SFmag

A regény, amit a hazai sci-fi olvasók már több, mint tíz éve várnak. Szerencsére az Agave Kiadó felkarolta Simmonst, új fordításban kiadták a klasszikus köteteket, tavaly pedig megkaptuk az Endymiont, ahol három évszázaddal később vehettük fel a fonalat, a Hegemónia bukása után, amikor a látszat ellenére kiderül, hogy a gigászi, az egész emberi faj jövőjét meghatározó harcnak még koránt sincs vége. Az Endymion felemelkedése ott veszi fel a fonalat, amikor megindul az egész Galaxist megváltoztató ütközet utolsó nagy csatája.

nehéz megítélni Dan Simmons 1996-os Endymion című regényét, ami a nagy sikerű Hyperion-ciklus harmadik darabja – ugyanis a két Hyperion regénnyel és a folytatással, a The Rise of Endymionnal valójában egy nagy történetet kapunk. Az Endymion egyszerre új regény és folytatás, ismerős és ismeretlen komponensekkel. Ráadásul az események nem kapnak lezárást a kötet végén, csak a folytatással együtt lesz kerek Raul Endymion története.

Tavaly novemberi indulás óta az SFmag.hu-n a mostanival együtt kereken 400 cikket, ismertetőt, esszét és hírt olvashattok. A Mesék az archívumban sorozatban időnként kutakodunk egy kicsit az archívumunkban, és felelevenítjük néhány régebbi, érdekes cikkünket, akár valamilyen aktualitás miatt, akár csak azért, mert szerintünk több figyelmet érdemel.

Ezúttal többünk kedvencére, a tavaly novemberben közölt Dan Simmons: Hyperionjáról írt cikkre a esett a választásunk, mégpedig annak apropóján, hogy a múlt héten megjelent a folytatás, a Hyperion bukása.

Békési József (Béka) és Huszár András (Gaines) a Hyperion újrafordításáról, régi verslistákról és arról, hogy a Google a fordítónak is a barátja

Szépirodalom vs. SF. A vita – művészet-e a sci-fi, a fantasy – nem csak az irodalom berkeiben dúl, de a képzőművészetben is jelen van. Négy részes sorozatunkban ezt járjuk körül illusztrációk, rövid képelemzések révén

Peter F. Hamilton írói pályáját még a ’80-as évek végén kezdte, de igazán ismertté a ’90-es évek második felében vált a Night’s Dawn trilógia, más néven a Confederation saga révén. Ez a sok szálon futó, monumentális űropera 3*1200 oldalon át sodorja magával az olvasót, és hozta meg Hamilton számára a sikert világszerte. Ma ő Anglia legnagyobb példányszámban fogyó sci-fi írója (igen, úgy tűnik, még Iain M. Banksnél és Alastair Reynoldsnál is népszerűbb), és a modern űropera kiemelkedő egyénisége. Ezúttal a Pandora’s star című kétkötetes ciklusának első regényét mutatjuk be.

A mára már alapműnek számító regényciklus Dan Simmons legismertebb munkája, mely viszonyítási ponttá vált a modern SF-ben. A Hyperion óriási kaland térben is időben, Simmons pedig egy óriási fantáziával megáldott szerző, aki otthonosan mozog az irodalomban és a tudományban egyaránt. A ciklus első kötete újbóli megjelenésének apropóján most górcső alá vesszük, mitől is olyan különleges ez a mű.