Időnként belefutok (hol komolyabb, hol vicceskedő) beszélgetésekbe, ahol szerényebb körülmények között élő, marginalizált, vagy egyenesen életen át tartó traumák terhével örökre összezárt olvasók piszkálgatják Margaret Atwood könyveit, hogy ő igazából legfeljebb a jómódú fehér szereplőit tuszkolja olyan fiktív szituációkba, amelyekkel be lehet aratni a jól termelő empátiapontokat, közben meg rengetegen élnek sokkal rosszabb körülmények között [ More ]
