SFmag

Új sorozatba kezdünk itt, az SFmagon. Stábunkban ugyanis nemcsak olvasók, de olvasó írók is megtalálhatók. Mivel minden írónak megvan a maga kedvenc olvasmánya, arra gondoltunk, hogy érdemes lenne ezeket elétek tárni. Ismerjétek meg, hogy milyen írásokra és miért mondhatja szerkesztőségünk egy-egy tagja: bárcsak én írtam volna! Vallomással kell kezdenem: nem vagyok túlzottan nagy híve az  [ More ]

A Tűz lobban a mélyben után a hazai sci-fi olvasók 1993 másik Hugo-díjas regényének, a Doomsday Book magyar kiadásának is örülhettek 2012-ben, amelyet a Galaktika magazin kiadója, a Metropolis Media jelentetett meg.

2006-ban A szivárvány tövében (Rainbows End) című regény egy olyan jövőt vizionált, ahol ez a fajta világ, az augmented reality, vagyis a kiterjesztett valóság már teljesen az emberi élet része, legalább is a világ fejlettebb felén. Egy (vagy több) réteg a valóságon. A technológiai szingularitás egyik ma is kézzelfogható jele ez, nem csoda hát, ha pont Vernor Vingenek jutott az eszébe, aki a nyolcvanas évektől kezdve erről prédikál.

Az utóbbi évtizedek sci-fi irodalma egyre inkább törekszik arra, hogy szorosabban ötvözze a realizmust és a fantáziát. Az űroperák egyre hitelesebbek, mind világábrázolásukban, mind főszereplőik megformálásában. Vernor Vinge második „Zones of Thought” regénye, az A Deepness in the Sky – főleg világát tekintve – kitűnő példája ennek a közeledésnek. Hangulatában és történetében valódi űropera, tudományos szempontból majdnem teljesen hihető háttérrel.

A Tűz lobban a mélyben szerzőjének, Vernor Vinge-nek (1944. október 2.) az első novellája 1966-ban jelent meg, első regénye, a Grimm’s World pedig 1969-ben. Bár több mint negyven éves írói pályafutást tudhat maga mögött, összesen 8 regényt és kb. két tucat rövidebb művet írt, ezek közül többel díjat is nyert. A San Diego State University-n  [ More ]

Vernor Vinge, author of A Fire Upon the Deep, published his first short story in 1966, and his first novel, Grimm’s World, in 1969. Even he has a forty-year-long writing career, he wrote only eight novels and circa two dozen short stories and novellas, and many of them won various awards. He was a professor  [ More ]

Vernon Vinge egyike az SF világ legjobb regényíróinak. Könyveivel nyert már Nebulát, Hugót, Locust, bármit is jelentsenek egy adott mű értékítélete kapcsán ezek a díjak. 1993-ban született nagy hatású futurológiai esszéje nyomán a technológiai szingularitás fogalma bekerült a közgondolkodásba, és SF szerzők hosszú sorát ihlette meg Karl Schroedertől Charles Strossig. Sok tekintetben legfontosabb és legnagyobb hatású műve viszont nem egy regény, hanem egy némiképp rövidebb terjedelmű írás, a True Names című kisregény. Az egykor szebb napokat látott kiberpunk első manifesztációja, látnoki tehetséggel megírt előfutára ez a mű.

Múlt héten megjelent magyarul Vernor Vinge Tűz lobban a mélyben (eredeti címén Fire upon the Deep) című, 1991-es kultikus és Hugo-díjas regénye az Ad Astra kiadónál, ekapcsán összegyűlt néhány Vinge témájú anyagunk, így a héten kicsit alaposabban bemutatjuk az írót, sőt, készítettünk vele egy friss, exkluzív interjú is.

Az SFmag szerkesztősége összegyűjtötte azokat a sci-fi és fantasy könyvcímeket, amelyeknek megjelenésére némi bennfentes információmorzsákra vagy a logikánkra hagyatkozva látunk esélyt 2012-ben, vagy pedig mindössze nagyon szeretnénk, ha valamelyik kiadó megjelentetné végre magyarul.

A transzhumanista jövőkép gyakorlatilag minden eleme ismert science fiction-toposz is egyben. Felületesen szemlélve azt is mondhatnánk, hogy a transzhumanisták egy olyan közeljövő bekövetkeztét valószínűsítik, várják és – amennyire eszközeikből telik – siettetik, amit a science fictionből már ismerhetünk. Fordítva ez azonban nem feltétlenül igaz. A közeljövőben játszódó, az említett technológiákat tartalmazó novellák, regények filozófiája ettől még nem címkézhető automatikusan transzhumanistának. Sőt, a science fiction – ha úgy tetszik – élen jár a lehetséges kedvezőtlen következmények feltárásában. A magyarul megjelent science fiction művek között is találunk mind pozitív, mind inkább negatív végkicsengésűeket.

Vernor Vinge klasszikus Hugo-díjas science-fiction regénye az egyik legelegánsabb ötlettel szolgál az űroperák egyik legnagyobb problémájára, a fénysebesség feletti utazás fizikai lehetetlensége és a galaxis keresztülszelése között feszülő ellentét feloldására. Sajnos egyelőre csak angolul.