Egy negyedik kötetnél egy új sorozatnak, világnak már illik felvennie az utazósebességet. Ez egy olyan laza szerkezetű, szándékosan tágra nyitott világ esetén is így van, mint Zenit, ahol a sorozat logója igazából négy önálló történetet próbál összekapcsolni, négy külön szerző előadásában. Az utazósebesség – vagyis hogy mit várhatunk stabilan a sorozattól – már alakul. Sümegi Attila Bezár a fény c. regényét olvastuk.
Egy kicsit minden sci-fi-nek tűnik, ha kirakjuk az űrbe. Ez esetben a szerzetesek kerülnek oda, egy olyan monostorhajóval, ami nem is próbálja tagadni, hogy a középkorból szakították ki és állították napkörüli pályára. A kopernikuszi rend hitvilága is kicsit sci-fi-nek tűnik, a Nappal foglalkozó tudósok egyfajta szentesítésével és a központi csillag istenné tételével Sol néven. Az űrben bármi egy kicsit sci-fi lesz. Ez a kicsi pedig pont elég ahhoz, hogy megfelelő hátteret adjon egy ifjúsági regénynek.
Interjú Brandon Hackett-tel, alias Markovics Botonddal az új regényéről, az írási módszereiről és arról, hogy fog-e még sorozatot írni.
Ha minden igaz, mától végre magyarul is kapható George R. R. Martin Trónok harca ciklusának 5. kötete az Alexandra kiadó gondozásában, puhafedeles és keményfedeles kiadásban is (utóbbit néhány nappal későbbre írják). Ez alkalomból újraközöljük tavaly augusztusi, azóta több, mint tízezer olvasást megélt cikkünket, méghozzá újrafésült, „magyarított” változatban.
George R. R. Martin fantasy regényfolyama, a Tűz és jég dala (The Song of Ice and Fire) 1996-ban indult útjára, akkor még trilógiának szánva. A kezdeti terveket az idő előrehaladtával túlteljesítette, a „trilógia” negyedik kötete 2005-ben jelent meg angolul, ráadásul a vaskossága ellenére is csak félkötetnek minősítve, mert a dagadó és sokasodó történetszálaknak csak a fele fért bele – a helyszínek és szereplők egy része kikerült belőle, és a készülő ötödik kötetbe, a Sárkányok táncába szerkesztették át őket.
Massár Mátyás, a Zenit-sorozat írója, szerkesztője az Alexandra Kiadó idei sci-fi és fantasy terveiről és új magyar fantasztikus sorozatról, a Zenitről beszél. Exkluzív interjúnkat Szabó Sándor, alias szs készítette.
A Holtak világa – A jóslat végső soron azt adja, amit ígér. Magyar helyszín, magyar nevű szereplők és persze zombik. Honvédek, honvédségi járművek és fegyverek élőholtak elleni akcióban. Hogyan viselkedjünk zombitámadás esetén. Hova meneküljünk, milyen boltokat törjünk fel készletekért, mit együnk meg először, ha elmegy az áram. Az első magyar zombis regény. Ez az ígéret, és mindezt meg is kapjuk. Azon már lehetne vitatkozni, hogy ez elegendő-e.
Az Alexandra Kiadó új, magyar urban fantasy sorozatának indulásáról már hírt adtunk, itt az ideje, hogy közelebbről is szemügyre vegyük a sorozat két indítókötetét, Massár Mátyás Balor szeme és Horváth György Ólompegazus c. könyveit.
A 47. hét hírei *** November 21-én, 85 éves korában írországi otthonában elhunyt Anne McCaffrey. *** Az Avana Egyesület ismét kiírta a Zsoldos Péter-díj pályázatát. A következő évben módosul a nevezési rendszer és két ponton változik a zsűri személyi összetétele is: Pusztay Istvánt és Mandics Györgyöt Dr. Pacher Tibor és Cselenyák Imre váltja. *** November [ More ]
A hazai SF kutatója nincs elkényeztetve nyomtatott szakirodalom tekintetében, különösen, ha a rendszerváltás utáni korszakot (vagy korszakokat?) nézzük. A ritka, dedikáltan SF-szakmainak szánt kiadványok egyike a 2006-ban megjelent SF Műhely című kiadvány, ami egy sorozat nyitókiadványának indult, de (egyelőre?) csak az első számig jutott. Kiadója a Mithgard Media Kft, szerkesztője Szélesi Sándor, a kötet gyakorlatilag az sfportal.hu print kiadványa.
A nyomtatott kiadványok után most tegyünk egy kis kitérőt: Erdei Pálma disszertációja (tudomásom szerint) teljes egészében nem jelent meg, csak egy része a már tárgyalt Az Idő hídján című kötetben. Az internetnek hála azonban a teljes írás hozzáférhető az ELTE honlapján.
George R. R. Martin Jég és tűz dala ciklusának várva várt 5. kötetét, az A Dance with Dragonst a megjelenés napján százezres nagyságrendben adták el nyomtatott és elektronikus formában egyaránt. Mi pedig máris elolvastuk: az ötödik kötetet illetően spoilermentes ismertetőnk alaposan körüljárja a regény erényeit, gyengeségeit.
Bódi Ildikó, az Avana Egyesület elnöke mesél a Hungaroconokról, hazai SF klubéletről, a szervezés nehézségeiről, és egy másik énjéről is, az eltemetett, és talán újra felszínre törő íróról. Szabó Sándor begin_of_the_skype_highlighting end_of_the_skype_highlighting interjúja
Az Agave első saját magyar sci-fije a magyar fantasztikus regényekben elég szegényes idei év egyik nagy meglepetése – már maga a tény is az, hogy az ilyesmitől eddig elzárkózó kiadó immár ezirányban is bővíti a palettáját. Magyar szerző tudományos-fantasztikus regénye, ráadásul hangsúlyos magyar helyszínnel, témával, mindezt az erő humoros oldalán. A borító a kiadótól megszokott színvonalú, felsorakoztatva jó pár klisét, amit az ember egy ufóinváziós témájú vicces könyvtől vár, a harsány betűktől kezdve a csészealjakig, bónusz Parlamenttel – nagyon illik ahhoz, amit a könyv fülszövege ígér.
Sorozatunkban természetesen nem vállalkozhatunk a magyar sf történetének felvázolására sem, csupán néhány olyan forrást járunk körül, amiket egy ilyen, valóban átfogó történeti munka megírásához fel lehetne használni.
Békési József (Béka) és Huszár András (Gaines) a Hyperion újrafordításáról, régi verslistákról és arról, hogy a Google a fordítónak is a barátja
Régi, visszatérő SF szívfájdalom, hogy a műfajt nem ismerik el szépirodalminak, magas irodalomnak és egyebeknek. Ebbe a kérdésbe nagyon nem mennék bele, véleményem szerint ennek a jelenségnek nem csak kára akad, hanem haszna is; a kérdéskör miatt viszont egyből felkeltette az érdeklődésemet a Jellegzetes napok című kötet.
Egy 1978-as angol nyelvű kiadás 1984-ben megjelent magyar fordítása, Sam. J. Lundwall „Holnap történt” című esszégyűjteménye, amiből kirajzolódik a nemzetközi sci-fi (vagyis a World Sci-Fi) képe. A kiadvány már önmagában is történelminek számít, ideológiai színezete felett is eljárt már az idő (nem csak politikailag, hanem sci-fi szemléletileg is talán, bár ez utóbbi még megér néhány bekezdést), mindennek ellenére helye van a magyar sci-fi történetének forrásai között.
Dr. Balogh Zoltán anyagmérnök az évezredeken át működő űrhajókról és egyéb sci-fi szerkezetekről
Eljátszunk a gondolattal, hogy mi lenne a hazai SF irodalommal, ha a papírkönyvek kiadása összeomlana és csak az e-könyvek maradnának talpon a vidéken.
The prologue and first chapter of the Hungarian science-fiction family saga, the Wondertimes (Csodaidők). The tetralogy tells the story of an important turning point of the future star-travelling humankind, placing a religious extended family in the focus of the events.
|