Sok helyen olvastam, hogy a The Expanse (Térség) az utóbbi évek legjobb sci-fi sorozata, a legjobb a Battlestar Galactica óta, és ezzel én is egyetértek, de azt azért hozzátenném, hogy ez egyúttal egy jókora kritika a sorozatipar felé, amiért a BSG óta csak és kizárólag gyalázatos vagy felejthető alkotásokat produkált, és egyetlen épkézláb, emlékezetes sci-fi sorozatot sem volt képes összehozni.
A James S. A. Corey név alatt rejtőző írópáros, Ty Franck és Daniel Abraham 2011-ben sci-fi regénysorozata zajos sikert aratott világszerte (magyarul a Fumax kiadó jóvoltából érkeznek folyamatosan az egyes kötetek), az eredetileg trilógiának indult ciklus jelenleg angolul az 5. kötetnél tart, az írópárosnak jelenleg 9 (!) kötetre van szerződése (és cimborájukkal, George R. R. Martinnal ellentétben ők minden évben le is raknak egy féltéglányi kötetet az asztalra). Bevallom, nem én vagyok a könyvsorozat legnagyobb rajongója, én Peter F. Hamilton, Alastair Reynolds és Dan Simmons modern űroperáit sokkal egyedibbnek és összetettebbnek érzem (és nem is értem, amikor valaki rácsodálkozik pl. a Leviatán ébredése reálisabb űrfizikára, ami egy komolyabb sci-fi regénynél azért évtizedek óta alap), de a Leviatán ébredése (a linkeken olvasható pro és kontra ismertetőnk, plusz a 2. kötetről, a Kalibán háborújáról írt ismertetőnk) és az egész Térség-sorozat érdemeit még véletlenül sem vitatom, mert a Clarke-i naprendszeren belüli klasszikus toposzokat ügyesen modernizálták, még ha a történet helyenként sablonosra is sikerült.
Ellenben most itt a tévésorozat, és a SyFy Főnixként feltámadva a BSG-spinoffnak szánt Capricával kezdődő több éves ámokfutásából egy egészen nézhető és rendkívül igényes tévésorozatot készített az első kötetből, illetve annak kétharmadából. Sőt, ha csak a science fictionhöz való hozzáállást nézem, akkor nem is nagyon emlékszem hasonló minőségű vizuális világalkotásra, és ennyire okos és átgondolt jövőkép ábrázolásra. Meglepő módon sok tekintetben a SyFy túllépett a könyveken, és amit hozzátett a történethez a sorozatjelleg miatt, az egytől egyig kiváló döntésnek bizonyult.
Néhány évszázadnyira a jövőben az emberiség belakta a naprendszert, és több frakcióra tagozódott. A Föld és a Hold szövetsége mellett a Mars Elnöki Köztársaság, valamint a belső bolygókat kiszolgáló Öv (aszteroidaöv) kisbolygóinak laza szövetsége (pl. Ceres, Eros, Pallas, stb.) feszül egymásnak, miután ismeretlen származású lopakodó űrhajók megsemmisítik a Canterbury nevű jégbányász hajót. James Holden és néhány társa a Canterburyről azonban túlélik a támadást, majd nyakig belekeverednek egy igen szövevényes bolygóközi intrikába. Így jár Miller nyomozó is a Ceresről, aki egy különmegbízás keretében egy fiatal lány után kezd el nyomozni, aki történetesen azon a hajóroncson utazhatott, amelynek hamis segélyhívása a Canterburyt letérítette a pályájáról, és csapdába csalta.
A The Expanse képi világa gyönyörű. New York a globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedés miatt egy gátakkal körbebástyázott nagyváros, én már ezen apróságnál elégedetten bólogattam, de amiért szintén nagyon lelkes vagyok, az az, hogy a sorozat hellyel-közzel, na és költségvetéshez mérten reálisan és következetesen kezeli a zéró gravitációt. Nm csak arról van szó, hogy időnként ellebegnek súlytalanságban, a The Expanse világa annál jóval komplexebb, hogy ennyivel el lehessen intézni. Gyakorlatilag mindenki mágnestalpas csizmákat használ, és komolyan meglepő, de jól, hitelesen, és ezt apróságokkal pontosan érzékeltetik is. A színészek – még ha nem is mindig – de a mozgásukkal is újra és újra emlékeztetnek a másfajta nehézkedésre.
A regényben is szerepelt, hogy az Övbéli kisbolygó-városokban az alacsonyabb gravitáció nyúlánkabbá, törékenyebbé teszi az ott felnövő embereket, persze, ez csak fel-felvillan egy-két jelenetben, nem szerződtettek több csapatnyi kosárlabdázót tömegként, de épp elég, hogy érzékeltesse az itteni élet másságát. Az Övbéliek egyfajta furcsa gesztusokkal kísért keveréknyelvet használnak, ami megint csak fantasztikusan bemutatja az itteni kultúra másságát, de ott van az a jelenet, amikor az egyik részben Miller italt tölt magának, és a forgómozgással keltett mesterséges nehézkedés következtében fellépő Coriolis-erő hatására a folyadék nem merőlegesen folyik. Emellett többször előkerül egy kismadár, ami az alacsonyabb nehézkedést élvezve repdes egy helyben.
A készítők ügyesen játszanak a tolóerő keltette mesterséges nehézkedéssel is, van egy jelenet, amikor egy már halott karakterből dől a vér, és szétterül a levegőben, majd amikor a hajó hajtóművei beindulnak, a tolóerő révén fellépő álnehézkedéstől minden a padlóra ömlik. Többször megállítottam egy-egy jelenetet, mert annyi apróság rejtőzött éppen a tévéképernyőn, hogy elsőre nem is tudtam befogadni, legyen az a monumentális Tycho-űrállomás, vagy a jövőbeli telekommunikációs technológia alkalmazása, de akár a naprendszerbeli űrhajózás meglepően hihető ábrázolása, kezdve rögtön a MEKH Donnager marsi hadihajóval.
Ezek azok a parányi apróságok, amelyek élővé teszik a világot. (Még úgy is, hogy azért nem teljesen következetesek, egyszer-kétszer megmutatják, aztán rábízzák a nézőre, hogy képzelje hozzá, hogy ez mindig így van. Azaz ügyesen csalnak, de ez messze több, mint bármely más sci-fi sorozatban eddig.
A SyFy-nál jól nyúltak hozzá a könyvekhez is, szinte az összes változás pluszt ad a történethez, gondolok itt pl. Avarasala, az indiai politikusnő szálára, aki a regénysorozatban csak a második kötetben, a Kalibán háborújában jelenik meg, a tévésorozatban viszont az elejétől szerepel, és fontos szerepet kap. A 4. epizódban Holden és társai a marsi hadihajóra az MEKH Donnagerre kerülnek. Ez a regényben egy gyors, kevésbé hangsúlyos, néhány tucat oldalnyi jelenet, a sorozatban viszont egy olyan űrcsata kerekedett belőle, ami szerintem az egyik legepikusabb rész az első évadban.
Viszont a fentiek ellenére a The Expanse messze van a tökéletestől, meglehetősen hullámzó szinten teljesít, sőt, a második fele kifejezetten időhúzásnak tűnt. A 4. rész után két epizód eltelik úgy, hogy szinte semmit nem halad előre a sztori. Holdenék a Tycho-állomásról elindulnak egy küldetésre, amelynek végén eljutnak az Eros kisbolygóra. Az ide vezető út a könyvben konkrétan egy sor (elindulnak, aztán a következő fejezetben már ott vannak), a sorozatban viszont elmegy rá legalább két epizód úgy, hogy nem is az Eros az eredeti céljuk. Út közben lebuktatnak egy marsi kémet, találkoznak egy MEKH járőrrel (nettó időhúzás, még ha ez a rész azért még így sem olyan rossz), aztán egy aszteroidán megtalálják a Canterburyt megtámadó egyik álcázott hajót, rajta a protomolekula nyomaival (ez a rész az Eros-incidens után van egyébként a könyvben). Az első évad fináléja, az Eroson történt incidens egyben a Leviatán ébredése regény egyik legdrámaibb, legizgalmasabb része, az Eros-aszteroidán elszabadított protomolekula és Holdenék menekülése a sorozatban azonban jóval haloványabb lett, mint a könyvben.
Az évad 330. oldalt ölel fel a kb. 570-ből. Igaz, hogy a könyvben nem szereplő földi politikai szál azért sokat hozzátesz a történethez. Viszont így túl kevés derül ki, nincs igazi konklúziója az évadnak, pedig egy jóval vaskosabb Trónok harcát (a regényt!) le tudott az HBO 10 részben forgatni (még ha az HBO részek kb. 1 órásak is), szóval, ezt is meg lehetett volna oldani sokkal feszesebb 10-12 részben.
Merthogy a The Expanse nagyon lassú, néha az az érzésem, hogy azért nem halad a cselekmény, mert az adott díszletet nem lehet csak úgy elpazarolni. A szereposztással személy szerint meg vagyok elégedve, sokakkal ellentétben nekem a Holdent játszó Steven Straith-tel sincs bajom, Thomas Jane pedig a kiégett Miller nyomozó szerepében nagyon meggyőző. Nem rossz a zene sem, helyenként alulról megkarcolja a Battlestar Galactica Brian McCreary féle-zsenialitást, de sajnos többnyire azért ennyire nem jó.
A SyFy már berendelte a második évadot, ez biztató, de az nem, hogy az első évad nézettsége gyalázatos, a végére 500 ezer körüli nézőszámra esett vissza, ez pedig nem jó üzenet a sorozat jövője kapcsán. Nem csak az Övbéli aszteroidákat kellene felpörgetni, hanem kicsit a The Expanse második évadát is, mert az biztos, hogy jó úton haladnak, csak jobb lenne, ha kicsit tempósabban tennék, mert nem lehet 20 évadra tervezni, márpedig ez a ráérős történetmesélés ezt feltételezi. Ráadásul idővel a könyvek is elkezdenek leülni, nyúlni, mint a rétestészta, ezzel pedig kezdeniük kell majd valamit. Addig viszont örüljünk, a SyFy újra tudott egy igényes sci-fi sorozatot készíteni (még akkor is, ha szerintem nem feltétlenül a legerősebb alapanyagból).
The Expanse: 1. évad (Syfy, 2015)
Szereplők: Thomas Jane, Steven Strait, Cas Anvar, Dominique Tipper, Wes Chatham, Florence Faivre, Shohreh Aghdashloo
Hozzászólások
[hackett további írásai]
Remek kritika, hasonlóak a tapasztalataim. A történet köré épített világ viszi el a hátán a sorozatot, az Övbéliek saját nyelve, a fel-fel villantott földi és marsi kultúra (bár ebből kevés volt), és ahogy a cikk szerzője is írta, a látványvilág. A könyv nem tetszett a sablonos sztori miatt, de a sorozatkészítők kihozták belőle a maximumot!
Eddig csak a könyvet olvastam amitől nem voltam elájulva már untam benne az üldözést és a boldog megmeneküléseket de filmen lehet hogy érdekesebb.
Jokis sorozat, de en mar az Altered Carbon -nt varom 😉
nembeszelve az uj Star Trek rol 😉
Én előbb a Westworldot, meg a Twin Peakst.:)
Hogy lett Marsi Elnöki Köztársaság a Martian Congressional Republic-ból?
Amúgy a sorozat nekem bejön, csak Miller karaktere irritál, hogy lehet valaki már kiégett, miközben úgy néz ki, mint egy fiatal 30-as?
Renszarv:
A könyvben ez a magyarra fordított megfelelője, de hogy miért változott a kongresszusi elnökire, azt nem tudom. A fordítót lenne érdemes megkérdezni róla.
Nem rossz. Nagyon tetszett, hogy olykor megállítottad vagy visszapörgetted az aktuális jelenetet a látvány és/vagy a részletek miatt. Az is figyelmességre vall, hogy ügyelsz pl. a fizika törvényszerűségeinek betartására vagy megvalósítására stb.
Ezt követően pedig komoly mélyrepülésbe kezdtél. Azt mondod, a sorozat nagyon lassú. Egy olyan világban nyilván lassúnak minősül, ahol az emberek túlnyomó részének egyszerűen nincs türelme egy mp3-at sem végighallgatni. Ez a sorozat szépen, lassacskán bontakozik ki és ha ezért befuccsolna, akkor az emberek egyszerűen nem érdemlik meg ezt az anyagot.
Továbbá azt írod, „nem rossz a zene sem, helyenként alulról megkarcolja a Battlestar Galactica Brian McCreary féle-zsenialitást”. Ha teheted, kapard elő a hetedik és a nyolcadik részt.
A hetedik végén, mikor Miller az Eros irányába tartó hajón ül. Van egy kis ideje átgondolni az egész életét, zötykölődik minden és még ott van a „bad timing, my speciality” elszólás picit korábban. És mindez ki is ül az arcára.
Aztán a nyolcadik elején, mikor a mormonnal beszélget és Miller azt mondja, senki nem tudja pontosan, hogy mi van odakint. És mi lesz, ha a nagy remények ellenére nem lesz ott semmi?
Mindkét esetben olyan zenei aláfestést kapott az egész, hogy csak ez önmagában keresztben lenyeli a komplett Battlestar Galactica históriát. Ezek az aprócska részletek olyan magaslatokba emeli ezt a sorozatot, amihez képest a Battletstar Galactica említést sem érdemel.
És éppen azért, mert ezeket nem veszed észre vagy egyszerűen alkalmatlan vagy arra, hogy érezd, teszi port pont hus blődséggé az egészet.
Örültem, mikor megtaláltam ezt az összefoglalót, mert nagyon érdekelt. De nem csalódtam, mert ez is egy a rengeteg középszerű közül. Az bizonyos, hogy te sem ebben fogsz brillírozni.
Azt az ostobaságot pedig, hogy „térség”, elképzelésem sincs, honnan szedted. De ha már a cím lefordítására adod a fejed, a sorozat témakörét tekintve inkább az expanse szó kiterjedés jelentését alkalmazd.
béke
„Azt az ostobaságot pedig, hogy “térség”, elképzelésem sincs, honnan szedted. De ha már a cím lefordítására adod a fejed, a sorozat témakörét tekintve inkább az expanse szó kiterjedés jelentését alkalmazd.”
Ha mondjuk a nagyarcú odamondogatás helyett kicsit tájékozódnál előtte, akkor tudhatnád, hogy a „Térség” nem a cikkíró találmánya, hanem a könyvsorozat magyar kiadásában fordították így az Expanse-t. Észrevételeidet nyugodtan vidd a Fumax kiadó oldalára, biztosan alig várják, hogy megtudják, mennyire elégedetlen vagy velük.
AnalogNostalgia:
Térség: http://www.fumax.hu/bolt/leviatan-ebredese/
Fentebb leírtam, hogy a sorozat egy elég híres regénysorozat alapján készült, a regénynek van magyar címe, az Expanse-nak meg a kiadó által választott magyar fordítása.
A könyvhöz képest pedig a sorozat valóban lassú, én annak cselekményével hasonlítottam össze. Ha Te láthatóan nem ismered a könyvet, akkor nem értem, ezzel miért vitatkozol.
A zenéről lehet beszélgetni, de ízlésekről vitázni teljesen felesleges: a BSG évadok OST albumai véleményem szerint jobbak, de ettől még az Expanse OST is tetszik, Neked meg utóbbi jön be jobban.
Ha azt gondolod, hogy nem ismerem a regényt, akkor tévedsz.
Azzal is tisztában vagyok, hogy a fordítást a kiadó választotta. Helytelenül. És ha kritikát írsz, akkor ezt bizony kritizálnod kéne. Ugyanis az expanse szónak sehol sincs „térség” jelentése. De ha mégis lenne, a témakörből kifolyólag eleve használhatatlan lenne magyar címként.
Én azt mondtam, hogy szépen lassan fejlődik fel minden és szerintem ez elegáns.
A zene esetében nem jutott el az üzenetem hozzád. Újra elmondom. Nem értem, mit kell csodálkozni azon, ha esetlegesen a lassúság miatt döglik meg a sorozat, hiszen ma az embereknek ahhoz sincs türelmük, hogy egy átlag 3-4mb terjedelmű mp3-at az elejétől a végéig végighallgassanak. Türelemről van szó, nem másról. Türelemről.
AnalogNostalgia:
„Azzal is tisztában vagyok, hogy a fordítást a kiadó választotta. Helytelenül. És ha kritikát írsz, akkor ezt bizony kritizálnod kéne.”
Egyáltalán nem voltál vele tisztában, hiszen az első hozzászólásodban ezt írtad a cikk szerzőjének:
„Azt az ostobaságot pedig, hogy “térség”, elképzelésem sincs, honnan szedted. De ha már a cím lefordítására adod a fejed…”
Khm. 🙂
noiz:
Ne a részt figyeld, hanem az egészt.
„Azzal is tisztában vagyok, hogy a fordítást a kiadó választotta. Helytelenül. És ha kritikát írsz, akkor ezt bizony kritizálnod kéne. Ugyanis az expanse szónak sehol sincs “térség” jelentése. De ha mégis lenne, a témakörből kifolyólag eleve használhatatlan lenne magyar címként.”
És hol máshol lehetne ezt kritizálni mint egy kritikában?
A kiadó ezt elszúrta, ez van. Egy kritikának ebbe nem kéne beletörődnie, hanem megjegyzést kéne írnia, de mégsem ez történik. Ezért írtam, hogy honnan szedi?
És hangsúlyozom, hogy ha csodák-csodájára az expanse szónak mégis van térség jelentése, a témakör miatt akkor is használhatatlan. Azért, mert valaki baromságot ír és ezt hivatalosan le is hozzák, még nem kell rá bólogatni kedves noiz.
Lehet hümmögni.
AnalogNostalgia:
Kicsit magas az a ló, amiről hülyeségeket beszélsz.
Egy kritikában hadd arról írjon már a szerzője, ami őt érdekli vagy zavarja, és engedtessék már meg, hogy ne a te gyomorrontásaidhoz kelljen igazodnia.
Lehet, hogy neked nem tetszik ez a fordítás, de attól még nem biztos, hogy rossz. Például… csodák csodájára lehet úgy értelmezni az „expanse” szót, hogy abból elfogadható értelmezés legyen a térség. Neked nem tetszik, te nem így értelmezed, de bocs, a rossz az nem ott kezdődik, hogy te nem így álmodtad meg.
(Amúgy pedig kifejezetten bájos, hogy Noizt oktatod műfordításból…)
tapsi:
Természetesen arról ír kritikát, amiről szeretne. Írtam is korábban, hogy nekem tetszik ez a kritika. Ha vetted volna a fáradtságot és végigolvasod a hozzászólásokat, akkor ezt eltetted volna a szürkeállományodba.
Másfelől mindenféle személyeskedés és érzelem nélkül mondom, hogy ami szar, az szar. A cím fordítása és annak átvétele/ismétlése is szar.
Hangsúlyozom, hogy a kritika jó és újra mondom, hogy tetszik.
De tapsifüles lehetne annyi eszed, hogy nem kell feltétlenül mindenre bólogatni. Legfőképpen a szarra nem.
Látod-látod. Olykor noiz is oktatásra szorul. 🙂
Béke!
Ezért igazán kár volt ennyi idő után felélesztened a témát, még mindig csak beszélsz össze meg vissza. De részemről nem etetlek tovább, további kellemes létezést!
AnalogNostalgia omg wtf bbq, ha te ilyeneket írsz dolgokról, amik neked tetszenek, az eléggé aggasztó… 😀
Azért király, hogy megjött a gyerek, aki mindenkinél mindent jobban tud, és elkúrt egy értelmes beszélgetést a sorozatról.
Én nem ismertem a könyveket, és a magyar fordításról sem tudok sokat. De azt el kell mondanom, hogy a Firefly óta nem láttam ilyen jó scifi sorozatot. A problémám nekem is a színészekkel volt. Millert sokkal jobban el tudta volna játszani egy 20 évvel fiatalabb Bruce Willis.
tsa:
Pedig Thomas Jane sem rossz Miller, sőt, de tény, hogy ilyen kiégett nyomozót fiatalabban BW tud csak igazán. Azonban ezt a karaktert már elég sokszor eladta a Die Hardoktól a Sin Cityn át szinte az összes filmjében.:)
Érdekelne a második évfolyam magyar felirattal, tud valaki segíteni?