő játék babák, hanem valós gondokkal és érzésekkel küzdő gyerekek, akik csak szeretnének felnőni a feje tetejére állt világban. És a Csodák kora itt emelkedik ki a sorozatgyártott ifjúsági regények közül, mert elég bátor és kegyetlen hozzá, hogy lekaparja a cukormázat a zsáner közhelyeiről.
Benedek Szabolcs Vérgróf-trilógiájának első két kötete, A vérgróf és A vérgrófnő idén jelent meg a Libri Kiadó gondozásában. Ennek apropóján beszélgettünk Benedek Szabolccsal vámpírokról, írói szokásokról, a regények születéséről és arról, vajon száz év múlva is létezik-e majd nyomtatott könyv. SFmag: Hány éves korodban kezdtél el írni? Benedek Szabolcs: Nem tudom egyértelműen megmondani. Annyi biztos, [ More ]
Folytatást írni hálátlan feladat. Az író és olvasó együtt helyezkedhet bele a kellemes, megszokott világba, ami hamis biztonságérzetet kelthet: ha olyan, mint az előző, akkor azért fanyalognak majd, ha túlságosan más, akkor meg azért. Benedek Szabolcs trilógiájának első kötete, A vérgróf akár önmagában is élvezhető történet, mely elsősorban a századelői budapesti hangulat és hiteles karakterei miatt maradt emlékezetes; és egy bizonyos ponton, mintegy mellékszereplőként, megjelenik a címben ígért vámpír is. Az idén ősszel megjelent folytatás, A vérgrófnő csavar egyet a felálláson: Budapest helyett helyszínnek Erdélyt választja, a vámpír pedig rivaldafénybe lép…
A cirkusz motívuma nem sűrűn fordul elő a fantasztikus irodalomban. Pedig sok feltétel adott a titokzatos atmoszféra megteremtéséhez: egy zárt, külsősök számára ismeretlen világ, amelynek kulisszái mögött éppúgy helye van a megtévesztésnek, mint a valódi mágiának. Erin Morgenstern első regénye épp ez utóbbira koncentrál.
|