SFmag

A szuperhősfilmek mindig előhozzák belőlem a tízéves kissrácot, aki a 80-as évek közepén csillogó szemmel vadászta a nyomdából kilopott nyugati országoknak bérmunkában nyomtatott képregényeit, Hulkot, Pókembert, a Fantasztikus négyest.

A Marvel hősök közül Thor számomra kevésbé ismert karakter, első találkozásunk az 1989-es Alfa különszámban megjelent A monolit bosszújának a fináléjában volt, ahol egy aprócska jelenetet kapott: amikor a legyőzött Monolitra rákötnek egy kötelet, és Thor megpörgeti a Mjölnirt, majd feldobja az égbe, és ezáltal állítják szökési pályára a megtért főellenséget. Ezen túl lehet, hogy még akadt más hazai megjelenése is, de azokról lemaradtam, az ezredforduló után pedig már nem követtem rendszeresen a szuperhős képregényeket.

A Thor moziváltozatától már a trailer alapján sem lehetett a Nolan-féle Batman-széria vagy a Watchmen által fémjelzett mélységet várni, de még az X-men sorozat szintjét sem. Pedig az a Kenneth Branagh rendezte, aki számtalan Shakespeare filmfeldogozást tett már le az asztalra (pl. V. Henrik, Sok hűhó semmiért), és a Thor is egyfajta királydráma akar lenni, csak abból elég gyengécske.

A történet szerint Odin át akarja adni a másik dimenzióban létező Asgard trónját a fiának, de a másik fiú, Loki addig mesterkedik, míg Thor annyira felbosszantja az apját, hogy az megfosztja Thort erejétől és száműzi. Történetesen pont a Földre, ahol egy elszánt tudósnő, Jane Foster és csapata talál rá, de hamarosan megjelenik a titokzatos S.H.I.E.L.D. is. Loki közben tovább szövi gonosz terveit, hogy átvegye az Asgard feletti uralmat…

A film tökéletes példája az üres szórakozásnak: vannak benne valóban szép, de giccses  díszletek, vicces és fárasztó poénok, béna jelmezek,  blődebbnél blődebb párbeszédek és látványos akciók. (A mitológiai hűségtől most tekintsünk el, mert miért ne kezelhetnék lazán – bár a fekete bőrű Heimdall, mint a Bifröst őrzője azért még így is kicsit erős.)

Ettől még lehetne egy nézhető film, azonban a karakterek nem tudnak kitörni az egydimenziós szingularitásból. Ez főleg Natalie Portmanra nézve kellemetlen a Fekete hattyúban nyújtott lenyűgöző és Oscar-díjat maximálisan megérdemlő alakítása után. Aztán itt van még Sir Anthony Hopkins, mint Odin, de róla csak annyi jut eszembe, hogy ugyan, mégis mit keresett ő ebben a filmben?

A főhős, Thor, alias Chris Hemsworth az első asgaardi jelenetekben kifejezetten butának és antipatikusnak tűnik, ahogy simán bedől Loki nevetségesen béna manipulációs kísérletének.  Ezt követően a karakternek már esélye sincs pozitívba fordulni, igaz, nagyon meg sem próbálja (kivéve, amikor a hölgynézők kedvéért félmeztelenre vetkőzik a film közepén.). Az egoista hősből érett királysarjjá változása, mint karakterfejlődés pedig nagyjából úgy megy végbe, ahogy Anakin Skywalker átállása a sötét oldalra.

Ez a film arra jó, hogy elrágózzunk rajta, nézegessük a 3D effekteket, és elszürcsöljünk fél liter kólát, miközben a szereplők minden ötödik mondatban elpuffogtatnak egy közhelyet, vagy éppen valami egetrengető ostobaság történik (az vajon mennyire akart komoly lenni, amikor Erik Selvig professzor kidumálja Thort a S.H.I.E.L.D. hiperszuper ügynökeinek kezei közül, akik, miután Thor rommá vert több tucat ügynököt,  „logikus”, hogy elengedik).

sütögetünk, romantikázunk

Na, és van romantikus szál is kötelező 5 percben (kerti sütéssel), több sajnos nem jutott, így nagyjából a Klónok támadásában nyújtott szintet hozza.

Akadnak azért jó pillanatok is, a humor néha tényleg humoros (főleg Jane Foster egyetemista asszisztense jóvoltából), Stan Lee cameoja szokás szerint zseniális, a Mjölnirnek valóban súlya van, és némelyik akciójelent egész pofás, de ennyi. Valahol azt érezni, hogy a Thor az Ironman – Vasember-féle könnyed, tökös képregényfilm akart lenni, csak míg abban volt egy Robert Downey Jr., aki elvitte az egész mozit a hátán, itt nagyon hiányzott legalább egy szórakoztató és erős karakter.

Érdekességek:

• Joss Whedon már forgatja A Bosszú angyalai című szuperhősfilmet, amiben összehozzák Tony Starkot a Vasemberből, Hulkot, Thort és Amerikai kapitányt. És valószínűleg visszatér Loki is.
• A Thorban felbukkan a készülő Bosszú angyalai szuperhősfilmből Sólyomszem, alias Jeremy Renner is, aki szintén tagja lesz a Bosszú angyalainak.
• Chris Hemsworth nem először játszik sci-fiben. Vajon hányan ismertétek fel benne a J. J. Abrams féle új Star Trek nyitójelenetében hőssé vált George Kirköt, James T. Kirk apját?

Hozzászólások

hozzászólás