Archívum

Egy műsor, ami úgy vonult be a Guinness rekordok könyvébe, mint a leghosszabb ideig futó és a legnépszerűbb science fiction TV-sorozat, és aminek egyetlen igazán állandó szereplője egy kék rendőrségi telefonfülke a hatvanas évekből? Na, ilyet is csak az angolok találhattak ki, gondolnánk, és felrémlenek előttünk a Monty Python tagok és Douglas Adams. És, valljuk  [ More ]

Frank Herbertet főleg a Dűne-ciklus kapcsán ismerik, de születtek más grandiózus és bonyolult regényei, amelyek a műfaj klasszikusaivá váltak, mint az 1966-os Úti cél: ismeretlen (Destination: Void), ami a későbbi Pandora-trilógia nyitánya. A regény azonnal kész tények elé állít minket: a jövőben az emberiség klónokkal megpakolt hajókat indít a Tau Ceti felé, de ezeknek a hajóknak a legénysége nem tudja, mi az igazi céljuk.

A kanadai Robert J. Sawyer WWW trilógiája egy, az interneten spontán létrejövő mesterséges intelligencia és egy tizenhat éves, vakságából egy protézissel kigyógyított lány története, melynek utolsó kötete, a Végzet kellemes olvasmányként megnyugtatóan elvarrja a korábbi kötetekben felvetett szálakat.

A regény, amit a hazai sci-fi olvasók már több, mint tíz éve várnak. Szerencsére az Agave Kiadó felkarolta Simmonst, új fordításban kiadták a klasszikus köteteket, tavaly pedig megkaptuk az Endymiont, ahol három évszázaddal később vehettük fel a fonalat, a Hegemónia bukása után, amikor a látszat ellenére kiderül, hogy a gigászi, az egész emberi faj jövőjét meghatározó harcnak még koránt sincs vége. Az Endymion felemelkedése ott veszi fel a fonalat, amikor megindul az egész Galaxist megváltoztató ütközet utolsó nagy csatája.

Egy művész álma – Jodorowsky’s Dune

Küldte _acelpatkany_ - Kategória: film - 1 Comment

A filmtörténetben megszámolhatatlan olyan mű van, ami valamilyen oknál fogva soha nem készült el. A filmtörténészek könyveket töltenek meg a különféle történetekkel, miért nem lett egy-egy ötletből mozgókép. De talán mind közül a legkülönösebb és a legnagyobb hatású, legfurcsább, kultúrtörténetileg és filmművészetileg a legfontosabb ilyen alkotás Alejandro Jodorowsky soha el nem készült Dűne filmadaptációja.

Doktorok, ha találkoznak (Doctor Who)

Küldte _acelpatkany_ - Kategória: tévésorozat - 1 Comment

„- It’s all quite simple: I am he and he is me. – And we’re all together, goo-goo-g’joob?” (The Three Doctors, 1972) Aki figyelemmel kíséri a Doctor Who – Ki vagy, doki? – sorozatot, és megnézte a november 23-án levetített The Day of the Doctor című jubileumi epizódot, az bizonyára leginkább azt élvezte benne, hogy  [ More ]

A Doktor: Peter Cushing

Küldte _acelpatkany_ - Kategória: film, tévésorozat - 1 Comment

A Doctor Who sorozatot 1963-ban kezdték el vetíteni, A dalekek, ezek a sótartóra emlékeztető, WC pumpával felszerelt, recsegő hangú fémlények hamar igen népszerűek lettek, és hamarosan eladták az első dalek-sztori filmjogait. Így született meg a Dr. Who and the Daleks 1965-ben Peter Cushing, a Star Wars Tarkinjának főszereplésével, majd 1966-ban a Daleks – Invasion Earth: 2150 A.D.

November 23-án mutatták be a Doctor Who – Ki vagy, doki? – jubileumi epizódját. A kultikus sci-fi sorozat első részét a BBC-n. A The Day of the Doctor címá ünnepi részben a Doktornak szembe kell néznie legszörnyűbb tettével, de ezúttal segítői is akadnak: saját inkarációi.

A Ki vagy, doki? (Doctor Who) nem csupán a televíziót hódította meg az elmúlt öt évtizedben, hanem számtalan rádiójáték és regény is készült. Utóbbiak közt találhatóak önálló történetek, amelyek a sorozattól független eseményeket mesélnek el, de ugyanígy vannak olyanok, amik egy-egy epizód novellizációi. Mivel azonban a Doctor Who-ról beszélünk, a helyzet nem ennyire egyszerű. A  [ More ]

Europa Report

Küldte _acelpatkany_ - Kategória: film - 5 hozzászólás

Láthatóan a science fiction filmek között feléledni látszik a Naprendszer felfedezésével és úgy az űrhajózással kapcsolatos téma, ami a 2001. Űrodüsszeiával indult el 1968-ban és a hetvenes években élte fénykorát. Ennek egyik alap példája volt a 2009-es Moon, de a sokak által várt Gravity is ezen az ösvényen fog haladni. Ami miatt a sci-fi rajongóknak  [ More ]

It doesn’t matter what anybody says, fiction and religion have a connection: at least for the outsiders. For it doesn’t matter whether a person believes in either Jesus or Ji King, this belief is natural for the said individual, an organic part of his or her life, part of the truth. If we examine religious matters, this is a fact that we must not forget…

Az elmúlt évek megtanították a sci-fi olvasókkal, hogy ne higgyenek azonnal annak, ha egy-egy regényt sokan dicsérnek, díjakra terjesztenek fel, vagy nagy rajongótábort tudhatnak maguk mögött. Sokszor hajlamos az ember azt hinni, hogy valami korszakalkotóba botlik ilyenkor, ami meghatározóvá válik a zsáneren belül, vagy éppen a tematika legjobb elemeit ötvözi, mindezt pedig regényként a legmagasabb fokon. Pedig valójában csupán arról van szó ilyenkor, hogy előkerül, mi is alkotja a science fiction jelentős hányadát: szórakoztató irodalom. Példának okáért John Scalzi Vének háborúja-sorozata nem azért óriási siker, mert teljesen megreformálja a háborús sci-fit, hanem mert szórakoztató, könnyen befogadható módon írták meg, és a szerző onnan nyúlt, ahonnan érdemes.

A világ vége után – A halott ember levelei

Küldte _acelpatkany_ - Kategória: film - 1 Comment

„Úgy szeretnék most szólni hozzátok, mint egyik halott a másikhoz.” Azt, hogy mi lesz az atomháború után, már sokszor láthattuk. Lerombolt városok, pusztaság, radioaktív hamu, betegségtől eltorzult, élelemért és vízért harcoló emberek. Különös, hogy a posztapokaliptikus víziók a nyolcvanas években kaptak szárnyra, a pusztulás végórája mintha olyan közel lett volna az emberek gondolataiban, mint a  [ More ]

A science fiction alapvetően angolszász terület. Hogy ez jó, vagy rossz, az más kérdés, de be kell látni, az Egyesült Államokban a XX. század első felében végbemenő változások és az angol mint közvetítő nyelv nélkül a sci-fi ma egyáltalán nem olyan lenne, amilyen: színes. Ugyanakkor bármennyire is angolszász tematikáról beszélünk, mégis mindig fel-felbukkannak olyan alkotók,  [ More ]

Iain M. Banks nekrológ

Küldte _acelpatkany_ - Kategória: irodalom - 1 Comment

Június 9-én, vasárnap érkezett a hír, amire a science fiction közönség már szorongva várt: Iain M. Banks elhunyt. Az író nemrégiben jelentette be, hogy előrehaladott rákot diagnosztizáltak nála, és nem valószínű, hogy megéli az év végét. Mindenki számított tehát a halálhírre – de a halálhír mindig szomorú, legyen az híres emberé vagy bárkié, akit ismertünk.  [ More ]

A magyar keresztségben Star Trek – Sötétségben (kicsit bugyuta) címen futó második „új” trek film minden kis hibája ellenére egy nagyon is szórakoztató, látványos, élvezetes és érdekes film, amit nem csak trekkie-k élvezhetnek. Spoilermentes írás!

A Metropolis Media az idei Budapesti Könyvfesztiválra jelentette meg a kanadai Robert J. Sawyer WWW trilógiájának második kötetét, a 2010-es Watch-t Vigyázók címen. A trilógia lényegében egyetlen történetet mesél el, főszereplői pedig egy, az interneten kialakuló mesterséges intelligencia és egy lány, aki egy új szerkezet segítségével sikeresen győzte le addigi vakságát.

Cycle – Kubrick után szabadon

Küldte _acelpatkany_ - Kategória: film - 0 Comment

A magyar sci-fi film helyzetét közhelyekkel lehetne leírni – például, hogy ilyen tematika idehaza nem is létezik, ami van az nem látványos, kevés pénzből kell forgatni, és így tovább. Mégis időről időre feltűnik egy-egy film, amit az alkotók vagy a filmforgalmazók science fiction címkével jelölnek. És éppen az ilyen filmek kis száma miatt nagy az érdeklődés, hisz ki ne lenne kíváncsi, mire képesek hazánk fiai? A Cycle-lel is ez volt a helyzet, ráadásul ennél a mozinál a hazai filmgyártás nagyon sok rákfenéjét meg lehet figyelni.

Bár Iain M. Banks neve a Kultúra világával forrt össze, a skót sci-fi író néha kipróbálja, milyen új világot teremteni és az ismert keretek nélkül elmondani egy történetet. Ilyen regénye volt az 1993-as Sötét háttér előtt, ami egy űrkorszaki Odüsszeia egy nyüzsgő naprendszerben, vagy a 2004-es A száműző, ami egy űroperába bújtatott könnyed kalandregény. És ilyen a Félemmetes géjpezet (Feersum Endjinn) is 1994-ből.

Az SFmag stábjának nagy kedvence Greg Egan – ezt azért érdemes itt megemlíteni, mert többek között éppen az 1998-ban kiadott (eredetileg 1992-ben megjelent) Karantén című regénye szerettette meg velünk a szerzőt, melyben a kvantummechanika egyik alapkérdését helyezte a középpontba.



Keresés az oldalon