Idén tizenkettedszer rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivált, a találkozóra ismét május második vasárnapján (vagyis most, 8-án), ismét a Dürer kertben (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21) kerül sor, és egy remek alkalom arra, hogy a külföldi sztárvendégek mellett szemügyre vegyük a teljes fegyverzetben (és rengeteg új kiadvánnyal!) felvonuló hazai képregényes csapatot is.

12_2016_Garisa_150dpi

A részletes programokról, a jelen lévő külföldi és hazai alkotókról további információkat találhattok itt, mi most csak bevallottan SF-szemmel szeretnénk szemezgetni a kiadványok közül.

Érdemes a tavalyi évvel kezdeni, hiszen a rendezvényen osszák ki az Alfabéta díjat – és bizony a döntősök közül sokan nyúltak a spekulatív fikció felé. Hogy a zsűri szerint ki készítette a legfantasztikusabb művet, az az egy órakor kezdődő eredményhirdetésen derül ki.

A rövid képregények közül érdemes kiemelni Lénárd László és Sárdi Katalin Könyvjelzőkészítőjét, aminek nagy hibája, hogy lehetett volna hosszabb: a hangulatos színezéssel mesélt történetben sokkal több volt, mintsem hogy ilyen hirtelen lezárást kapjon.

A hosszabb képregényeknél látszik, hogy mennyire jól működik a rajzolt fantasztikum – még a földhözragadt történetet elmesélő Talaj (Borbás Bence. Borbás Márton) is képeivel szürreális világba kalauzol, valahol a képsor és a képregény határán.

A Talaj képi világának tökéletes ellentéte a tavalyi év legnagyobb port felverő képregénye (amiről még mi is írtunk) a Szűcs Gyula-Budai Dénes páros által készített Café Postnuclear. A mű nosztalgia-képregényként (sőt, nosztalgiaként, képregény nélkül) tökéletesen működik, kérdés, hogy mi történik, ha elül a por: megállja-e a helyét úgy is, hogy nem böngészünk végig minden kockát a ja-tényleg élményért, és főleg, hogy lesz-e folytatása.

Mindenesetre a CP megmutatta, hogy hogyan csináljunk sikeres képregényt – Koska Zoltán Titkos társasága pedig azt, hogy hogyan fejezünk be egy képregényt „függetlenként”. 125 oldal, egy év, és egy kerek történet az eredmény, amiben pont egészséges mértékben keverednek a klisék a humorral és a kalanddal.

  epicline13

A következő két mű pedig azért érdekes, mert mindkettő csak bevezető – a Hegyre még várni kell, az 5Pallosnak viszont már most megvehetjük a következő részét. És érdemes, mert ilyen tökéletesen kivitelezett nyitófejezetet magyarul még nem nagyon olvashattunk. Minden a helyén van – és az sem zavaró, hogy tele van belsős poénokkal, hiszen észre sem vesszük, hogy valamit nem értünk. Ez a pár oldal értelmet ad a magyaros fantasy-nek, viszont csupán bevezető, nagyon kell már a folytatás.

***

A fesztivál külföldi vendégei közül ki kell emelnünk Alessio Fortunato, hiszen ő azoknak a Dampyr történeteknek a rajzolója, amivel újraindul a sorozat – már a borító maga vásárlásra csábít. Nem csak a Dampyr indul újra: végre megjelenik a The Walking Dead sorozat következő része. Sőt, a Marvel-rajongóknak sem kell csalódnia: három új kiadvány is érkezik.

dampir-1-borito.indd

Mint már említettük, két új Epicline füzet is megjelenik, az egyikben az 5pallos története, a másikban a Szekerce és Szemerce folytatódik. Megjelenik a Halál Temploma, egy haggardi ihletésű történet, és a várva-várt Kittenberger, amely a legendás vadászt egy gőzpunk-világba röpíti.

Képregényben gazdag hétvége vár tehát ránk, csak győzzük elolvasni a sok-sok megvásárolt kiadványt!

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: Képregény

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon