Peter Jackson 1997-ben kezdett el dolgozni A Gyűrű Szövetsége storyboardján, így mondhatjuk, hogy most egy tizenhét éves, filmtörténeti jelentőségű projekt zárult le Az öt sereg csatájának bemutatójával. A film rögtön az események sűrűjébe visz, érezhető a szándék, hogy majd egyszer egy maratoni A hobbit filmnézés keretében egyszerre letoljuk a három részt, mert A Smaug pusztasága [ More ]
Az elején szeretném leszögezni, hogy a rajongók egy része számára teljesen mindegy, milyen a film, mert minden percnek örülnek, ami a kedvenc világukba viszi őket, a másik részük pedig óhatatlanul fanyalogni fog mindenre, ami nem úgy kerül megvalósításra, ahogy az az eredeti regényben le volt írva. Én meg olyan rajongó szemszögéből írok, aki szereti Tolkien [ More ]
Kelta hatások Tolkien műveiben? Erre a feltételezésre maga Tolkien igen hevesen reagált. „Mondanom sem kell, hogy nem kelták! Akárcsak a mesék sem. Ismerem a kelta dolgokat (sokukat eredeti nyelvükön, írül vagy walesiül), és mindig is kissé idegenkedve néztem őket: főleg az alapvető ésszerűtlenségük miatt. Élénkek a színeik, de mintha egy törött ólomüveg ablakot raknának össze [ More ]
Tolkien grandiózus opusa tele van varázslatos, mágikus, végső soron vallási elemekkel. Varázslók, istenek, misztikus jelenségek sorjáznak a lapjain, amelyekkel számos Tolkien-szakértő foglalkozik. Az elmúlt években indult vizsgálat, hogy a populáris kultúra egyes művei vagy elemei hogyan jelennek meg a különféle új vallási csoportok között, és ide kapcsolódik az ún. tolkieni miliő kutatása. Ebben a cikkben Markus Davidsen munkája alapján igyekszem röviden bemutatni a közösségeket, amelyek Tolkien műveire hivatkoznak.
J. R. R. Tolkien középkori irodalmat tanított Oxfordban, de itt ne csak a normann hódítás után keletkezett művekre gondoljunk (bár azokat is kutatta és tanítgatta rendesen), hanem az átlag magyar számára sokkal titokzatosabb és szokatlanabb időszak, az angolszász kor írásos emlékeire is. Britanniából a IV. század végén vonultak ki a római légiók , és a [ More ]
Ennek az írásnak egyszerű célkitűzése volt megvizsgálni Tolkien hatását az őt követő fantasy-hullámokban; útközben kiderült, dehogy egyszerű ez. Ennek a feladatnak nem lehet maradéktalanul eleget tenni (belegondolni is megterhelő), legfeljebb rávilágítani néhány csomópontra.
A mozikban már itt A hobbit, de vajon olvastátok-e J. R. R. Tolkien címadó regényét? Ha még meg, ajánljuk Tapsi kedvcsináló ismertetőjét, ha pedig már igen, akkor pedig emlékezzünk vissza együtt hajdani olvasmányélményünkre.
A december az SFmagon Tolkien jegyében telik. Csütörtökön hajnalban bemutatták Magyarországon Peter Jackson Hobbit-trilógiájának első darabját. Lássuk, hogy sikerült! Elöljáróban csak annyit: megérte rá várni.
Decemberben A hobbit premierjének örömére Tolkien hónapot tartunk, film- és könyvismertetőkkel, Tolkien forrásait és örökségét vizsgáló cikkekkel, valamint azt is megtudjuk, milyen az, amikor valakinek a hobbitok a hobbija. Tolkien érdekes író volt, alapos és sokoldalú ember, és még a fanyalgóknak is be kell ismerniük, hogy a fantasztikum meghatározó alakja, műveit, módszereit még ötven-hatvan évvel A Gyűrűk Ura megjelenése után is nehéz megkerülni. Nem csak a fantasy műfajára hatott, de egyesek szerint még a Greenpeace létrejöttét is ő ihlette – szóval ha Tolkienről van szó, mindig sok érdekességre lehet számítani. Tartsatok velünk!
Az elmúlt évek egyik legjobban várt filmje kétségkívül A hobbit. A sikeres A Gyűrűk Ura filmtrilógia után sokan örülnek, hogy a végül szintén háromrészesre duzzadt előzményt is Peter Jackson rendezi. Az SFmag szerkesztőség vajon mit vár A hobbit filmektől?
|