Az Igazság Ligája Zack Snyder szerint

Küldte sfinsider - Kategória: film - 0 Comment

A 2021-es Igazság Ligája jobb, mint a 2017-es, de nem sokkal.

A Brit Birodalom merész kalandorai a királynő szolgálatában! Légy tanúja, kedves olvasó, amint olyan derék férfiak védelmezik meg áldott Angliánkat a gonosz keleti veszedelem karmaitól, mint Némó kapitány és Mr. Edward Hyde! Humor, izgalom, románc, és most minden tizedik kötet egy kupont tartalmaz, melyet a szerencsés kis kópé a Kellem és Odaadás Hölgyeinél válthat be  [ More ]

Nemrég újra megjelent magyarul Alan Moore és Brian Bolland kultikus és idén 30 éves Batman-sztorija, A gyilkos tréfa (Kingpin, 2018), úgyhogy előástuk egy korábbi írásunkat erről a zseniális képregényről. „Mostanában sokat gondolkodom magáról meg rólam. Arról, hogy mi fog történni velünk a legvégén. Ugye meg fogjuk ölni egymást?” Batman Jokerhez Életem első Batman képregényét hét  [ More ]

Körkérdés: Wonder Woman

Küldte cikkbot - Kategória: film, Képregény - 0 Comment

E cikk megjelenésének idejére már tudjuk: a Wonder Woman többé vált egy sokadik univerzum sokadik építőeleménél. DC-Comics rajongók, DC-Marvel versenyt figyelemmel kísérők, női szuperhősökre vágyók – mind megkaptuk a magunk csomagját, amit a moziból hazavihetünk, amivel bekapcsolódhatunk abba a globális párbeszédbe, amit a film indított a premierje pillanatában. Íme az SFmag tagjainak gondolatai a Wonder  [ More ]

Suicide Squad – Az Öngyilkos Osztag

Küldte archnihil - Kategória: film - 0 Comment

Jó szupergonoszokra márpedig szükség van. Elvégre a szuperhősök is rajtuk keresztül mérettetnek meg, így nagyon is lényeges, hogy ellenfeleik komoly kihívást jelentsenek számukra, és többek legyenek egyszerű bokszzsákoknál. Ehhez pedig nem árt, ha van saját életük, céljuk, álmaik, elvégre ezek teszik őket érdekessé és a maguk módján szerethetővé. Az utóbbi időben ki sem látszunk a  [ More ]

Úgy tűnik, azon kisebbségbe tartozom, aki szembemegy a széllel, és nem döngölöm a földbe a Batman Superman ellent, ugyanis a film a kategóriájában abszolút vállalható alkotás, rengeteg logikátlansággal, mégis, ennek ellenére szerintem szinte mindenben jobban működik, mint például a Bosszúállók 1 és 2., még ha nem is túl sokkal. Mindenesetre sokkal komolyabban vehető, felnőttebb történet,  [ More ]

„Sajnálatos, hogy az ellenségeinknek dolgozik. Szentül hiszem, hogy Superman és én a legjobb barátok lennénk, ha Amerikában tűnt volna fel.” Lex Luthor Superman – a legnagyobb, legismertebb és sokak szerint egyben a legunalmasabb szuperhős is. Hiszen hogy a rákba szorítsunk olyasvalakiért, aki egy sereg emberfeletti képesség birtokában van? Superman hihetetlenül erős, gyors, sebezhetetlen, sokszor nem  [ More ]

China Miéville, a brit SFF-irodalom fenegyereke kirándulást tesz a szuperhősök világában. Elborult alteregók és emberi meglátások a szuperhős konvenciókat illetően.

Nem csak ez a világ létezik, nem csak ez a hely. Létezik még sok más. Létezik az Álmok Birodalma, ahol Morpheusz, az Álmok Fejedelme uralkodik. Itt ő bármit megtehet. Azonban léteznek más Birodalmak. Olyanok is, ahol az Álomúr nem szívesen látott vendég. Mindhez közük van az embereknek, de szinte egyiket sem ismerik igazán. Talán tudják, hogy léteznek, valahol, valamilyen formában, de az igazságot róluk, ezen Birodalmak igazi természetét nem fogják fel. Pedig lehet, hogy az egész igazság ott van előttük.

Neil Gaiman folytatja az Álomúr történetét, pontosabban az első Sandman képregénnyel megkezdett sorozat történéseit. Ezúttal nem kapunk olyan nagy és átfogó történetet, mint A babaházban, sőt, ezeknek a történeteknek még csak nem is Morpheusz a főhőse. Gaiman az Álomország történeteiben bevallottan szeretett volna pár olyan történetet megírni, amelyek korábban jutottak az eszébe, de nem tudta sehogyan sem beleilleszteni a Sandman fő cselekményvonalába. Másrészt pedig ezzel is erőt gyűjthetett a Végtelenek történetének folytatásához.

Egy évvel a Watchmen sikere után, amikor a vasfüggönyön innen még senki nem ismerte a nevét, Alan Moore megírta A gyilkos tréfa című kultikus Batman képregényt, ami aztán 1990 elején, a rendszerváltást követő nyugati kulturális áradat első hullámain lovagolva megérkezett hazánkba is.

Neil Gaiman, aki akkor még nem számított olyan nagy névnek, Karen Bergertől, a DC Comics szerkesztőjétől megbízást kapott egy új képregény-sorozat megírására, ami korábbi DC-s karaktereket értelmezne át. Gaiman elő is állt egy történettel az Álmok Uráról, akit a halandók világában foglyul ejtenek, majd kiszabadulása után varázstárgyai felkutatásába kezd. A kiadó rábólintott a tervre, és 1989-ben meg is jelent a Sandman első száma.



Keresés az oldalon