Aligha meglepő, hogy kevés anyagot találni az interneten a dán fantasztikus irodalomról; az egyik cikk szerzője, Knud Larn szerint az 5,5 millió lakosú országban az SF minden szempontból kis volumenű. Akadtak kísérletek „rendes” SF magazin rendszeres kiadására, de azok mind kudarcba fulladtak, vagy pedig átalakultak az igencsak szűk rajongótábor fanzinjaivá.
Dánia erősen angolszász befolyás alá került a második világháborút követően, és ez tetten érhető SF irodalmi életén is. Évente mintegy ötven könyv jelenik meg dán nyelven, ezek nagy része fantasy és ifjúsági irodalom. A dán SF szubkultúra tagjaira nagyban jellemző, hogy angolul olvasnak, és már jóval azelőtt megismerik a friss megjelenéseket, mielőtt azokat dánra fordítanák (ha ez egyáltalán megtörténik).
Dán SF szerző nem sok akad, a kétes hírű Wikipedia két írót emel ki: Hans Henrik Løyche-t és Erwin Neutzsky-Wulffot. Előbbi szerzővel a közelmúlt EuroConjain találkozhatott a közönség, 2007-ben a legjobb európai SF író címre jelölték, míg utóbbi szerző filozófus, magát mégis kifejezetten SF íróként aposztrofálta, és úgy véli, az SF a legjobb módja a mai kor mitológiájának művészi kifejezésére.
Egyikükkel sem találkozhatunk azonban az angol nyelvű, valószínűleg legfrissebb (2010-es) dán kiadványban, a legnagyobb rajongói klub, a Science Fiction Cirklen (SFC) jegyezte, Sky City című antológiában.
A rajongói bázis meglehetősen kicsi, mintegy 150-200 ember mozgatható meg egy-egy rendezvényen, mégis aktívak, és több csoportosulás is létezik. A legnagyobb a már említett SFC, amelyet 1974-ben alapítottak. Mintegy 100 tagja van, és elsősorban a sci-fi irodalomra fókuszál. Évente 4-8 kiadványt jelentetnek meg, főleg külföldi SF könyvek fordításait. Minden évben novellapályázatot hirdetnek a hazai szerzőknek több korosztályban (10-16, 17-20, 21 év felettiek), és minden kategória nyertese bekerül a SFC stílusosan csak Science Fictionnek nevezett fanzinjába. Fordításokat is közölnek, nem csak angolszász íróktól. A SFC másik kiadványa, a Proxima kétszer jelenik meg évente, mely több mint száz oldalas kritikai kötet, tanulmányokkal, cikkekkel, bibliográfiákkal. A tagság fanzinja, a Novum évente négyszer tudósít a rajongók tevékenységéről.
A dán SF rajongók nagy találkozója a DanCon, melyen kívül évente 8-10 alkalommal tartanak informális találkozókat is Koppenhágában.
A 2003-ban alapított, ugyancsak kb. 100 fős Fantastik egyesület szervezi az éves Fantastik-fesztivált, amelyre rendszerint nemzetközileg ismert alkotókat is meghívnak. Zászlaja alatt a fantasztikum minden ágát egyesíti, a horrortól a fantasy-ig, filmektől kezdve a képregényeken át az irodalomig. A tagság fanzinja a Himmelskibet, évi négy megjelenéssel, cikkekkel, kritikákkal, novellákkal.
A Trekkies – ahogy a neve is mutatja – a Star Trek rajongókat tömöríti, közel 600 fős tagsága azonban egyáltalán nem aktív (kb. 50 embert vonz egy élő találkozó). Nekik is van saját fanzinjuk, és még „ST ki mit tud”-okat is szerveznek. Rajtuk kívül persze megvan a rajongói bázisa a Star Warsnak, a Harry Potternek, és A Gyűrűk Ura-regényeknek is. A HP fanok elérték, hogy a Potter-fesztiváljuk vendége volt 2010-ben J. K. Rowling.
EuroCont 2007-ben tartottak Koppenhágában, melynek magyar vonatkozása is van: ekkor adták ki az angol nyelvű, és több európai szerző műveit tömörítő Creatures of Glass and Light: New European Stories of the Fantastic c. kötetet, melyben Szélesi Sándor is szerepel Teremtő évek (Creative Years) c. novellájával. (Magyarul a Profiterol Magazin 2005/10. számában olvasható).
És milyenek is lehetnek a dán SF írók művei? Andreas J. Søe, a Himmerskibet kritikusa 2006., 2007. és 2008. években megjelent Science Fiction fanzin számairól írt beszámolót. Ez teljes terjedelmében angol nyelven elérhető (linket lásd a források között). Összefoglalva elmondható, hogy a hangvétele kritikus, csak kevés szerzőt és novellát emel ki, amelyeket szerinte érdemes volna esetlegesen angolra fordítani. Az egyikük a rajongóból lett SF író Richard Ipsen, aki szerepel az említett 2010-es kötetben, és akit Jeff VanderMeer is méltat a Locusmagon, mint olyan szerzőt, akire érdemes odafigyelni.
A kritikus szerint valamennyi szám hiányossága, hogy a novellák túl rövidek (köszönhetően az igencsak korlátozott leütésszámnak, amit a pályázaton határoz meg a Cirklen). Némelyik nem is igazán történet, nem áll össze, az ötletek felvázolása mellett nem marad idő karakterábrázolásra, egy részük szimplán rosszul van megírva. Ráadásul a novellákat nem csak az alacsony leütésszám, de az évről évre meghatározott tematika is behatárolja. Olyan témákat adtak meg, mint pl. „a dánok és a Hold”, „dánok és időutazás” illetőleg „dánok találkozása az idegen lényekkel”. Søe szerint az is nagy probléma, hogy a novellák előtt nem tüntetik fel a szerző életkorát: nyilván másképp kezelendő egy olyan történet, amit mondjuk egy tizenkét éves gyermek írt, mint az, amelyiket egy felnőtt…
Mi lehet tanulság mindebből számunkra?
A lelkesedés és az összefogás képes arra, hogy életben tartson fanzinokat, sőt, még egy EuroCon rendezést is megért. (Arra tippelek, hogy tagdíjakból és önzetlen adakozásból dobják össze a pénzt erre a sok kiadványra, de az is lehet, hogy részben egyszerű fénymásolatban, esetleg hírlevélként terjesztik őket). Manapság hazánkban az SF közbeszéd egyik kulcskérdése, hogy vajon le van-e maradva a hazai science fiction a külföldi legjobbaktól, vagy sem, illetőleg az árok (szakadék, kanyon) betemethető-e egy szép napon. Az SF az ötletek irodalma, legalábbis ez nem elhanyagolható szempont, ezt pedig legjobban úgy fejlesztheti egy SF író, ha sokat olvas, azon belül is lehetőleg sok fantasztikus irodalmat vesz kézbe. Elvileg ez a dánoknál alap, az angolszász hatás náluk sokkal nagyobb, mint nálunk, azonban Søe tartalmi ismertetőit elnézve – bekalkulálva, hogy a novellák egy részét gyerekek írták –, mégsem tűnnek eget rengetőnek, frissnek, eredetinek az ötletek. Søe pedig néha maga sem állja meg, hogy ne szúrjon be egy-egy kritikai észrevételt az ötlet felvázolása mellé. (Mivel a novellák csak dánul olvashatók, a The Portalnak készült cikkben a kritikus nem látta értelmét a részletes elemzésnek, inkább a tartalmi ismertetőnek, mert abból magunk is következtethetünk az általános minőségre).
Ugyanakkor dicséretre méltó és követendő a dánok azon törekvése, hogy angol nyelven is elérhetővé tegyenek novellákat, remélhetőleg jövőre ezt hazánknak is sikerül pótolnia az SFportal e-bookjai révén.
Források:
Andreas J. Søe kritikái a Science Fiction fanzin egyes számairól
Creatures of Glass and Light: New European Stories of the Fantastic
Sky City – New Science Fiction Stories by Danish Authors
An overview of international SF and F by J. VanderMeer
Hozzászólások
[lorinczy_judit további írásai]
Érdekes cikk, jópofa egy kis betekintést nyerni így más országok sci-fi helyzetébe. 🙂
(És annyira magas labda, ezért nem tudom megállni: nem tudom, hogy rájuk hatott-e a Jurassic Park, de az egyiküktől, ha tudna magyarul, megkérdezném: „hol a dínóm, dánom?” 😀
Jó, persze ezért sem tanulnak meg magyarul, és hát nálunk sincs Jurtassic Park – pedig ha lenne magyar dínóklónozós regény…)