Az eddig tíz filmet magában foglaló Hellraiser-sorozat központi alakja Pinhead, egy fekete ruhás, szadista démon, aki horrorikonok magasságába emelkedett az idők folyamán. Jellegzetes megjelenéséhez hozzátartozik, hogy szögek állnak ki a fehérre maszkírozott, kopasz fejéből, innen is kapta ragadványnevét. Az ő segítői a szintén undorító külsővel rendelkező, aberrált cenobiták, akik vele együtt egy misztikus dobozból jönnek elő, ami leginkább a Rubik-kocka ördögi változatának nevezhető. Ha valakinek a birtokába kerül ez a tárgy, majd óvatlanul az elforgatásával aktiválja azt, akkor a pokol kapui megnyílnak előtte; Pinhead és gonosz cenobitái számára a kínzás és a kéj egy és ugyanaz. A pokoli dimenzió, ahonnan a cenobiták Pinhead-del együtt előjönnek, a velünk egyidőben létező párhuzamos világok legpokolibb tartományának tűnik; mintha ők a dimenziójáró Slider-ek gonosz testvérei lennének, akik átjönnek embereket megkínozni és feldarabolni a túlvilágról. Ezeket a filmeket – különösen a mai posztom témáját, a Hellraiser 3-at – csak erős idegzetűeknek javaslom, mivel egyes jelenetekben kiugróan sok erőszakot, vért és más horrorisztikus elemeket láthatunk, amivel nem nehéz felzaklatni a nézők lelkivilágát. Tegyük hozzá, hogy akit viszont vonz a képi brutalitás, azt könnyen be fogja szippantani ez a filmes univerzum.
Az 1992-es Hellraiser 3 – Hell on Earth magyar nyelven pontos fordítással, Pokol a Földön alcímmel jelent meg, és máig az egyik kedvencem a maga műfajában, bár hozzáteszem, elég válogatós vagyok a horror kategóriában. A Hellraiser-sorozatról az szokott eszembe jutni, hogy ha nagyon leegyszerűsítjük a horrorfilmeket, akkor beszélhetünk slasher, „darabolós” típusúakról és „szellemesekről”, amelyekben nem evilági lények terrorizálnak minket. A Hellraiser a két csoport között helyezkedik el, mivel a gyilkos szellemek egyhamar véres húscafatokká aprítanak minket.
Doug Bradley immáron harmadik alkalommal ölti magára Pinhead sötét kosztümjét, ez alkalommal viszont kicsit változnak a játékszabályok; a szadista démonnak már nincs szüksége a mágikus dobozra, ehelyett egy misztikus szoborban várja a feltámadásának pillanatát, melyhez gyanútlan áldozatok vérére is szükség van. A cenobiták ugyan lecserélődtek, de az újak is hasonló aberrált kinézetűek, mint az első két részben. Viszonylag kevés jump scare-rel, de annál több akcióval szolgál a Pokol a Földön epizód, amely akció-horrorfilm önmagában is egy különálló történetet alkot, az 1987-es Hellraiser-re és az 1988-as Hellraiser: Hellbound-ra elég pár jelenetben visszautalni, hogy tökéletesen értsük az eseményeket. Nem véletlenül használtam az akció-horror kifejezést, mivel utcai lövöldözésekre is sor fog itt kerülni, nemcsak a szobában egyedül maradó szereplők halálra rémítésére.
A bajba jutott csinos hölgy szerepében ezúttal a Star Trek sorozatból megismert Terry Farrellt láthatjuk, akinek karaktere, Joey Summerskill riporternő jobban ki van dolgozva, mint egy átlag kilencvenes évekbeli vagy mai sablon horrorban, ezenfelül képes szimpátiát ébreszteni a nézőben. Mindvégig bátran viselkedett és egy percig sem volt ellenszenves a másfél órás játékidő alatt. Paula Marshall és Kevin Bernhardt sem alakítottak rosszul, de ők igazából csak kiegészítették Terry Farrell és Doug Bradley játékát. Joey Summerskill szerepében határozott fiatal hölggyel van dolgunk.
A Hell on Earth alcím annyiban félrevezető, hogy mindvégig New Yorkban játszódik a cselekmény. Véletlenül se gondoljuk azt, hogy Pinhead és a cenobiták nemzetközi turnéra vagy gore fesztiválra készülnek; viszont nem kis pusztításra képesek a kevés helyszín ellenére sem; bűnlajstromuk számos áldozattal bővül…
A történetbe beültettek egy kereszténységgel kapcsolatos vallási utalást is, mindössze egy párperces jelenet beiktatásával, amelyben egy meg nem nevezett new yorki templomban, a pap jelenlétében Pinhead olyan istenkáromlást hajt végre, amely már összemérhető az Ördögűző egyes túl durvának minősített részleteivel. Pinhead sátáni karakterének hitelessége tovább fokozódott, az elkövetett gonosz cselekedetein és pszichopata egysorosain felül már Jézusból is gúnyt űz.
Volt szerencsém DVD-ben is megszereznem a Hellraiser-sorozat harmadik darabját, amiben a rendező, Anthony Hickox, a Pinhead-et játszó Doug Bradley, és még Clive Barker is interjút ad, érdekességeket mondanak a filmkészítés kulisszatitkairól, emellett egy a filmet végig poénkodó, laza audiokommentárt is találhatunk az extrák között. Megjegyzendő, hogy a harmadik filmben nagyon hangulatosra sikerültek az animációk, szinte már-már valóságosnak tűnt, ahogy a villámok és energiakisülések kíséretében ránk szabadulnak az alvilág rettenetes démonai, hogy elrabolják a lelkünket. Mint a rendező is kiemelte, a speciális effekteken nem fogott az idő vasfoga, korát meghaladó vizuális hatások érik a nézőt, aki megtekinti a harmadik pokoli mozit Pinhead-ről. A sorozatból az 1988-as második (Hellraiser: Hellbound) és az 1996-os negyedik részt (Hellraiser: Bloodline) is tudom ajánlani a horror fanoknak.
A film előzetese:
Hozzászólások
[Soltesz_Tamas további írásai]
