2018-ban az Insomniac Games fejlesztésében megjelent egy új Pókember videojáték, Marvel’s Spider-man címen (itt írtunk róla), részemről az egyik legjobb szuperhős játék, amivel játszottam, nehéz eldönteni, hogy a Batman: Arkham City vagy ez a nagyobb kedvencem, de Peter karaktere, az egész Spider-man-világ hangulata és szerethetősége miatt talán az Insomniac játékát választanám. De mitől volt ilyen [ More ]
Érdekes, Pókember a mai napig egyszerűen nem tud kikopni az életünkből, és annak ellenére, hogy csak vásznon már kismillió verzióban találkoztunk már vele, még mindig nem fáj, ha jön egy újabb. Persze feltesszük a kérdést, vajon van-e szüksége a világnak egy újabb Pókember-filmre, de úgy gondolom, hogy amíg minden kijövő projekt jobb, mint az azt [ More ]
Már alig vártam, hogy megoszthassam ország-világgal a jó hírt: a Hazaérkezéssel a Pókember-filmek eddigi legjobb darabja érkezett meg a mozikba. Ez persze nagyobb szó lenne akkor, ha a korábbi verziók zseniálisak lettek volna, de hát nem voltak azok, viszont most végre nem kell ezen tovább rugóznunk. A legszebb az egészben az, hogy még csak nem [ More ]
2002-ben került a mozikba Sam Raimi Pókembere, amit 2004-ben és 2007-ben követtek a folytatások, hogy aztán 2012-ben újraindítsák a hálószövő filmsorozatát. A rendezői székbe az 500 nap nyárt jegyző Marc Webb került, Tobey Maguire-t Andrew Garfield váltotta le, az organikus hálóvető helyett – szerencsére – megkaptuk az eredeti mechanikus szerkentyűket, amik valahol mégis csak azt bizonyítják, hogy Peter Parker nem teljesen elveszett a tudományok területén. Ezt leszámítva azonban láthattuk megint, hogyan tesz szert hősünk képességeire, hogyan veszti el nagybácsikáját részint saját hibájából fakadóan, illetve hogyan teszi meg életcéljának, hogy az ártatlanokat védje, a szupergonoszok száját meg elkenje, de jól.
|