Ha csak a regényfelhozatalra néznék, inkább borúsnak látnám a hazai science fiction zsáner jövőjét. Az elbeszélések azonban reményre adnak okot, legalábbis a Móra által idén megjelentetett 2050 című kötet ezt sugallja számomra. A Sirokai Mátyás által szerkesztett novellagyűjtemény egy 2017-es pályázattal indult, amelyben arra kérték az indulókat, hogy az írók képzeljék el 2050 Magyarországát. Ilyen [ More ]
Igazából nem tudom, hogy a skandinávok mindig is értettek a végtelenül bájos meseregényekhez, vagy csak szerencsés véletlen, hogy Selma Lagerlöf után jött Astrid Lindgren, bár ez még nem magyarázná meg Tove Janssont és a Múmin-völgy furcsábbnál furcsább lakóit. De valójában nem is ez a fontos, hanem az, hogy a skandinávok igenis értenek a bájos meseregényekhez, [ More ]
Mit tehet egy fiatal leányzó, akinek apja egy fontos küldetésben tűnt el, országát pedig élőholtak fenyegetik a szomszéd királyságból? Először is, nem árt, ha szétnéz, megállapítja, hogy igen, egy ifjúsági regényben van, tehát kizárólag csak ő mentheti meg a világot, punktum. A többi már jönni fog magától. Persze, Sabrielt nem különös anyajegy vagy ősi jóslat [ More ]
A következő hetekben új tematikus időszakot indítunk: megkíséreljük röviden, néhány fontos szerzőn, regényen, jelenségen keresztül bemutatni az orosz fantasztikumot. A kialakított kép természetesen közel sem lesz és nem is lehet teljeskörű, hiszen mind az irodalom, mind a filmek, mind pedig más művészeti ágak vizsgálata során találhatunk sok érdekes területet. Fontos továbbá elismerni azt, hogy a [ More ]
Egy kicsit minden sci-fi-nek tűnik, ha kirakjuk az űrbe. Ez esetben a szerzetesek kerülnek oda, egy olyan monostorhajóval, ami nem is próbálja tagadni, hogy a középkorból szakították ki és állították napkörüli pályára. A kopernikuszi rend hitvilága is kicsit sci-fi-nek tűnik, a Nappal foglalkozó tudósok egyfajta szentesítésével és a központi csillag istenné tételével Sol néven. Az űrben bármi egy kicsit sci-fi lesz. Ez a kicsi pedig pont elég ahhoz, hogy megfelelő hátteret adjon egy ifjúsági regénynek.
Magyar Katalin Jeripusza néhol talán naiv és egyszerű, de hihetetlen képzelőerő és mesélőkedv buzog benne. Azért persze ne feledjük el, hogy ez egy Pöttyös Könyv volt, azaz a 8-12 éves lányoknak szánt ifjúsági sorozat darabja. Mesebolond kamaszlányként feledhetetlen élmény volt, de felnőttként is borzongató, megható történet.
Suzanne Collins Éhezők viadala trilógiája az elmúlt évek egyik nagy ifjúsági könyvsikere, és hamarosan az első kötetből készült filmet is láthatjuk, Jennifer Lawrence főszereplésével. Várhatóan nagy sikert fog aratni az is, és nem véletlenül; az első két kötetről itt írtunk elismerő szavakat.
A harmadik kötet – A kiválasztott – továbbviszi Katniss Everdeen és a tizenhárom körzet történetét, és egy grandiózus fináléban le is zárja. Spoilereket nem elkerülve (előre szólok) megpróbálom elmagyarázni, miért nem tetszett az utolsó könyv.
Azt mondják, a fiatalok nem olvasnak, pedig ez nem teljesen igaz. Mondjuk inkább úgy, a fiatalok specifikusan olvasnak, és roppant nehéz őket az adott kerékvágásból kizökkenteni. A vámpírregények mellett a disztópia is ugyanolyan népszerű – ennek okaira keresünk választ a disztópia-hónap keretében.
|