Audrey Niffenegger azon ritka írók közé tartozik, akiknek első könyvükkel sikerült az áttörés. A 2003-as Az időutazó felesége bestseller lett, nagy sikert aratott 2009-es filmváltozata is. A siker ellenére meglehetősen sokat kellett várni a második regényre: végül 2009-ben jelent meg A Highgate temető ikrei.
A Pierrot (ötletgazda) és Szélesi Sándor (író) közreműködésében megjelent Jumurdzsák gyűrűjét több skatulyába is be lehet sorolni: ifjúsági regény, játékregény, időutazós könyv, de a kalandos ismeretterjesztő történet sem túl merész képzettársítás. A kiadó egyenesen magyar Da Vinci-kódként reklámozza. A kérdés az, mennyire felel meg az ezen kategóriákkal szembeni elvárásoknak, vagy éppen mennyiben lép túl azokon.
A metrók világa izgalmas téma. Az alvilág, amely csak karnyújtásnyira van jól megszokott környezetünktől, mégis saját törvényei vannak, Neil Gaimantől Antal Nimródig számos alkotót megihletett. Gustavo Mosquera 1996-os filmje egy tudományos-fantasztikus alapötletet dúsít filozófiai mondanivalóval.
Az időutazás kockázatos dolog, egy rossz döntés miatt egész idővonalak kerülhetnek veszélybe. Ugyanakkor az egyik világ halála egyben egy másik születését is jelenti és nem biztos, hogy az rosszabb az eredetinél. Már amennyiben beszélhetünk eredetiről.
Minden nő boszorkány, a modern városok pedig sötét erőknek adnak helyet. Nagyjából így lehetne summázni a Delta Vision Kiadó A képzelet mesterei sorozatában megjelent két Leiber-kisregényt. De ezzel nem mondanánk el a lényeget. Fritz Leiber e műveiben ugyanis olyan esztétikai minőségben adja elő a történetet, ami ritkaság a fantasztikus művészetekben.
Hajdu Szabolcs Fehér tenyér című 2006-os filmjével jelentős sikereket aratott, többek között a Karlovy Vary-i filmfesztiválon is díjat nyert. Magas tehát a mérce vele szemben. 2010-es, Bibliotheque Pascal című alkotása alighanem minden elvárásnak eleget tesz.
Bár Stephen King regényei igen szép példányszámban fogynak, mégsem igazán honosodott meg Magyarországon a horrorirodalom. Talán a zsánerművek alacsony száma az oka, hogy Jónás Zsolt bemutatkozó regényét is többen fantasynak tartják, noha a horror eszköztárának valamennyi eleme megtalálható benne.
Egy férfi hamis emlékekkel. Gyilkosság, amelynek áldozata továbbél. Államférfiak, akik idegenek kezére akarják játszani a Naprendszert. Egy filozófiai paradigmaváltás, amely különleges képességekkel ruházza fel az embereket.
Livius hadnagynak két hete van hátra sorkatonai szolgálatából, amikor egy Isten háta mögötti helyőrségbe rendelik. Ez az alapszituációja a délvidéki születésű Hász Róbert 2001-es regényének. Bár a történet Jugoszlávia felbomlása idején játszódik, egyáltalán nem szokványos katonatörténetről van szó.
John Brunner brit sci-fi szerző talán legismertebb alkotása a Stand on Zanzibar. A könyv elsődleges témája a túlnépesedés, emellett foglalkozik a mű eugenikával, a klónozással és a gazdasági gyarmatosítással, vagy épp a faji ellentétekkel is, számos megállapítása ma éppen annyira érvényes, mint megjelenésekor.
Németországban rengetegen foglalkoznak science fictionnel, mégsincs egy nagy, kizárólag a zsánerrel foglalkozó kiadó, mint idehaza. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy nincs publikációs lehetősége a német sci-fi íróknak. Egyik meghatározó fórumuk a Wurdack Verlag nagyjából évente megjelenő antológiája, melyek közül most a 2010-es Die Audienz (A meghallgatás) című kötetet mutatjuk be.
Jakob Schmidt Berlinben élő német sci-fi szerző, fordító. Novelláiban előszeretettel alkalmazza a horror elemeit, számos írást szentelt a Cthulhu-mítosznak. Szüret című novellája az SFmagon olvasható első ízben magyar nyelven.
Létrejött a régen várt Első Kapcsolat, de természetesen nem úgy, ahogy azt elképzeltük. Az idegeneknek emberi testekre van szükségük, mégpedig a rákos betegekére. A helyzet megoldására a nyilvánvaló ellenállás mellett több más válasz is felmerül.
Évtizedekig Németország (ez esetben az NSZK) Magyarországon afféle Ígéret Földje volt, napjainkra sokkal inkább divatos lesajnálni a német földet, Sajnálatos módon, míg a német nyelvterületen rengeteg sci-fi jelenik meg, melyek közül nem egy valóban kiváló, csak elvétve jut el egy-egy a magyar piacra.
Stephen Kinget nem véletlenül nevezik a horror királyának: nemcsak nagyságában, minőségében is párját ritkítja életműve, még ha ez a minőség nem is egyenletes. Kingre a fantasztikum más területei is nagy hatást gyakoroltak, így a sci-fi és a fantasy is. Az alábbiakban arra igyekszem választ keresni, mely műveiben és hogyan jelennek meg a tudományos fantasztikum eszköztárának elemei.
Könyvtárosként tisztában vagyok vele, hogy néha egészen váratlan dolgokra bukkanhat az olvasó kedvenc bibliotékájában. Én olvasóként az utóbbi időben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba járok gyűjtögetni, ebben a sorozatban az ottani érdekesebb leletekről számolok majd be. Ezúttal egy Larry Niven-novelláskötetről.
A két éve elhunyt Arthur C. Clarke vitán felül a tudományos-fantasztikus irodalom legendája, de Frederik Pohl is a legnagyobb nevek egyike. Milyen mű születhet két sci-fi nagymester együttműködéséből? Akár zseniális, de az is előfordulhat, hogy a kész mű inkább csak a szerzők kedvenc motívumainak gyűjteménye lesz.
Két okból is tartottam ettől a könyvtől. Egyrészt, mert az előző hícsí-sagához kapcsolódó könyv, A hícsík nyomában nehezen volt értékelhető önálló műként, abban inkább Pohl íróasztalfiókjában elfekvő dolgokat tettek bele. Másrészt a Végső bizonyítás, melyet Clarke és Pohl együtt írt, nagy csalódást okozott. Szerencsére A hícsík birodalma (eredeti címe: The Boy Who Would Forever) az Átjáró-saga legjobb pillanatait idézi.
Andreas Eschbachnak 2010 októberéig két regénye jelent meg magyarul, a Hajszőnyegszövők (eredeti kiadás: 1995.) és A Jézus-videó (e. k.: 1997.). Míg az utóbbi napjainkban játszódik, az előbbi feltehetően sokezer év múlva a jövőben. A Hajszőnyegszövők lazán összefüggő novellákból áll, melyek rendkívül érzékletesen jelenítik meg a történetnek otthont adó világot. A Hajszőnyegszövők egyik fontos része a Csillagcsászár bosszúja Gheerh birodalmán és különösen annak uralkodóján. A 2001-es Quest ugyanebben a világban játszódik, csak sokkal korábban: a regény lapjain a Gheerh Birodalom végnapjait kísérhetjük figyelemmel, de a hangsúly nem a nagypolitikán, hanem a címszereplő, Eftalan Quest személyes sorsán van.
A 2010-es Titanic Filmfesztiválon mutatták be először Magyarországon a Metropia című svéd-norvég-dán koprodukcióban készült animációs filmet. Azt hinné az ember, hogy a 3D kezdődő aranykorában már nem nagyon lehet újat mondani a rajzolt film műfajában, Tarik Saleh rendezőnek (igen, Svédország meglehetősen multikulturális) valami olyasmit sikerült véghezvinnie, mint Richard Linklaternek a Kamera által homályosannal. Eltekintve attól, hogy Salehnek nem volt hozzá egy zseniális Philip K. Dick-regénye alapsztorinak.
|