Az öregember az alkonyi sivatagból érkezett, hosszú, ősz szakálla a földet seperte, és homokszín tunikája lötyögött vézna tagjain. Akkor már negyven napja nem esett az eső. A lótuszvirágok haldokoltak a kőházak falai mellett, fehér szirmukban megkövesedett a nektár, az éhező falusiak pedig kétségbeesetten járkáltak az utcákon, karjukban csontsovány gyermekeikkel, akiket jobban szerettek még virágaiknál is.  [ More ]



Keresés az oldalon