Hogyan lehet valaki egyszerre racionális tudós és hívő? Vallás és spekulatív fikció hetünk második cikkéből többek közt erre a kérdésre is választ kapunk.
Isaac Asimov írja egy helyen, hogy a science fiction hőskorában nem volt tanácsos zsidós hangzású névvel pulp-elbeszéléseket írni. Ő maga egyébként az első szerzők egyike, aki nevében is felvállalta zsidó identitását. Azonban egy ideig még az Alapítvány atyja sem gondolt arra, hogy a Biblia népét kapcsolatba hozza robotokkal, űrhajókkal vagy galaktikus szörnyekkel. Ugyanilyen skandallumnak számított, ha egy sci-fi író vallásosnak mondta magát. Továbbmenve: a zsidó vallás és témakör spekulatívabb megjelenítése sem számított gyakorinak, sőt.
Szerencsére mára megváltozott a helyzet. Ennek egyik ékes bizonyítéka a vallását aktívan megélő, a Massachusetts állambeli Brookline-ban élő, többszörös Hugo- és Nebula-finalista sci-fi író, Michael A. Burstein is.
