Aki az elmúlt években szláv vagy orosz mitológiával átszőtt fantasy-t szeretett volna olvasni, volt miből választania – elég, ha Catherynne M. Valente Marija Morevnájára, Orson Scott Card Bűvöletére vagy akár Naomi Noviktól a Rengetegre gondolunk. Ebbe a sorba illeszkedik Katherine Arden, ami miatt kicsit aggódtam is, hogy vajon tud-e még újat mutatni, érdekes-e, különleges-e még [ More ]
Itt egy film, aminek a címe és alcíme is annyira magabiztos, mintha a témának definitív darabját próbálná átnyújtani a nézőknek – Robert Eggers első rendezése valóban a boszorkányságról szól, annak legikonikusabb érájából, hiteles megjelenítése a new englandi folklór különféle szimbolikájának. Lehetetlen egy ilyen film elé alacsony elvárásokkal leülni, csakhogy mint mindig, a horrornak nagyon-nagyon működnie [ More ]
Az európai mesék világa elválaszthatatlan az erdőségektől. A szereplők eltévednek, vagy éppen elrejtőznek bennük üldözőik elől, a fák megbüntetik vagy megjutalmazzák őket, próbatételeket állítanak elébük. Az erdők elsőbbsége jóval azután is tartja magát, hogy megszűntünk természeti népek lenni, a műmesék manapság is szívesen mesélnek erdei állatokról, tündérekről, viszik be hőseiket a vadon szívébe, és a [ More ]
Az elmúlt/elkövetkező héten egyszerre három SFmagos szerkesztőnknek is jelenik meg sci-fi/fantasy regénye, amiket a következő napokban bemutatunk Nektek: Kleinheincz Csillától az Ólomerdő (Gabo Kiadó) és Moskát Anitától a Bábel fiai (Gabo Kiadó) a Könyvfesztiválra érkezik, Brandon Hackett: Az időutazás napja (Agave Kiadó) pedig néhány napja kapható. Most Kleinheincz Csilla Ólomerdőjéről olvashattok ismertetőt. Amikor egy magyar [ More ]
Kedvelem a népmesefeldolgozásokat, azokat meg különösen, amelyek nem csupán átdolgozzák a modernizált elemeket, hanem a már ismert fordulatokat teljesen új megvilágításba helyezve képesek új történetet elmondani. Ilyen a Deathless is: látszatra egy híres orosz népmese (és annak számos variációjának) feldolgozása, a valóságban azonban ennél jóval több.
|