A Fokvárosban élő Lauren Beukes hosszú és sikeres újságírói pályáról érkezett a könyvpiacra. Szerzőként 2008-ban debütált a sokat dicsért Moxylanddel, egy dél-afrikai poszt-cyberpunk regénnyel, ezt pedig tavaly követte az urban fantasy Zoo City, ami megnyerte az idei Arthur C. Clarke-díjat, most pedig a World Fantasy Awardért száll versenybe.
A képregényes Hugo-díj meglehetősen rövid múltra tekint vissza, olyannyira, hogy eddig mindössze két alkalommal, 2009-ben és 2010-ben osztották ki. Mivel eddig mindkét évben ugyanaz a képregény nyert (ami idén is indul), idén különösen érdekes lesz a hivatalosan „Best Graphic Story” névre hallgató kategória versenye a régiek és az újak között.
Frissített megaportrénk China Miéville-ről, akire legtöbbször fantasy-íróként hivatkoznak, miközben háromszor nyerte el a sci-fi nagymesteréről elnevezett Arthur C. Clarke-díjat. Miéville majdnem mindegyik könyve más, bár valóban akadnak közös pontok: formabontóak, néha groteszk irányt vesznek, és kifejezetten ötletesek, ami néha sajnos a történet rovására megy.
Ismerkedjünk meg egy finn szerzővel, aki Skóciában él, science-fiction történeteit angolul írja, az elismertsége pedig nemzetközi, amit ráadásul rögtön az első regényével sikerült elérnie.
2010 végén élénk vita bontakozott ki a steampunk jelenéről és jövőjéről az angol és amerikai SF-szerzők blogjain, illetve a témához kapcsolódó nagyobb honlapokon. A fellángoló eszmecserét talán a vita hevében elhangzott egyik kijelentés foglalja össze legjobban – Steampunk? Mennyire 2008! Lássuk, miről is van szó pontosan.
„You are always alone in the caverns, in the temples, in the lost cities”. A very short fiction in English, with pixels and melancholy.
Történet az első és utolsó magyar némafilm-vámpírról, a vérszívók pillanatnyi túltengéséről és az idegen városokban érzett magányról: ingyenes, szabadon letölthető novella.
A Sabriel 1995-ös könyv, de főhősén és a témaválasztásán egyáltalán nem fogott az idő – sőt komorabb hangvételével talán éppen most kezdi igazán beérni a divatot. A Sabriel ugyanis egy halottidéző nekromanta lány története, aki az életét kockáztatva a túlvilágon próbál leszámolni a világot fenyegető veszéllyel.
China Miéville nehezen kategorizálható szerző (már ha valakinek szüksége van kategorizálásra). Legtöbbször fantasy-íróként hivatkoznak rá közben háromszor nyerte el a sci-fi nagymesteréről elnevezett Arthur C. Clarke-díjat. Miéville majdnem mindegyik könyve más, bár valóban akadnak közös pontok: formabontóan nyúlnak a bevált toposzokhoz, néha nagyon bizarr vagy éppen groteszk irányt vesznek, és kifejezetten ötletesek, ami néha sajnos a történet rovására megy.
|