Körkérdés rovatunkban időnként egy-egy aktuális vagy érdekes témát járunk körül néhányan a szerkesztőségből.
Sok új izgalmas sorozat várható 2017-ben, folytatások, új, önálló címek egyaránt. Nézzük, a szerkesztőség mit vár a 2017-es sci-fi/fantasy sorozatszezonból.
Twin Peaks: A Twin Peaks fogékony kamaszkoromban ejtett rabul, amikor a kora kilencvenes évek kedd estéin egy fél ország ült itthon a tévék előtt, hogy másnap mindenki fejcsóválva megtárgyalhassa, micsoda agyament furcsaság történt már megint David Lynch és Mark Frost szürreális noir gót anti-szappanoperájában. Azóta öt-hat évente rituálisan újranézem az összes részt, szóval nincs mese, egyszerre áhítom és rettegem a tavasszal érkező folytatást. Az eredeti széria lezárása a maga tökéletlenségében tökéletes, és még 25 év elteltével is vidáman lehet gyártani rá elméleteket, aminek esélyesen véget vet majd a következő évad… bár a Twin Peaksről lévén szó ezt nem tudhatjuk biztosan. Merész vállalkozás lesz, de reményre ad okot, hogy az eredeti színészek zöme visszatér, a kreatív duó továbbra is Frost meg Lynch, az epizódokat pedig David Lynch rendezi (remélhetőleg inkább a Twin Peaks vagy a Mulholland Drive stílusában, és nem az Inland Empire lesz a kiindulási alap).
Amerikai istenek: Neil Gaiman regénye számomra több szempontból is fontos alkotás, és csak részben azért, mert valószínűleg az egészségesnél jóval intimebb kapcsolatot ápolok az eredeti szöveggel a magyar kiadások fordítójaként. Izgatottan várom, mit hoznak ki az amúgy valóban tökéletes sorozatalapanyagnak tekinthető történetből – a showrunner Brian Fuller a Pushing Daisies és a Hannibal című sorozatokkal már bizonyította, hogy kiváló érzékkel tud nagyon egyedi hangulatú történeteket tévére vinni (de valószínűleg teljesen hiábavalóan remélem, hogy itt sem egy az egyben adaptálja az eredeti sztorit). A trailer mindenesetre ígéretes volt, a Szerda urat alakító Ian McShane előző szerepeit ismerve nagyon jó választás, szóval bármennyire is a regény marad számomra „az” Amerikai istenek, nagyon érdekel, milyen lesz ez a sorozat.
Stranger Things, második évad: a Netflix tavalyi meglepetése gátlástalanul épített a nyolcvanas évek geek-nosztalgiájára, és a sikerrel együtt óhatatlanul megérkező fanyalgók és túlpörgött rajongók közé helyezkedve őszintén vállalom, hogy nálam bizony telibe talált. Persze a nosztalgiafaktoron túl ehhez kellett egy jó történet, egy csomó szerethető és/vagy hús-vér karakter meg egy rendkívül jellegzetes látványvilág, ráadásul szépen el is varrták a szálakat a végén, ügyesen hagyva némi muníciót az akkor még nem biztos folytatásra. Magasan van a léc, és félek, hogy leverik, ennek ellenére alig várom, hogy ősszel megtudjam, miként folytatódnak Eleven meg a többiek kalandjai.
Valószínűleg idén semmi sem lesz belőle, de van rá esély, hogy Joe Hill és Gabriel Rodriguez graphic novel sorozata, a Locke and Key új sorozatos adaptációt kap (évekkel ezelőtt Mark Romanek rendezett egy pilotot, de azt nem rendelte be a csatorna), ezúttal Hillel az írói székben. Szorítok nekik.
Bár több könyvét is olvastam, kifejezetten nem vagyok Gaiman-rajongó, és az Amerikai istenek sem vívta ki maradéktalan szeretetemet, nagyon várom, hogy elstartoljon a belőle készült sorozat. Üde színfoltja lesz a sorozatkínálatnak, ebben biztos vagyok, és a trailer alapján stílusos, igényes produkciónak tűnik. Mindig is szórakoztatónak találtam a klasszikus mitológiai, legenda- és mesebeli alakok modern közegbe való beemelését, szeretek elszórakozni az ilyen elméletekkel – vajon mivel foglalkozna, hogy nézne ki, vajon milyen lenne a lakása, ilyenek –, úgyhogy ezen a téren sok kreativitást és kis bölcsész easter egget várok. Ami a könyvben számomra riasztó volt, és reménykedem benne, hogy a forgatókönyv ezt nem fogja átemelni, az a rengeteg pofázás különböző kocsmákban, valami a tempó olykor totális leülése. Ezt sorozatban semmiképpen sem tudnám elviselni, úgyhogy nekem az Amerikai istenek vagy függőség lesz, vagy kasza. Egyébként két kedvencem is jött már a Starztól, az Outlander és a Black Sails, de egyébként ott fut(ott) a szintén népszerű DaVinci démonai és a Spartacus is – ez jó referencia, tehát bízom a legjobbakban. (És egyébként meg akartam említeni a Legiont is, de e cikk megjelenésének idejére pont lement már belőle több rész, vagyis azt nem kell várni, megérkezett.)
Bár én is szívesen csatlakoznék az Amerikai istenekre váró sorba (Ian McShane emberek, Ian McShane!), vagy éppen csápolnék egyet A szolgálólány meséje sorozatváltozata miatt (Margaret Atwoodnak ezt a regényét még nem olvastam, de a többi nagyon meggyőzött, úgyhogy ha az adaptációban csak félig eltalálják a hangulatot és a stílust, már nyert ügyünk van), de azért egy új Star Trek sorozat mellett nem tudok szó nélkül elmenni – még úgy sem, hogy amúgy nem tartom magam Star Trek rajongónak. És a projekttel egyébként is csak a baj van egyelőre: Bryan Fuller lemondott a showrunneri pozícióról, egyre csak tolódik a bemutató dátuma, no meg a CBS-re érkezik, ami ritkán jelent jót, de azért én még reménykedek. Jó sci-fi sorozatból nem túl sok van mostanság, és ha nem akarnak beállni a nosztalgiázók közé, akkor talán még valami érdekes is születhet.
Egyértelműen az Amerikai istenek az egyik, Gaiman, valamint Bryan Fuller neve önmagában is elég vonzó, de együtt meg pláne. Fuller Hannibalja kicsit talán rétegsorozat volt, de elképesztően megkomponált jelenetekkel dolgozik, és ezeket a hatásokat már az Amerikai istenek előzetesében fel lehetett fedezni, úgyhogy
Pont Fuller miatt vártam izgatottan az új Star Trek sorozatot is, csak aztán kénytelen volt visszalépni a showrunneri pozícióból, amit sajnálok, de azért kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz egy modern Star Trek sorozat.
És hát jön a Twin Peaks. Amely számomra minden sorozatok legjobbikának új évadja, amelynek 90-es évek elején megcsinálta a maga, titokzatos rejtélyekre épülő mitológiáját, az atmoszférája utánozhatatlan, emellett a dramaturgia mai igényekkel is feszes tudott maradni, emlékezetes karakterek és jelenetek tucatjait vonultatta fel mindössze harminc részben. Lynchék májustól egy tizennyolc részes új évaddal jönnek, régi és új szereplőkkel, Cooper ügynökkel és a többiekkel. Iszonyú kockázat, félek is nagyon, hogy mi sül ki belőle, de ugyanakkor nagyon-nagyon várom.
Addig is, itt van a világ egyik legjobb teasere, David Lynch prezentálásában.
Az egyik sorozat már lényegében meg is érkezett, bár nem tudom, hogy mikor tudom megnézni: ez Uehasi Nahoko fantasy-sagájának, a Moribito-sorozatnak a második élőszereplős évada, ami januárban kezdődött Japánban. Úgy látszik, még mindig nem tudták levetkőzni az „NHK-sorozat” gyerekbetegségeit (dacára a költségvetésnek, a sorozat, akárcsak a többi NHK darab, gyakran művi), de, hála a történetnek és a világnak, így is szerethető.
A másikról pár napja még semmit sem tudtam, de remélem, a Warren Ellis féle Castlevania olyan sorozat lesz, amire érdemes várni.
És Ti melyik sorozatokat várjátok a legjobban?
Hozzászólások
["; echo the_author_posts_link(); echo " további írásai]"; } else { print '
A cikk írója nem adta meg az LFG.HU-s azonosítóját (vagy nincs neki).'; } ?>
.. megyek fánkért.
Én egyiket sem. Mert már nincs 6 évem.
Meg fogsz halni?
Nem otthonba megyek.
Nem vagyok nagy sorozatnéző, de idén pont lesz kettő, amire nagyon kíváncsi vagyok.
Elsősorban a Twin Peaks, ami remélem hogy 30%-ban komfortosan ismerős lesz, 50%-ban kiszámíthatatlan és komfortzónán kívüli, nagyjából 20%-ban pedig az Inland Empire szintjén agyfacsaró és rémálomszerű. Bízom Lynchben, hogy még mindig fel tudja és fel meri rúgni az asztalt. 🙂
Ha kijön idén, akkor a Kettering Incident második évadjában látok még fantáziát. Az első nagyon kellemes meglepetés volt az Isten háta mögötti tasmániai rejtélyeivel és haldokló kisvárosával, és örömteli volt, hogy több kérdést tett fel, mint amennyit megválaszolt. Ha ez megmarad a folytatásban is, érdemes lesz megnézni.
Az itt felsoroltak jó eséllyel cipőfűzőjét se köthetik meg a Rick and Mortynak vagy a Samurai Jacknak…