Stephen King életművét olvasva nagyrészt kialakul bennünk egy-két elvárás, ami alapján a könyveit olvassuk, várjuk, értlemezzük. Időnként viszont King érdekes kitérőket tesz, talán még a saját komfortzónáján is túl. Az In the Path of the Eclipse nevű könyvterve ambiciózus vállalkozásnak indult: két nehéz múltú nőt követett, viszont a szálak között egy napfogyatkozás lett volna csak [ More ]
1947. szeptember 21-én született Stephen King, vagyis ma hetven éves. Életművében több mint ötven regény, tíz gyűjteményes kötet, különféle kollaborációk, megszámlálhatatlan adaptációk szerepelnek, és ha ez nem lenne elég, három gyermeke közül két fia is díjnyertes író lett. Születésnapja alkalmából az SFmag szerkesztői írnak néhány gondolatot a munkásságáról. Kánai András (sfinsider) King megmutatta, hogyan találhat [ More ]
Annak ellenére, hogy Stephen King eredeti regénye bőven meghaladja az ezer oldalt, többször is olvastam – most, a filmadaptáció miatt megint rám jött, hogy talán még egyszer jó lenne visszatérni hozzá. Ilyen egy igazi klasszikus. És ezért tartok minden adaptációtól, mert a felszínen az Az horror-regény, vagyis a legkönnyebb út, amit bárki tehet, hogy horrorfilmet [ More ]
Mostanában egyre többször találok korrelációt nosztalgia és szellemi hanyatlás között (örök cinizmus), és nagyon úgy néz ki, hogy jobban megéri az alkotóknak visszanyúlni harminc évvel korábbi anyagokhoz, mint újat alkotni, feláldozván az innovációt a hiteles másolattal szemben. Ez nem csak a folytatásokra, remake-ekre, rebootokra igaz, hanem olyan művekre is, amelyek egy elveszett hangulatot, korszellemet, mentalitást [ More ]
Nem egész egy évtizeddel ezelőtt bekövetkezett egy igazi irodalmi/popkulturális rush Stephen King háza tájékán, egy amolyan tragédiából kibomló alkotási atomcsapás: az addig lassan csordogáló Setét Torony-ciklus a hírhedt-nevezetes balesetet követően két év alatt három vaskos kötettel bővült, aztán a függöny le is gördült. Akik régóta követték Gileádi Roland kalandjait, megérezték ezt a törést a negyedik [ More ]
Hamarosan kezdődik a következő tanítási év, ez alkalomból egy két részes cikkben összegyűjtöttünk (a teljesség igénye nélkül!) néhány híres fantasy és sci-fi iskolát az irodalom, képregény- és film műfajokból.
Stephen King művei ritkán kerülik el az adaptációt. Általában filmek vagy minisorozatok készülnek a horrorkirály alkotásaiból, de a Setét Torony-ciklusba a kitartó próbálkozás ellenére mindeddig beletört a mozisok bicskája. Aki viszont ragaszkodik a képi megjelenítéshez, azoknak kiváló választás a Marvel képregénysorozata.
Stephen King visszatér a Setét Torony világába egy „négy és feledik” kötettel, amelyben egy visszaemlékezés és egy régi mese adják a két főszálat. A sorozatba is beilleszthető, de függetlenül is olvasható regénnyel King bebizonyítja, hogy érdemes még egyszer visszatérni szeretett hőseinkhez: a varázslat újra a régi.
1963. november 22-én Lee Harvey Oswald agyonlőtte John Fitzgerald Kennedy amerikai elnököt – bár az összeesküvés-elméletek hívei gyakran vitatják, valóban ő volt-e a tettes. Annyi biztos, hogy az elnök halála nagyban megváltoztatta az Egyesült Államok sorsát, és nem feltétlenül kedvezően. Stephen King regényében felmerül egy lehetőség, hogy meg nem történtté tegyék a tragédiát és új, a hősök reményei szerint kedvezőbb irányt vegyenek az események.
Az eposzokat már nem hexameterben írják. A hősök revolverrel küzdenek, hidrák és szirének helyett öntudatra ébredt, skizofrén vonattal szállnak szembe, de sorsuk ugyanolyan előre elrendelt és tragikus. Stephen King hétkötetes ciklusában Roland makacsul tart a Setét Torony felé: társakon gázol át és társakért harcol, gépek, torzszülöttek, mutánsok vidékén vág át a rögeszméért, hogy közben tekervényes [ More ]
Haven, Springfield, Chester’s Mill. Három amerikai kisváros, melyeket óriási burával szigeteltek el a külvilágtól. A rémkoppantók Havenjében a lényeg a menekülés megakadályozása volt, a Simpsons-játékfilmben a világot akarták megvédeni Homer Simpson hazájától. Chester’s Millbe, A bura alatt helyszínébe egyszerűen belebotlott egy magasabb rendű intelligencia.
Stephen Kinget nem véletlenül nevezik a horror királyának: nemcsak nagyságában, minőségében is párját ritkítja életműve, még ha ez a minőség nem is egyenletes. Kingre a fantasztikum más területei is nagy hatást gyakoroltak, így a sci-fi és a fantasy is. Az alábbiakban arra igyekszem választ keresni, mely műveiben és hogyan jelennek meg a tudományos fantasztikum eszköztárának elemei.
|