SFmag

Az időutazás kockázatos dolog, egy rossz döntés miatt egész idővonalak kerülhetnek veszélybe. Ugyanakkor az egyik világ halála egyben egy másik születését is jelenti és nem biztos, hogy az rosszabb az eredetinél. Már amennyiben beszélhetünk eredetiről.

Oliver Henkel 1973-as születésű német író, a Die Zeitmaschine Karls des Grossen (Nagy Károly időgépe, a továbbiakban Zeitmaschine) című bemutatkozó regénye 2001-ben jelent meg. Azóta két további regénye, egy novelláskötete és egy különálló elbeszélése jelent meg, közös jellemzőjük, hogy valamennyi alternatív idősíkokon játszódik. Az itt tárgyalt műben a Nyugat-Római Birodalom bukását sikerült megakadályozni, a Kaisertagban (Császárnap, 2002) sosem került sor az első világháborúra, az Im Jahre Ragnarökben ( A Ragnarök évében, 2009) pedig megvalósult Henry Morgenthau amerikai pénzügyminiszter terve, melyben Németországot drasztikusan megcsonkítják és agrárországgá alakítják át.

A Zeitmaschine történetét Andreas Sigurdius, egy fiatal keleti gót származású római polgár nézőpontjából kísérjük figyelemmel. Hősünk a mi időszámításunk szerinti 796. évben él egy rendkívül felvilágosult és toleráns Római Birodalomban. A niceai hitvallásúak (azaz a katolikusok) és az ariánusok békében megférnek egymással, a tudomány sokat fejlődött Odoaker sikertelen 476-os puccskísérlete óta, így csaknem idilli az állapot. Csaknem, mert a perzsa nagykirály a Kelet-Római Birodalom lerohanására készül és Frankföldön is furcsa dolgok történnek, az odaküldött kémek pedig sosem térnek vissza. Leendő apósa, Marcellus Sator ezúttal Andreast küldi a frankok közé kémkedni, aki viszonylag hamar fényt derít a frankok sötét titkára, hogy a jövőből származó technológiák segítségével döntő csapást akar mérni Rómára.

Andreas világa ugyanis egy a mienkhez nagyon hasonló világból indult időutazás mellékterméke, de a hibát elkövető ember Nagy Károly fogságába esett, így kiderült, hogy a másik világban sokkal dicsőbb szerep vár Károlyra. Két terv is készül az „isteni rend helyreállítására”, Andreas és újonnan szerzett társa, a korrekció végrehajtására visszaküldött időutas a békésebbik megvalósításán fáradoznak. Az olvasóban joggal merül fel a kérdés, érdemes-e restaurálni azt a világot, amely a valóban sötét középkorral kezdődött, majd kataklizmák sora követte egymást. Az agresszív keresztény térítés következtében például elpusztult az Andreas Sigurdius világában még jelen lévő mágia is.

Oliver Henkel

Oliver Henkel könyve nem az időutazás magyarázata miatt érdekes, abból csak a történet szempontjából leglényegesebb információkat kapjuk meg. Ami a művet igazán értékessé teszi, az a rendkívül jól átgondolt történelmi háttér, a perzsa-római csata leírása egy valódi történelmi regénynek is dicséretére válna. A mellékszereplők közül igen izgalmas Einhard karaktere, aki egyszerre törekszik ura dicsőségének növelésére és a béke fenntartására, míg ellenpontja, Wibodus egyértelműen katonai úton akarja megtörni Rómát.

A regény print on demand konstrukcióban jelent meg, volt olyan kritika, amely csodálta is, hogy a szerző nem talált „rendes” kiadót. A Zeitmaschine 2002-ben elnyerte a Német Science Fiction Díjat, ahogy a következő kötet, a Kaisertag is. Ennek ellenére a 2009-es Im Jahre Ragnarök az első Henkel-kötet, amely hagyományos kiadónál látott napvilágot.

A könyv számos morális kérdést is felvet, ráadásul egyáltalán nem érződik rajta, hogy első regény. Szívből ajánljuk a „mi lett volna, ha” valamennyi rajongójának.

Link:

A szerző honlapja

Hozzászólások

hozzászólás