Peter F. Hamilton írói pályáját még a ’80-as évek végén kezdte, de igazán ismertté a ’90-es évek második felében vált a Night’s Dawn trilógia, más néven a Confederation saga révén. Ez a sok szálon futó, monumentális űropera 3*1200 oldalon át sodorja magával az olvasót, és hozta meg Hamilton számára a sikert világszerte. Ma ő Anglia legnagyobb példányszámban fogyó sci-fi írója (igen, úgy tűnik, még Iain M. Banksnél és Alastair Reynoldsnál is népszerűbb), és a modern űropera kiemelkedő egyénisége.
Hamilton a Pandora’s Starban sem adta alább 1150 oldalnál, vaskos féltégla ez, ráadásul van egy közvetlen folytatása, a Judas Unchained, ami újabb 1250 oldalon zárja le a kétkötetes ciklust.
A történet kezdetén 2050-ben járunk, az első Mars-expedíció landolásának pillanatánál. Wilson Kime pilóta és társai által várt, felemelő pillanatot, az űrutazás korának újabb mérföldkövét, azonban megzavarja néhány szemtelen kaliforniai fizikus, Nigel Sheldon és Ozzy Isaacs, akik a CalTechről nem sokkal korábban egy kísérleti féreglyukat nyitottak a vörös bolygóra. Sheldon egy saját maguk által tákolt szkafanderben nézi végig a Marsra szállást, és üdvözli némi fricskával megfűszerezve Kime-éket, és egyúttal darabokra zúzza az álmaikat.
A féreglyuk-technológia felfedezése egyben az űrkorszak végét is jelenti: az emberi faj egy egészen más utat talál a terjeszkedésre: a csillagok közti hosszú utazás helyett azonnali átjárókat nyit ezek lakható bolygóira. A Nemzetközösség 2380-ra, előre megtervezett fázisokban több száz bolygót kolonizált már, az emberi faj békésen fejlődik és terjeszkedik tovább, a megfiatalító eljárás és a biztonsági másolatként lementhető és visszaállítható tudat, valamint újraklónozható testburok több évszázados életet, már-már halhatatlanságot biztosít a polgároknak.
A veterán űrhajós Wilson Kime álmait ugyan évszázadokkal korábban tönkretették, azonban váratlan esélye nyílik a visszavágásra, és hogy újraélje a régi dicső napokat. Dudley Bose, egy távoli kolónia csillagásza ugyanis egy különös jelenséget fedez fel a Földtől több, mint ezer fényévnyire, messze túl a féreglyuk-technológia jelenlegi hatósugarán. A tudós két egymáshoz közeli csillagot vizsgál éppen, amikor is azok váratlanul eltűnnek, mintha valaki egyszerűen lekapcsolta volna őket. Mint kiderül, a Dyson Alfa és Béta névre keresztelt napokat gigantikus burokba zárta egy rejtélyes és az emberekénél jóval fejlettebb technikával rendelkező erő. A Nemzetközösség tanácsának feltételezése szerint az ott lakók elzárkóztak valami elől, és ez azt is jelenti, hogy odakint ismeretlen ellenség tartózkodik, ami akár a Nemzetközösséget is veszélyeztetheti.
A Nemzetközösség biztonsága érdekében egy csillaghajót építenek, amely a féreglyuk-technológia módosítása révén saját erejéből eljuthat oda, hogy információkat szerezzen a helyzetről, és a történelmi küldetés parancsnokául Wilson Kime-t kérik fel, mint az egyetlen élő embert, akinek egyáltalán van űrhajós tapasztalata. A Második esély névre keresztelt csillaghajó elindul négy hónapos útjára, hogy kiderítse, mi történt a két csillaggal, azonban nem sejthetik, hogy a feltételezett ellenséget nem kívül, hanem odabent kell keresniük. Valakinek nagyon jó oka volt, hogy elzárjon két szomszédos csillagrendszert.
És ez csak a regény magja, mert az 1200 oldalon számtalan párhuzamos szál fut, amelyek aztán egyre inkább összekapcsolódnak. Itt van például a High Angel nevű, több kilométeres, értelemmel bíró értelmes csillaghajó, amely az értelmes fajokat kutatja, vagy az egyik Nemzetközösség bolygón évszázadokkal korábban lezuhant ismeretlen idegen űrjármű, a Starflyer feltételezett és a Nemzetközösségbe beépült ügynökei, egy lázadó csoport, akik úgy sejtik, hogy a Starflyer manipulációi vezettek Pandora csillagának kinyitásához, de megférnek egymás mellet a politikai manipulációk, a krimiszál és remek ötletek, mint például a Nagy Féregjárat Rablás megvalósítása.
Hamilton szokása szerint tucatnyi szereplőt mozgat, és nincs igazán központi karakter. Ez a fajta írói megoldás azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a karakterek nem lesznek elég erőteljesek, és ez itt is így van, a Pandora’s Star nem a karaktereitől lesz emlékezetes, hanem attól az elképesztően részletgazdag világról és sokrétű történettől, amit elénk tár. A sok, párhuzamos szál között van egy-két felesleges mellékvágány, de 1000 oldalnál úgy tűnik, elkerülhetetlen a felesleges ballaszt.
Olvasás közben többször eszembe jutott Dan Simmons zseniális Hyperion ciklusa, valamint Szergej Sznyegov 80-as évekbeli Istenemberek regényfolyamának hangulata. Előbbi azért, mert a Commonwealth féreglyukakkal összefűzött, csillagpontosan terjeszkedő világa némileg hasonlít Simmons térkapukkal operáló Hegemóniájára, utóbbi pedig azért, mert a Második esély útja a Dyson csillagokhoz felidézte bennem azokat a részeket, amikor az Istenemberekben az Eli admirális vezette emberi felfedezők először hatoltak be a Plejádok csillagaihoz. Egyébként ez az utazás regény legerőteljesebb része, na meg természetesen az, amikor kiderül, hogy mi is rejtőzik valójában a Dyson-burok mögött.
Összességében a Pandora’s Star egy olyan sodró lendületű, monumentális modern űropera, némi hard-scifi látásmóddal fűszerezve. Sajnos nem tudom, hogy ezeket a vaskos könyvsorozatokat meri-e valaha hazai kiadó felvállalni. A Tuan nemrég megpróbálkozott Hamilton egy önálló regényével, A földre hullt sárkánnyal, de kiadási tervbe vett újabb Hamilton-regényekről sajnos egyelőre nincs hír.
További információk:
- A Pandora’s Star (Pandora csillaga) a Commonwealth-saga első regénye 2004-ben jelent meg, de szigorú értelemben véve nem ez az első regény, hanem a még 2002-ben írt, és a közeljövőben játszódó Misspent Youth a Commonwealth – Nemzetközösség emberi világának alapjait fekteti le a megfiatalító eljárás technológiájának elterjedését és társadalmi hatásait boncolgatva
- A Commonwealth-saga idővonala nem ér véget a Judas Unchaineddel. Hamilton 2007-ben egy új trilógiába kezdett, ami ugyanebben az idővonalban játszódik, azonban 1500 évvel később. A Void-trilógiában számtalan a Pandora’s Starban megismert szereplő felbukkan, de a tovább terjeszkedő Commonwealth egy teljesen új, galaxis méretű konfliktussal találja szemben magát, a Galaxis közepén lévő fekete lyukból nyíló alternatív univerzum csábításával.
Linkek:
Egy 2010-es interjú a sok közül Hamiltonnal.
Hozzászólások
["; echo the_author_posts_link(); echo " további írásai]"; } else { print '
A cikk írója nem adta meg az LFG.HU-s azonosítóját (vagy nincs neki).'; } ?>
pandorasstar masfeleve ittpihen audiobookban nalam .. 😉 asszem ma lefekveskor belehallgatok 😉
http://igyjaras.hu/pandorass.jpg
anarchoid:
Rövidített verzió vagy a teljes? Azért audiobookban ezt végighallgatni nem egy rövid időtöltés.:D És ez csak a sztori első fele. Hamilton egy állat ezekkel a féltégláival. Tisztára, mint George R. R. Martin, csak termékenyebb.
Hát igen Reynlods mellet az ő műveire lennék kiváncsi főleg a „Night’s Dawn” könyvekre és a „Commonwealth Saga” valamit a „Void Trilogy” sem vetném meg:-)
hackett :
nemtomroviditett-e , 800megas audiobook szvs znem kicsi 😉 az atlaghoz kepest szvsz ez nagy 😉
Van olyan Hamilton könyv, amit kezdésnek ajánlanátok, vagy kezdhetek mondjuk a Pandora’s Star-ral is?
marcus:
Én a Pandora’s start ajánlanám. Ez egy kétkötetes ciklus, a folytatása a Judas Unchained, és ezzel lezárul a sztori.
Bár, Crei pl. ha jól tudom, úgy olvasta a Void trilógiát (hó végén lesz róla ismertető), hogy még nem ismerte a Pandora-Judas duológiát, de ez abszolút nem volt számára zavaró, hiszen vagy 1500 évnyi idő telik el a kettő között.
Aztán ott van még a Night’s dawn trilógia az ezredfordulóról, ami igzán ismertté tette Hamilton nevét, ez is nagyon jó állítólag.
Szóval, mivel én a Pandorát olvastam tőle elsőként, szerintem ez egy elég jó kezdés.:) Ráadásul én kb. 2300 HUF-ért vettem, amennyiért nemhogy 1200 oldalas sci-fit nem lehet magyarul kapni, de sajnos még 300 oldalast se nagyon.:(
Földre hullt Sárkány tökéletes kezdésnek. Nem is túl hosszú, és annyira nem is szerteágazó, mint a Void vagy a Night’s Dawn. …és magyarul is elérhető.
A Greg Mandel sorozatból esetleg olvasott valaki? Mert engem per pill az érdekelne leginkább.
A Földre hullt sárkány amúgy sztem is jó kezdés
Én sem olvastam
Pont az ilyen könyvekhez találták ki az e-könyv olvasókat 🙂
7 dolcsiért megkapom az 1000 oldalt. Azt hiszem ezt nem hagyhatom ki, különösen mivel nagyon jókat irtatok róla.
Elolvasva
Öt és fél csillag 🙂
A folytatás is itt van a polcon