Bár a rendkívül összetett és szerteágazó Warhammer 40000 (vagy röviden WH40K) univerzummal még csak két regény és egy novella erejéig sikerült megismerkednem, már az első általam olvasott könyvnek sikerült beszippantania. A Gaunt Szellemei regénysorozat első darabjáról van szó, az Első És Egyetlenről, Dan Abnett tollából, mely 1999-ben került kiadásra.

A Gaunt Szellemei egy katonai osztagról szól, akik a Tanith bolygón bekövetkező mészárlás túlélői, őket Ibram Gaunt komisszár mentette meg a biztos haláltól. Az alakulat, melynek sorsát nyomon követjük, később megkapta a tanithi egyes, első és egyetlen, valamint Gaunt szellemei megnevezéseket. A történet során egyszerre kell megküzdeniük a káoszfertőzöttekkel, a hatalomra éhes, egymással rivalizáló parancsnokokkal, és egy sötét szándékú inkvizítorral is.

Az ilyen típusú műveket nyugodtan lehet katonai sci-fi-nek nevezni, bővelkednek fizikai agresszióban, vérben, hadmozdulatokban és persze a vezetők ármánykodásában is. A Warhammer zord világában vastag páncélban nyomulnak az egységek, lézerfegyverrel lövöldöznek, és olykor láncfűrésszel kardoznak (először nem értettem, hogy a „lánckard” kifejezést pontosan mire értik, aztán kiderült). A cselekmény bőven tartogat fordulatokat, helyenként ugyan nehéz volt követni a sok mellékszereplőt, de a fontosabb karakterek megfelelően vannak kiemelve, így nem volt zavaró, legalábbis nekem nem. Az izgalmakat jól adagolja a szerző, a csataleírásokat és az intrikákat pár alkalommal megszakítják a főszereplő visszaemlékezései, de ezek mind fontosak a jellemfejlődése szempontjából.

Nagyon érdekelt, hogy ez az univerzum hogyan ábrázolja világot Krisztus utáni 40.évezredben. Az Absalom névre keresztelt csapatszállító űrhajó leírása egyszerűen lebilincselő. A hajó kapitánya, (akit a lordkapitány jelzővel illettek) a fejébe épített csatlakozók segítségével összeköti az elméjét az űrhajó számítógépével, így képes lesz pusztán a gondolataival irányítani azt. A lordkapitány kicsit a Dűne főgonoszát, Harkonnen bárót juttatta az eszembe; lebegni is képes, nagyon kövér, antiszociális alak, aki az utasokat egyszerűen csak rakománynak nevezte. Vajon a jövőben az átlag munkahelyek is így fognak működni? Bemegy a főnök az irodába, ahol a fejébe beledugja a módosított USB-csatlakozót, hogy a tudatával felügyelje az egész létesítményt, ránézésre megcsinálja a papírmunkát, kinyitja az ajtót a beérkezőknek és ellenőrzi a kamerákat? A Warhammer univerzumban az is tetszett, hogy a high-tech lézerfegyverek mellett megfér a mágia is (telepátia, idegen emberek mozgatása stb.), az ütközetek leírásai pedig kellőképpen monumentálisak. Ibram Gaunt jól kidolgozott karaktere is hozzájárul ahhoz, hogy izgalmas legyen a történet. Keményvonalas parancsnokként és szerethető vezetőként jelenik meg alakja, aki felelősséget érez minden egyes katonája iránt.

Vajon képes lesz a katonai osztagával együtt visszaverni a káoszfertőzöttek támadásait, és kivédeni a vezérkar cselszövéseit?

Hozzászólások

hozzászólás

post_author >1) { echo "
["; echo the_author_posts_link(); echo " további írásai]"; } else { print '
A cikk írója nem adta meg az LFG.HU-s azonosítóját (vagy nincs neki).'; } ?>
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 6 hozzászólás.

  1. solymosgyu szerint:

    Ian watsoné jobb volt. Én a nekropoliszt vetttem meg.

  2. Ice99 szerint:

    Ian Watson – Űrgárdista. K.aszott jó könyv. Nem is értem, miért nem filmesítették ezt még meg. szerves űrhajók, visszataszító idegenek, toronyház méretű robotok és végig akció. Filmre termett.

  3. tlinger szerint:

    Ian Watsontól az Inkvizitort olvastam… Hát nem fogott meg.
    A cselekménye szerintem baromság, hogy lehetnek ilyen hülyék, hogy egy warp szörnnyel akarják irányítani az embereket? Akkor, ha maguk is káoszfertőzöttek.

  4. solymosgyu szerint:

    szerencse nem csak a warhammer lett unalmas a többi is az. főnix astra:felperzselt kontinens 1. időjárők. Viszzatérek a novellákhoz.

  5. Ice99 szerint:

    tlinger
    Az Űrgárdistát olvasd! Tényleg nagyon jó. Az Inkvizítort én is olvastam. Már nem is emlékszem, mi volt benne szóval gyenge könyv.

  6. PJudit szerint:

    Az a gond, hogy magyarul nagyon kevés könyv jelent meg. Ian Watson trilógiája, ami az elsők között jelent meg hazánkban, nem túl jó, hazájában is rosszul teljesített. A Gaunt szellemei viszont jó kezdetnek, tényleg beszippantja az embert. Javaslom még a Cain sorozat első kötetét, ami jó humorral fűszerezi a sötét jövőképet.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon