Michael Crichton máig a kalandos, fiataloknak és felnőtteknek egyaránt élvezetes techno-thriller és intelligens kalandregény legnagyobb mestere. Szinte minden könyvét megfilmesítették: olyan világsikerek szerzője, mint az Androméda-törzs, a Jurassic Park, vagy a Vészhelyzet. Halálával sokoldalú szerzőt veszített el az SF-közösség, népszerűsége viszont máig tart, remek példa erre az idei sorozat, a Westworld sikere is. Tiszteletére tematikus hetet tartunk itt az SFmag-on.
Michael Crichton tematikus sokoldalúságába még egy mélytengeri, thrilleres science fiction regény is belefér. Figyelem, ha láttad a belőle készült gyengécske filmet, akkor próbáld elfelejteni! Az eredeti történet, az alapanyag egy bravúros olvasmány lesz.
A gömb című regény 1987-ben jelent meg, és mit sem vesztett érdekességéből. Ez a nem romló sci-fik közé tartozik, köszönhetően Crichton egyedülálló képességének, vagyis annak az alapvetően az az írástechnikai bravúrnak, amely az olvasót a történethez láncolja, ahol az események menetében nincs kiszámíthatóság, fordulat fordulatot követ, és letehetetlenné teszi a könyvet.
Crichton regénye a Csendes-óceánon kezdődik, ahol egy hajóra különféle szakembereket szállítanak nagy titokban. Egyikük, a főszereplő Norman Johnson pszichológus, akinek általában az a feladata, hogy repülőszerencsétlenségek túlélőiben tartsa a lelket. Most azonban egy tengerbe zuhant űrhajóhoz hívják. A bökkenő csak az, hogy ez az űrhajó vagy 300 éve az óceán egy kevésbé mély pontján található – vagyis ez egy idegen tárgy. Johnson mellé még zoológus, egy matematikus és néhány katonai személy csatlakozik, hogy lemenjenek a víz alatti kutatóbázisra és belépjenek az idegen űrhajóba.
A regény egy felfedezőexpedíció, ahol semmi sem az, ami elsőre annak látszik. A regény szerkezete egy folyamatos, kétirányú mozgás: először fentről, a helikopterről indulunk, a hajóra érünk, majd a mélytengeri kutatóállomásra, és végül az űrhajóba.
A címnek megfelelően egy különös felszínű, látszólag ajtó nélküli gömb várja a sebtiben összerántott, alkalmi csapatot. Hogyan került oda? MIt csinál ez a gömb? Amikor a számítógépen egy idegen, magát Jerrynek hívó értelem kezd el velük beszélgetni, akkor kezdődik valódi utazásuk, az igazi sci-fi mélység, az emberi belső, a lélek felé.
A történet, ahogy írtam, ma is hat. Ennek egyszerű oka, hogy a klasszikus, aranykori sztorik mintájára a regény legnagyobb része párbeszédekből áll: néhány egyre meglepettebb ember megpróbálja csupán logikával és ésszel kitalálni, hogy az űrhajó honnan jött és miért került ide. Ettől a történet végig dinamikus marad. Ebben segítenek a szimfónikus zenekarszerűen sokrétű, egymást kiegészítő szereplők; a három legfontosabb közülük jól elkülöníthető, bár a matematikus kicsit archetípusos figura.
A gömb című regényben nincs üresjárat, felesleges jelenet, a kiszolgáltatott és fogyatkozó csapat rohan a végjáték felé – ami szintén meglepő és eredeti megoldás.
A Kossuth Kiadó nagy szolgálatot tesz azért, hogy a technothrillerek nagymesterének szerteágazó munkássága most új borítóval és kiadásban elérhető legyen. Ez a regény egy minden ízében izgalmas történeten keresztül mesél az emberi hatalomról, kiszolgáltatottságtól és a saját magunkkal való szembenézés misztikumáról, az ezzel kapcsolatos félelemről. Miközben ezt teszi, egy pillanatra sem engedi el az olvasó kezét, hanem húz a mélybe, oda, ahol a gömb lakik.
Hozzászólások
[sfinsider további írásai]
Annak idején nagyon szerettem ezt a könyvet, és nagyon-nagyon-nagyon nagy csalódás volt a belőle készült film.