Itt egy film, aminek a címe és alcíme is annyira magabiztos, mintha a témának definitív darabját próbálná átnyújtani a nézőknek – Robert Eggers első rendezése valóban a boszorkányságról szól, annak legikonikusabb érájából, hiteles megjelenítése a new englandi folklór különféle szimbolikájának. Lehetetlen egy ilyen film elé alacsony elvárásokkal leülni, csakhogy mint mindig, a horrornak nagyon-nagyon működnie [ More ]
Néhány évvel ezelőtt (belegondolva, pont az Ólomerdő megjelenésének környékén) kezdtem megérteni a nézőpont fogalmát és jelentőségét. Általában a legegyszerűbb szemléltetés az volt, amikor a Lost bedobott egy-egy olyan epizódot (jobb esetben évadnyitót), amikor egy addig viszonylag ismeretlen és/vagy ellenszenves karaktert állítottak a középpontba, és az ő szemszögéből mutatták az eseményeket. Ekkor a teljes történet, annak [ More ]
[A szerző megjegyzése: Ez a három részes cikk együtt teszi ki annak a készülő monográfiának második fejezetét, amely a fantasy-irodalom történetét, fejlődését, hatásait vizsgálja – részletesen 1814-2014 között. A könyv részleteit közzétéve kérek segítséget, megjegyzéseket, kérdéseket, hozzáfűznivalókat, hogy az anyagból tényleg ne maradjanak le lényeges dolgok. „A fantasy elődei” című fejezet a fantasy inspirációs forrásait [ More ]
Az elmúlt/elkövetkező héten egyszerre három SFmagos szerkesztőnknek is jelenik meg sci-fi/fantasy regénye, amiket a következő napokban bemutatunk Nektek: Kleinheincz Csillától az Ólomerdő (Gabo Kiadó) és Moskát Anitától a Bábel fiai (Gabo Kiadó) a Könyvfesztiválra érkezik, Brandon Hackett: Az időutazás napja (Agave Kiadó) pedig néhány napja kapható. Most Kleinheincz Csilla Ólomerdőjéről olvashattok ismertetőt. Amikor egy magyar [ More ]
|