Igazából nem tudom, hogy a skandinávok mindig is értettek a végtelenül bájos meseregényekhez, vagy csak szerencsés véletlen, hogy Selma Lagerlöf után jött Astrid Lindgren, bár ez még nem magyarázná meg Tove Janssont és a Múmin-völgy furcsábbnál furcsább lakóit. De valójában nem is ez a fontos, hanem az, hogy a skandinávok igenis értenek a bájos meseregényekhez, [ More ]
A Tuf Voyaging című epizodikus regény George R. R. Martin itthon kevésbé ismert művei közé tartozik. Hét rövidebb írásból áll, amelyek először 1986-ban jelentek meg együtt, egy kötetben, valamint nyerték el végső formájukat és kronológiai sorrendjüket. A történetek főhőse Haviland Tuf, aki kezdetben csak egy sikertelen kereskedő, később azonban átavanzsál környezetmérnökké, köszönhetően annak, hogy szert [ More ]
Lauren Oliver neve valószínűleg minden YA disztópiát kedvelő olvasónak ismerősen cseng. A szerzőnő a Delírium-trilógiájával került bestseller listákra, amelyben a szerelem egy gyógyítható, sőt a társadalmi elvárások szerint gyógyítandó betegségnek számít. Lauren a YA regényei mellett írt fiatalabb olvasóknak is történeteket, de 2014 őszén még tovább bővítette a repertoárját és megcélozta a felnőtt olvasóközönséget is [ More ]
Ez az a regény, amelynek megjelenését nagyobb várakozás kísérte, mint a finn csodagyerek első regényének 24 oldalát. Sarah Lotz tündérmesébe illő története ugyanis ez: a 2012-es Frankfurti Könyvvásár előtt az írónő ügynöke a The Three készülő kéziratának 33 oldalát eljuttatta több szerkesztőnek is. Majd csupán egy nap elteltével az üzlet meg is köttetett egy csinos, [ More ]
Most vasárnap, november elsején kezdetét veszi az idei NaNoWriMo. A rövidítés a National Novel Writing Month, azaz Nemzeti Regényíró Hónap kifejezést takarja, bár az amerikai kezdeményezés már nagyon régóta nemzetközi, és évről évre népszerűbb. Az egy hónapos kihívás lényege, hogy a résztvevők mindegyike írjon meg ötvenezer szót egy vadonatúj regényből – és ebből igazából csak [ More ]
Nem is emlékszem pontosan, mi is érdekelt annyira ebben a könyvben. A cím mindenesetre figyelemfelkeltőnek tűnt; mind a zsidó, mind az arab kultúrkör, mitológia régóta érdekelt, és ráadásul ez utóbbi most különösen népszerű a szerzők körében (ld. Vadhajtás vagy éppen a Fraktálherceg). Jó volt hát a táptalaj és ha ehhez hozzáadjuk a XIX-XX. század fordulójának [ More ]
Manapság kényeskedő és kiszámíthatatlan olvasó vagyok, mondhatni, a könyvek borsószem királykisasszonya, és még ha nagy ritkán sikerül is végigolvasnom egy-egy kötetet anélkül, hogy már a felénél halálosan gyűlölném szerzőstül, szereplőstül, megesik, hogy a végén nem tudom eldönteni, tetszett-e, vagy sem. A Farundell tipikusan ilyen könyv. Egyrészről nagyon szerettem, mert csupa olyasmi volt benne, ami meghatározó [ More ]
A Fumax kiadó jóvoltából 2013-ban és 2014-ben jelent meg magyarul a sikeres krimiszerző és világhírű törvényszéki antropológus, Kathy Reichs ifjúsági sorozatának első két kötete, a Fertőzöttek és a Kincsvadászok. A könyvek Tory Brennan, a Dr. Csont című sorozatból, és az ahhoz alapul szolgáló könyvekből már jól ismert Temperance Brennan unokahúgának kalandjait mesélik el, a tizennégy [ More ]
Stephen Baxter NASA-trilógiájának harmadik kötete 1998-ban jelent meg. A sorozat köteteiben közös, hogy valamennyiben olyan be nem következett, de elméletileg lehetséges eseménysort mutatnak be, amelyek elméletben már most megtörténhetnének. Így a NASA rendelkezésre álló erőforrásai segítségével valóban embert juttathatott volna a Marsra vagy a Titánra illetve rövid előkészület után visszatérhetett volna – sőt, visszatérhetne – [ More ]
Andreas Eschbachról és műveiről már jó néhány alkalommal írtunk az SFmagon. Nem véletlen, hiszen a kortárs német SF legsikeresebb és talán legismertebb szerzőjéről van szó, akinek néhány műve magyarul is elérhető. A köztudatban úgy él, hogy első hazánkban megjelent műve debütáló regénye, a Hajszőnyegszövők, mely a Galaktika gondozásában jelent meg 2010-ben. Eschbach magyar felfedezésének dicsősége [ More ]
„William Gibson új regénye nem vált világot, nem teremt új valamilyenpunkot – nem is akar –, azonban így sem vall szégyent a mai fiatalok között. Sőt.”
Lauren Oliver neve valószínűleg minden YA disztópiát kedvelő olvasónak ismerősen cseng. A szerzőnő a Delírium-trilógiájával került bestseller listákra, amelyben a szerelem egy gyógyítható, sőt a társadalmi elvárások szerint gyógyítandó betegségnek számít. Lauren a YA regényei mellett írt fiatalabb olvasóknak is történeteket, de 2014 őszén még tovább bővítette a repertoárját és megcélozta a felnőtt olvaskóközönséget is [ More ]
Mint azt már a könyv címe is elárulja, a Vadág erdeiben egy olyan regény, ahol az erdőnek – méghozzá Vadág erdeinek – igencsak fontos szerep jut. Annyira persze nem, mint teszem azt, a Mitágó erdőben, ahol az erdő a minden, és még a főszereplők is körülbelül csak úgy viszonyulnak hozzá, mint pár, csálén felaggatott karácsonyfadísz [ More ]
Robert Charles Wilson Phillip K. Dick-díjas regénye, a Misztérium tulajdonképpen nem rossz, de nem is tökéletes.
Bevallom egészen őszintén, hogy a Végjátékot nem szerettem. Ender sok volt, egészen egyszerűen sok, és sok volt a kegyetlenkedés, a nyomorúság, a bánat, sok volt, ahogy az emberek használták egymást, és hogy egyszerűen olyan „jutalom” úgysem várhatta őket a végén, amiért megérte volna széttrancsírozni egy alapvetően jóravaló kisgyerek pszichéjét (bár legalább a Stephenson féle Gyémántkor [ More ]
Robert Jordan írói stílusát hibáival és erényeivel együtt alaposan ismerem; a sorozatnak nagyjából a felét én fordítottam magyarra, és többet dolgoztam rajta, mint bármelyik másik magyar fordító. Összességében éveket töltöttem az életemből azzal, hogy Rand al’Thor mit sárkánykodik a sarokban, és nyilván elfogult vagyok. Sok hibáját látom a könyveknek, például csak egy másik fordító gyűlölhette [ More ]
A dél-afrikai Sarah Lotz regénye arra a kérdésre válaszol: mi lenne, ha az apokalipszis négy lovasa kisgyerekként már köztünk élne?
Az 1957-es Heinlein-regény, az Ajtó a nyárba végre megjelent magyarul. Retrós, de szórakoztató.
A nemrég megjelent Defenders szinte tökéletes szórakozást nyújtó, izgalmas háborús sci-fi.
Robert J. Sawyer regénye, a Kifürkészhetetlen a tudomány eszközeivel bizonyítja be, hogy van Isten. Csak az a kérdés: mit akar?
|